Zálemi apátság
| Kolostor | |
| Zálemi apátság | |
|---|---|
| 47°46′34″ é SH. 9°16′38″ K e. | |
| Ország | |
| Elhelyezkedés | Zálem [1] |
| Építészeti stílus | ciszterci építészet [d] |
| Az alapítás dátuma | 1137 |
| Az eltörlés dátuma | 1804 |
| Weboldal | salem.de |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Salem-apátság ( németül Reichsabtei Salem ) egykor a ciszterci rend kolostora, a Boden-tó régió egyik legjelentősebb és leggazdagabb apátsága .
A kolostort 1137-1138-ban alapították, a késő középkorban jelentős kiváltságokat és jelentős pozíciót szerzett. A 17. században tűzvész szinte teljesen elpusztította, a 18. században a német rokokó virágkora lett, és itt alapították Németország első takarékpénztárát .
Az 1697-1706-ban Franz Beer által épített kolostor barokk együttese és a salemi székesegyház (kb. 1285-1414) 1804-ben került a badeni őrgróf birtokába. Azóta minden birtokot Salem- palota ( németül Schloss Salem ) néven ismernek, amely az őrgrófok családjának ad otthont. 1920 óta bentlakásos iskola is működik. 2009 első felében az épületek egy részét a őrgrófok Baden-Württemberg tartományba helyezték át .
Történelem
Középkor
AlapítványA zalemi apátságot Clairvaux-i Bernard kezdeményezésére alapították , aki több évtizeden keresztül kiterjesztette a ciszterci rend befolyását Közép-Európára. Bernard maga soha nem járt ebben az apátságban, de az első rektor ott Frovin volt, aki személyesen ismerte Bernardot, és tolmácsként elkísérte a második keresztes hadjárat résztvevőinek toborzása során . A ciszterciek ekkor főleg az öt legrégebbi kolostorba tömörültek ( Citeau leánykolostorai és maga Citeaux), de képviselőik már elhagyták Franciaországot a Római Szent Birodalomba és a vele határos vidékekre. A zalemi apátság Lützelski leánykolostora lett, ami viszont Belvo gyermeke volt. Belvaux Morimon leányapátsága volt , egyike az öt legrégebbi apátságnak.
A kolostor krónikái szerint 1134-ben Guntram von Adelsreute lovag ( németül Gunthram von Adelsreute ; Adelsreute - ma Thaldorf, Ravensburg ) birtokának egy részét átadta a lutzeli kolostor apátjának Salem építésére. Ez az ajándék mintegy 200 hektár összterületű , szétszórt , részben lakott vagy bevetett földrészletekből állt. Az apátság építésének helyszíne a Bodeni -tó partjától hat kilométerre, a Linzer Aach folyó völgyében volt.. Volt már egy kis francia nyelvű Salmannsweiter ( németül Salmannsweiter , korábban Zalemannesvilar) település egy kis kápolnával . Némi nehézségek után az építési engedély megszerzése után 1137-ben tizenkét szerzetes, több converso és Frovin apát ment oda dolgozni .
Az apátság alapításának valódi dátumát (1137 vagy 1138) még nem állapították meg pontosan. Sem az építkezés kezdetét, sem annak befejezését a krónikákon kívül más dokumentumok nem jegyzik meg. A legfrissebb kutatás 1138. május 15-ét, az Úr mennybemenetelének ünnepe utáni vasárnapot idézi [2] . Magában az apátságban az 1134-et hagyományosan az alapítás évének tekintik.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ 1 2 archINFORM (német) - 1994.
- ↑ Werner Rösener: Reichsabtei Salem. Verfassungs- und Wirtschaftsgeschichte des Zisterzienserklosters von der Gründung bis zur Mitte des 14. Jahrhunderts. Sigmaringen 1974. (német)
Irodalom
- Studien zur Geschichte des Reichsstiftes Salem. Freiburg 1934.
- <HelvSac III/1> 341-375 (G. KALLER).
- W. RÖSENER: Reichsabtei Salem. Verfassungs- und Wirtschaftsgeschichte des Zisterzienserklosters von der Gründung bis zur Mitte des 14. Jahrhunderts. Sigmaringen 1974.
- R. SCHNEIDER (Hg.): Salem. 850 Jahre Reichsabtei und Schloss. Konstanz 1984.
- A. SIWEK: Die Zisterzienserabtei Salem. Salem 1984.
- U. KNAPP: Salem. Die Gebaude der ehemaligen Zisterzienserabtei und ihre Ausstattung. Stuttgart 2004.
- U. KNAPP: Auf den Spuren der Monche. Bauliche Zeugen der Zisterzienserabtei Salem zwischen Neckar und Bodensee. Regensburg 2009.
 Szótárak és enciklopédiák | ||||
|---|---|---|---|---|
| ||||