A Koryak írásmód a Koryak nyelv írásához használt írásmód . Fennállása során különböző grafikai alapokon működött, többször megreformálták. Jelenleg a Koryak szkript cirill betűkkel működik . A Koryak írás történetének 3 szakasza van:
A koriák egészen a 20. század elejéig használták a képírás kezdeteit. A vadászok és a vének egyezményes jelzésekkel rögzítették a zsákmány fajtáját, mennyiségét, a vásárolt árut, a kollégákkal való elszámolást. Az egyes tárgyakat (bőr, dohánycsomagolás, ujjatlan stb.) jelző táblák mellett számokat jelölő táblák is voltak. Az egységeket | -vel jelöltük , tíz - X , száz - ⃝ , több ezer - ⊗ . Egy ilyen jelrendszer meglehetősen összetett üzenetek rögzítését tette lehetővé. Tehát S. N. Stebnitsky szerint 1927-ben Apuka faluból a községi tanács egy írástudatlan elnöke egy képes levél segítségével a következő üzenetet állította össze: „Két napon belül érkezik egy gőzhajó. Mire a gőzös megérkezik a torkolathoz, 5 embernek kenunak kell megérkeznie” [1] .
1931-ben, a Szovjetunió Távol-Észak és Távol-Kelet népei számára írott nyelv létrehozására irányuló kampány során S. N. Stebnitsky kifejlesztette a koryak ábécét latin alapon. Az eredeti tervezet szerint az A a, Ç ç, E e, Ə ə, F f, G g, Ꜧ ꜧ, I i, J j, K k, L l, M m, N betűket kellett volna tartalmaznia. n, Ŋ ŋ, O o, P p, Q q, R r, S s, T t, U u, V v, W w, X x, b b [2] . Az ábécét azonban végül a következő formában hagyták jóvá [1] :
| A a | Bb | c c | D d | e e | F f | G g | H h | én i | b b |
| J j | K k | l l | M m | N n | Ņ ņ | Ŋ ŋ | Ó o | Pp | Q q |
| R r | S s | T t | Ţ ţ | u u | Vv | W w | Z Z |
A betű alatti vessző palatalizálást jelentett . A B b és D d betűket az orosz nyelvből vett kölcsönzések írásához vezették be. Az irodalmi koriák nyelv alapja a chavchuveni dialektus volt, amelyet az összes koriak körülbelül 50%-a beszélt [1] . Már 1931-ben megírták az első könyvet koriak nyelven - ez egy kézzel írott alapozó, amelyet a penzsinszki kultuszbázis tanárai állítottak össze. A pálán nyelvjáráson alapult. 1932-ben megjelent az első koriák nyelvű nyomtatott könyv - a "Jissa-kalikal" ( Vörös betű ) [3] alapozó .
Fennállásának évei során néhány változtatás történt az ábécében. Tehát az első primerben a C c betű helyett az Є є betűt használták , de hamarosan hivatalosan is C c [1] váltotta fel . Később bekerültek az ábécébe az Ә ә és Ļ ļ [4] betűk .
1937-ben a Koryak ábécé, mint a Szovjetunió távol-észak és távol-keleti népeinek ábécéje, hivatalosan átkerült a cirill alapra. Kezdetben az orosz ábécé összes betűjét , valamint a H'n' [5] betűt tartalmazta . Ez az ábécé az 1950-es évek elejéig működött.
Az 1950-es években számos változtatást hajtottak végre a koriak ábécén – kiegészült a В'в', Г'г', Ӄ ӄ betűkkel, a Н'н ' betűt pedig Ӈ ӈ váltotta fel . A V'v ' betű labiális-labiális [v], G'g ' - garatrés [g], Ӄ ӄ - uvuláris [k], Ӈ ӈ - hátsó nyelv [n]. A B b, Zh g, Z z, R r, S s, F f, X x, Sh w, Sh u betűk csak kölcsönzésekben [6] találhatók (azonban az [r] hangok és a pálán nyelvjárások, ill. f] - a karaginszkij nyelvjárásban) [4] .
Jelenleg a Koryak nyelv ábécéje a következő formában van:
| A a | B b | be | be | G g | G'g' | D d | Neki | Neki | F |
| W h | Ésés | th | K to | Ӄ ӄ | L l | Mm | N n | Ӈ ӈ | Ó, ó |
| P o | R p | C-vel | T t | u u | f f | x x | C c | h h | W w |
| u u | b | s s | b | uh uh | yu yu | Én vagyok |
Az alyutor nyelvet régóta a koriak nyelv dialektusának tekintik. Számos kutató csak az 1960-as években kezdte külön nyelvnek tekinteni, de még ma is gyakran nevezik a koriak nyelvjárások egyikének. Az 1930-as évektől kezdve az alyutor falvakban tanítják a koriak irodalmi nyelvet, amelyet az alyutorok gyakran „idegennek” tekintettek. A 20. század közepén számos mű született alyutor nyelven, de mindegyiket a csavcsuveni dialektusra fordítva adták ki. Csak 1993-ban jelent meg az első alyutor nyelvű könyv – K. Kilpalin mesegyűjteménye . Szórványosan, az 1930-as és 60-as években az Oljutorszkaja regionális újság külön cikkeket is közölt Aljutorszkijban. Ezek a kiadványok a koriak irodalmi nyelv grafikáit használták fel [7] [8] [9] .
Maga az Alyutor ábécé a 2010-es évek elején jelent meg, és alkalmazásra talált a „Kamcsatkai őslakosok” újság oldalain, ahol rendszeresen megjelenik a „Murgin aӈinmәsatғәrӈәn [10] ” Alyutor oldal. Az Alyutor ábécé tartalmazza a Koryak ábécé összes betűjét, valamint a Ғ ғ és Ә ә jeleket .
| cirill betűs | latin | cirill betűs | latin | cirill betűs | latin | cirill betűs | latin | cirill betűs | latin |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| A a | A a | Neki | - | (Leh le) | Ļļ | C-vel | S s | W w | - |
| B b | be | F | - | Mm | M m | T t | T t | u u | - |
| be | Vv | W h | Z Z | N n | N n | (Tu t) | Ț ț | b b | ' |
| be | W w | Ésés | én i | (Ny ny) | Ņ ņ | u u | u u | s s | b b, Ә ә |
| G g | - | th | J j | Ӈ ӈ | Ŋ ŋ | f f | F f | b b | - |
| G'g' | G g | K to | K k | Ó, ó | Ó o | x x | H h | uh uh | e e |
| D d | D d | Ӄ ӄ | Q q | P o | Pp | C c | - | yu yu | - |
| Neki | - | L l | l l | R p | R r | h h | C c, Є є | Én vagyok | - |
| A paleoáziai népek írásai | |
|---|---|