Itelmen írás

Az itelmen szkript  az itelmen nyelv írásához használt szkript .

Az itelmen nyelv írása először 1932-ben született latin írásmód alapján, a Szovjetunió népei és nemzetiségei nyelveinek latinosításának időszakában , de csak öt évig működött. Az 1980-as években cirill grafikai alapon alkották újra.

Az írástudás előtti időszak

Az itelmen nyelvi anyag tudományos rögzítését a 18. század közepén először S. P. Krasheninnikov végezte el, és megjelent Kamcsatka földjének leírása című könyvében . A 19. században és a 20. század elején más kutatók, különösen B. I. Dybovsky és V. N. Tyushov [1] állítottak össze itelmen szavak listáit . Az itelmen nyelvű összefüggő szövegeket ( folklór ) V. I. Yokhelson rögzítette először 1910-1911-ben (a modern helyesírásban 2014-ben jelent meg) [2] .

latin

Az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején a Szovjetunióban folyamatban volt a szkriptek létrehozása korábban íratlan nyelvekre . Az északi népek nyelvei számára latin grafikai alapon egy " egyetlen északi ábécét " állítottak össze. Az eredeti terv szerint az itelmen ábécé a következő karaktereket tartalmazta: A a, B ʙ, B̦ ʙ̦, C c, Ç ç, D d, D̦ d̦, E e, Ə ə, F f, G g, Ģ ģ, H h , I i, , J j, K k, Ķ ķ, L l, Ļ ļ, Ł ł, M m, M̦ m̦, N n, Ņ ņ, Ŋ ŋ, O o, P p, P̦ p̦ , Q q, R r, Ŗ ŗ, S s, Ș ș, T t, Ț ț, U u, V v, V̦ v̦, W w, X x, Z z, Z̦ z̦ [3] . Ugyanebben az évben az Északi Népek Távol-Kelet Kollégiumában E. P. Orlova etnográfus itelmeni hallgatók közreműködésével megalkotta az első itelmeni alapozót  - „ Ntanselqzaalkicen! "("Tanuljunk!") [4] . Ennek a kiadásnak az ábécéje a következő volt [5] :

A a Bʙ c c D d e e F f G g H h én i
J j K k l l £ ł M m N n Ŋ ŋ Ó o Pp Q q
R r S s T t u u W w X x Z Z '

Az aposztróf kettős funkciót töltött be: a c, k, p, q, t betűk után ezeknek a hangoknak a sikertelenségét , más esetekben pedig a glottális stopot jelölte .

Hamarosan számos más iskolai tankönyv is megjelent ebben az ábécében. Az északi népek ábécéi azonban már 1937-ben átkerültek a cirill grafikai alapra [6] . Ugyanakkor Itelmen hiányzott a jóváhagyott új ábécék közül, ami ismét íratlanná tette a nyelvet. Valószínűleg az új ábécé bizottság hozott egy ilyen döntést az itelmenek Kamchadalok téves elképzelése miatt [ 4] .

Cirill

Az itelmen írásmód működésének megszűnése miatt az elemi iskolai itelmen nyelvű tanítás is megszűnt , ami komoly nehézségeket okozott a tanulóknak. Ezzel kapcsolatban a Koryak Okrug Végrehajtó Bizottsága úgy döntött, hogy az 1941/42-es tanévtől visszaállítja az itelmen írásmód használatát, de a Nagy Honvédő Háború kitörése megakadályozta ezeket a terveket [4] .

1972-ben egy Kovran falu tanára , K. N. Khaloimova egy kört szervezett az itelmen nyelv tanulmányozására, amely hamarosan választható tananyaggá alakult . Kezdetben a régi latin ábécét használták a tanításban, de 1984-ben Khaloimova A. P. Volodin nyelvészrel együtt kidolgozta az itelmen ábécét cirill betűkkel. 1985-ben ezt az ábécét a Kovran községi tanács és a kamcsatkai regionális végrehajtó bizottság [4] , 1988-ban pedig az RSFSR Oktatási Minisztériuma [7] hagyta jóvá . Ugyanebben az 1988-ban jelent meg az első Itelmen-primer az új ábécé használatával. Ezt más irodalom követte – oktatási és művészeti egyaránt. Az itelmen szkriptet a médiában is használják  - a "Kamcsatkai őslakosok" újságban [2] . Az irodalmi nyelv alapja a déli nyelvjárás [7] .

A modern itelmen ábécé így néz ki [8] :

A a B b be G g D d Neki Neki F W h Ésés th K to
K'k' Ӄ ӄ Ӄ' ӄ' L l Љ љ Ԓ ԓ Mm N n Њ њ Ӈ ӈ Ó, ó P o
p'p' R p C-vel T t t't' u u f f x x Ӽ ӽ C c h h Ch'h'
W w u u b b s s b b ɘ ə uh uh yu yu Én vagyok '

A kicsinyített magánhangzókat írásban egy rövid diakritikus jelöli  - Ӑ ӑ, О̆ ŏ, Ў ў (ezek a betűk nem minősülnek külön karakternek, és nem részei az ábécének). A labializált szavakat egy ˚ jelöli a szó előtt. Az Љ љ és Њ њ betűk palatalizált hangokat [l] és [n] jelölnek. A Ӄ ӄ betű egy süket uvuláris stop hangot jelöl , a Ӽ betű  egy süket uvuláris frikatív , a Ӈ ӈ betű  egy veláris orrszonánst , a Ԓ ԓ betű  mindig egy lágy siket front-nyelvi orr szonáns  egy rövid határozatlan magánhangzó . Az aposztróf a K' k', Ӄ' ӄ', P' p', T' t', Ch' h' betűkben a hirtelenséget jelöli , más esetekben pedig a glottális stopot . A Ы ы betű az előző mássalhangzó keménységét jelzi [9] .

Ábécé megfelelési táblázat

Lat. Cyrus. Lat. Cyrus. Lat. Cyrus. Lat. Cyrus. Lat. Cyrus.
A a A a G g G g l l L l p'p' p'p' u u u u
Bʙ B b H h x x £ ł Ԓ ԓ Q q Ӄ ӄ W w be
c c h h én i Ésés M m Mm Q'q' Ӄ' ӄ' X x Ӽ ӽ
tessék Ch'h' ɘ ə N n N n R r R p Z Z W h
D d D d J j th Ŋ ŋ Ӈ ӈ S s C-vel ' '
e e E e, e e K k K to Ó o Ó, ó T t T t
F f f f K'k' K'k' Pp P o t't' t't'

Jegyzetek

  1. ↑ Itelmen nyelv . Szibéria népeinek veszélyeztetett nyelvei . RAS Etnológiai és Antropológiai Intézet, UNESCO. Letöltve: 2019. július 11. Az eredetiből archiválva : 2019. június 29.
  2. ↑ 1 2 A. P. Volodin. Itelmen nyelv. — Nyelv és társadalom. Enciklopédia. - M .  : "Azbukovnik", 2016. - S. 174-176. — 872 p. — ISBN 978-5-91172-129-9 .
  3. ↑ Az I. Összoroszországi Konferencia anyagai az északi népek nyelveinek fejlesztéséről és írásáról / Ya. P. Alkor (Koshkin), I. D. Davydov. - M. - L .: Uchpedgiz, 1932. - 112 p. - 3000 példányban.
  4. ↑ 1 2 3 4 Az itelmesek története és kultúrája / A. I. Krushanov. - L. : "Nauka", 1990. - S. 153-164. — 208 p. - 1250 példány.  — ISBN 5-02-027171-3 .
  5. ↑ 1 2 Stebnitsky S. N. Itelmen (Kamcsadal) nyelv / Alkor Y. P .. - Az északi népek nyelvei és írása. – M.-L. : Állapot. oktatási és pedagógiai irodalom kiadója, 1934. - T. III. - S. 85-104.
  6. ↑ Új ábécék az északi népek számára // Ostyako-Vogulskaya Pravda. - 1937. - 73. szám (729) (május 25.). - 3. o.
  7. ↑ 1 2 A világ írott nyelvei: Az Orosz Föderáció nyelvei. - M. : Academia, 2003. - T. 2. - S. 174-187. — 848 p.
  8. ↑ Khaloimova K. N., Volodin A. P. Primer. Itelmen iskolák 1. osztálya számára. - Szentpétervár. : Az "Enlightenment" kiadó osztálya, 1999. - 127 p. - 150 példány.  — ISBN 5-09-002410-3 .
  9. ↑ 1 2 Volodin A.P., Khaloimova K.N. Itelmen-orosz és orosz-itelmen szótár. - L .: Felvilágosodás. Leningrád. Tanszék, 1989. - S. 223-254. — 255 p. - ISBN 5-09-000106-5 .

Linkek

 A paleoáziai népek írásai