Osnabrücki Egyházmegye

Osnabrücki Egyházmegye
Egyházmegye Osnabrugensis
Ország  Németország
Világváros Hamburgi érsekség
rítus latin rítus
Az alapítás dátuma 772 év
Ellenőrzés
Főváros Osnabrück , Németország
székesegyház Szent Pál székesegyház
Hierarch Franz-Josef Hermann Bode [d]
Statisztika
plébániák 256
Négyzet 12580 [1]
Népesség 2 148 603 [1]
A plébánosok száma 568 647 [1]
A plébánosok aránya 26,5%
Térkép
www.bistum-osnabrueck.de
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Az Osnabrücki Egyházmegye ( latinul:  Dioecesis Osnabrugensis ) a római katolikus egyház egyházmegyéje, amelynek székhelye a németországi Osnabrückben található . Az osnabrücki egyházmegye a hamburgi metropolisz része . Az osnabrücki egyházmegye székesegyháza a Szent Péter -templom . Az egyházmegye székhelye a Püspöki Hivatalban van .

Történelem

Az osnabrücki egyházmegyét 772-ben hozták létre. Eredetileg a kölni Metropolia része volt .

A 16. században az osnabrücki egyházmegye területén erős befolyásra tett szert a lutheranizmus . Az 1648-as vesztfáliai béke után az osnabrücki egyházmegyét felszámolták, a plébániákat pedig felosztották a katolikus és az evangélikus egyház között. 1648 - tól a hildesheimi egyházmegye katolikus segédpüspöke volt Osnabrückben .

1803-ban, a német mediatizálást követően az egykori osnabrücki egyházmegye területét Poroszország (1806-ban) és a Vesztfáliai Királyság (1807) kapta.

1821. augusztus 16- án VII. Pius pápa kiadta a Provida solersque bullát , amelyet Észak-Németország Apostoli Vikariátusa hozott létre , amelyhez az Osnabrück környéki földeket átruházták.

XII. Leó pápa 1824. március 26-án kiadta az Impensa Romanorum Pontificum bullát , amellyel visszaadta a Szentszéknek az osnabrücki egyházmegyét .

1930. augusztus 13-án XI. Pius pápa kiadta a Pastoralis officii bullát , amely megszüntette Észak-Németország apostoli helytartóságát, és földjeit katolikus egyházmegyéknek, köztük az osnabrücki egyházmegyének adta át.

1973. július 23- án az Osnabrücki Egyházmegye területének egy részét átadta a Schwerini Apostoli Adminisztrációnak . 1994. október 24- én az osnabrücki egyházmegye északi része a hamburgi érsekséghez került.

Az egyházmegye ordináriusai

  • Viho I (783-809)
  • Meginhard (810-829)
  • Goswin (829-845)
  • Gausbert (845-860)
  • Egbert (860-887)
  • Egilmar (887-906)
  • Bernhard I (906-918)
  • Dodo I (918-949)
  • Drogo (949-967)
  • Ludolf (967-978)
  • Dodo II (978-996)
  • Kuno (978-980)
  • Gunther (996-1000)
  • Wodylulf (998-1003)
  • Dietmar (1003-1022)
  • Meginher (1023-1027)
  • Gozmar (1028-1036)
  • Alberich (1036-1052)
  • I. Benno (1052-1067)
  • II. Benno (1068–1088)
  • Marquard (1088-1093)
  • Viho II (1093-1101)
  • I. János (1101-1109)
  • Gottschalk von Diepholtz (1109-1119)
  • Diethard (1119-1137)
  • Konrád (1119-1125)
  • Steinfurti Udo (1137-1141)
  • Philipp von Katzenelnbogen (1141-1173)
  • Wezel (1141)
  • Arnold von Altena (1173-1190)
  • Gerhard I von Oldenburg-Wildeshausen (1190-1216)
  • Saint Adolf von Tecklenburg (1216-1224)
  • Engelbert I von Isenberg (1224-1226)
  • I. Ottó (1206-1227)
  • Conrad I von Felber (1227-1239)
  • Engelbert I von Isenberg (1239-1250)
  • Bruno von Isenberg (1251-1258)
  • Baldwin von Russel (1259-1264)
  • Widukind von Waldeck (1265-1269)
  • Conrad II von Rietberg (1270-1297)
  • Ludwig von Ravensberg (1297-1308)
  • Engelbert II von Weyhe (1309-1320)
  • Gottfried von Arnsberg (1321-1349)
  • Johann II Hoet (1350-1366)
  • Brunswick-Grubenhagen Melchior (1366-1376)
  • Dietrich von Horne (1376-1402)
  • I. Henrik Schauenburg-Holsteinből (1402-1410)
  • Otto von Goya (1410-1424)
  • Johann III von Diepholz (1424-1437)
  • Erich von Goya (1437-1441)
  • Heinrich von Moers (1441-1450)
  • Albrecht von Goya (1450-1454)
  • Rudolf von Diepholtz (1454-1455)
  • Conrad III von Diepholtz (1455-1482)
  • Conrad IV von Rietberg (1482-1508)
  • Brunswick-Grubenhagen Erich (1508-1532)
  • Waldeck Ferenc (1532-1553)
  • Johann IV von Goya (1553-1574)
  • II. szász-lauenburgi Henrik (1574-1585)
  • Bernhard von Waldeck (1585-1588)
  • Brunswick-Wolfenbütteli Fülöp Zsigmond (1591-1623)
  • Eitel Friedrich von Hohenzollern-Sigmaringen (1623-1625)
  • Franz Wilhelm von Wartenberg (1625-1661)
  • Ernst August I Hannoveri (1662-1698)
  • III. Károly Lotharingiai József (1698-1715)
  • Hannoveri Ernst August II (1716-1728)
  • Bajor Clemens August (1728-1761)
  • Yorki Friedrich (1764-1802)
  • Carl Klemens von Gruben (1803-1827)
  • Carl Anton Lupke (1830-1855)
  • Paul Ludolf Melchers (1857–1866), Köln érsekévé nevezték ki
  • Johannes Heinrich Beckmann (1866-1878)
    • Sede vacante (1878-1882)
  • Bernhard Höting (1882-1898)
  • Hubertus Vos (1899. 04. 12. - 1914. 03. 03.)
  • Hermann Wilhelm Berning (1914.07.14. - 1955.11.23.)
  • Franciscus Deman (1956.05.21. - 1957.03.27)
  • Helmut Hermann Wittler (1957.07.22 - 1987.09.09)
  • Ludwig Aferkamp (1987. 09. 09. - 1994. 10. 24.), kinevezett hamburgi érsek
  • Franz Josef Bode (1995.09.12.-jelenleg)

Jegyzetek

  1. 1 2 3 Vatikáni Információs Szolgálat archiválva : 2013. június 22. a Wayback Machine -nél 

Forrás

Linkek