| Zrinyi | |
|---|---|
| Zrinyi II | |
| Osztályozás | önjáró löveg |
| Harci súly, t | 21.5 |
| Legénység , fő | négy |
| Sztori | |
| Gyártási évek | 1943-1944 _ _ |
| Éves működés | 1943 - 1950 -es évek eleje |
| Kiadott darabszám, db. | 72 |
| Fő üzemeltetők | |
| Méretek | |
| Tok hossza , mm | 5500 |
| Hossz pisztollyal előre, mm | 5900 |
| Szélesség, mm | 2890 |
| Magasság, mm | 1900 |
| Foglalás | |
| A hajótest homloka, mm/fok. | 67 |
| Hajódeszka, mm/fok. | 25 |
| Alul, mm | nyolc |
| Homlokvágás, mm/fok. | 75 |
| Vágódeszka, mm/fok. | 25 |
| Fegyverzet | |
| A fegyver kalibere és gyártmánya | 105mm 40/43.M |
| fegyvertípus _ | tarack |
| Hordó hossza , kaliberek | 20.5 |
| Fegyver lőszer | 52 |
| Szögek VN, fok. | +25° |
| GN szögek, fok. | ±11° |
| Mobilitás | |
| Motor típusa | V alakú 8 hengeres karburátor |
| Motorteljesítmény, l. Val vel. | 260 |
| Autópálya sebesség, km/h | 40 |
| Hajóút az autópályán , km | 220 |
| Fajlagos teljesítmény, l. utca | 0,75 |
| felfüggesztés típusa | négyen reteszelve, laprugókon |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Zrinyi ( magyarul Zrínyi ) a második világháború magyar önjáró tüzérségi lovaglója ( ACS) , közepes súlyú rohamlöveg osztály . 1942-1943 között készült a Turan harckocsi alapján , a német StuG III önjáró lövegek mintájára .
1943 januárjában nem páncélozott acélból szerelték össze a prototípust egy kísérleti turáni harckocsi alvázán ( No. H-801 ).
A Huba III (3H- sorozatszámú) rendelési terve szerint a Zrínyi I 200 (1944-ben 90, 1945-ben 110), a Zrinyi II 90 (1943-ban 40, 1944-ben 50) járműben szerepelt.
Az első három önjáró löveg ( 3N-000 - 3N-002) , szintén nem páncélozott acélból, szeptemberben került hadrendbe.
A magyar csapatok 1945 - ig használták . A háború után az 1950 -es évek elejéig legalább egy ilyen típusú önjáró fegyvert használtak kiképző szerepben . Nevét a magyar-horvát nemzeti hősről, Zrinyi Miklósról kapta .
Összesen 72 db Zrinyi II készült, 3H-000 - 3H-071 sz . A gyártást Weiss Manfred végezte. 1944 júliusának végén amerikai repülőgépek hatalmas bombázásnak vetették alá. Az installációk fennmaradt egységei a Ganzba kerültek, ahol 6 gépet tudtak összeszerelni, további 6 darabot pedig a szükséges alkatrészek hiánya miatt nem tudtak befejezni.
| Év | 1943 | 1944 | Teljes | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | 9 | tíz | tizenegy | 12 | egy | négy | 6 | 7 | 9 | |
| Weiss Manfred | 3 | tíz | tíz | tíz | 7 | tíz | tíz | 6 | 66 | |
| Ganz | 6 | 6 | ||||||||
| Teljes | 3 | tíz | tíz | tíz | 7 | tíz | tíz | 6 | 6 | 72 |
1944 végéig három, 1945-ben további 5 rohamlöveg-hadosztály megalakítását tervezték. A létszámtáblázat szerint a hadosztálynak 21 db Zrinyi I. és 10 db Zrinyi II önjáró löveggel kellett rendelkeznie. Összesen 387 főt (29 tisztet, 358 altisztet és közkatonát), 31 önjáró fegyvert, 57 személygépkocsit és 14 motorkerékpárt állítottak fel. De mivel a Zrinyi I gyártása a fegyvergyártással kapcsolatos problémák miatt nem történt meg, csak a Zrinyi II lépett szolgálatba a hadosztályoknál.
1943 szeptemberében megalakult az 1. hadosztály, amely megkapta az első három „vas” hajótestű felszerelést kiképzés céljából. Csak december végére készült el teljesen. A hadosztály hiányos erővel (1. üteg nélkül) 1944. április 12-én indult a frontra.
A 10. hadosztály 1944 márciusában alakult meg. A kiképzés befejezése nélkül augusztusban a hadosztályt a frontra küldték.
Mindkét hadosztály 1945 telén fejezte be harci útját Budapest utcáin.
A „Zrínyi II” önjáró lövegek egyetlen fennmaradt példánya, amelynek saját neve „Irenke” volt, a Patriot Park 1. számú Múzeumkomplexumában látható [1] .
| Magyarország páncélozott járművei a második világháború idején | ||
|---|---|---|
| Könnyű tankok | ||
| Közepes és nehéz tankok | ||
| Páncélozott autók | ||
| ACS | ||
| páncélozott szállító harcjármű | ||
| ||