Drezda-Meisseni Egyházmegye
A Drezda-Meisseni Egyházmegye ( lat. Dioecesis Dresdensis-Misnensis ) a római katolikus egyház egyházmegyéje, amelynek székhelye a németországi Drezda városában található . A Drezda-Meisseni Egyházmegye a berlini metropolita része . A Drezda-Meisseni Egyházmegye székesegyháza a Szentháromság -templom . Bautzen városa ad otthont a Szent Péter társkatedrálisnak .
Történelem
A Drezda-Meisseni egyházmegye a 968-ban alapított meisseni püspökséghez nyúlik vissza. A 16. században az evangélikusság jelentős befolyásra tett szert az egyházmegye területén , és gyakorlatilag megszűnt. Ehelyett a szász katolikusok lelki vezetésének folytatása érdekében a Szentszék 1567- ben megalapította a Lausatia Apostoli Prefektúrát . 1821-ben VII. Pius pápa kiadta a "De salute animarum" bullát, amellyel Lusat apostoli prefektúra területének egy részét átadta a wroclawi érsekségnek , majd a losziciai apostoli prefektúra csak a szászokra kezdte kiterjeszteni a joghatóságát. Felső-Lausitsia része .
1921. június 24- én XI. Pius pápa kiadta a Sollicitudo omnium ecclesiarum apostoli alkotmányt , amely Lausatia apostoli prefektúráját Meisseni egyházmegyévé alakította. Ugyanezen a napon a meisseni egyházmegye területét kibővítették a szász Apostoli Vikariátussal , amelynek központja Bautzen városában volt. A meisseni egyházmegyét Berlin metropoliszához csatolták.
1979. november 15- én a meisseni egyházmegyét Drezda-Meisseni egyházmegyévé nevezték el.
Az egyházmegye ordináriusai
- Burchard (968-970);
- Volkold (970-992);
- Eido I (992-1015);
- Eylvard (1016-1023);
- Hugbert (1023-1024);
- Dietrich I (1024-1046);
- Eido II (1040-1046);
- Maynward (1046-1051);
- I. Bruno (1046-1065);
- Rainer (1065-1066);
- Kraft (1066);
- Szent Bennó (1066-1106);
- Herwig (1108-1119);
- Grambert (1119-1125);
- Godebold (1125-1140);
- Reinward (1140-1146);
- Berthold (1146-1150);
- I. Albrecht (1150-1152);
- II. Bruno (1152-1154);
- Gerung (1154-1170);
- Márton (1170-1190);
- Dietrich II von Kitlitz (1191-1208);
- Bruno III von Porstendorf (1209-1228);
- Henrik (1228-1240);
- Konrad I von Wallhausen (1240-1258);
- Albrecht II von Mutzschen (1258-1266);
- Vitego I von Furr (1266-1293);
- Bernhard von Kamenz (1293-1296);
- Albrecht III von Leisnig (1296-1312);
- Vitego II von Colditz (1312-1342);
- Vilmos † (1312-1314) (antipüspök);
- Johann I von Isenburg (1342-1370);
- Dietrich von Schoenberg (1370);
- Conrad II von Kirchberg-Wallhausen (1370-1375);
- Johann II von Enstein (1375-1379);
- Nikolaus I Ziegenbock (1379-1392);
- Johann III von Kitlitz (1392-1398);
- Timo von Colditz (1399-1410);
- Rudolf von der Planitz (1411-1427);
- Johann IV Hofmann von Schweidnitz (1427-1451);
- Kaspar von Schoenberg (1451-1463);
- Dietrich III von Schönberg (1463-1476);
|
- Johann V von Weissenbach (1476-1487);
- Johann VI von Sahlhausen (1487-1518);
- Johann VII von Schleinitz (1518-1537);
- Johann VIII von Maltitz (1537-1549);
- Nikolaus II von Karlowitz (1550-1555);
- Johann IX von Haugwitz (1555-1559);
- Johann Leisentrith (1559-1586);
- Gregor Leisentrith (1586-1594);
- Christoph Blöbel (1594-1609);
- August Wiederin von Ottersbach (1609-1620);
- Gregor Kathman von Maurug (1620-1644);
- Johann Chasius von Lichenfeld (1644-1650);
- Martin Saudrius von Sternfeld (1650-1655);
- Bernhard von Schrattenbach (1655-1660);
- Christophorus Johannes Reinheld von Reichenau (1660-1665);
- Peter Franz Longinus von Kieferberg (1665-1675);
- Martin Ferdinand Bruckner von Bruckenstein (1676-1700);
- Matthäus Johann Joseph Fitzky (1700-1713);
- Martin Bernhard Just von Friedenfeld (1714-1721);
- Johann Joseph Ignaz Freischlag von Schmidenthal (1721-1743);
- Jacob Waski von Berenstamm (1743-1771);
- Karl Lorenz Cardona (1772-1773);
- Martin Nug von Lichtenhoff (1774-1780);
- Johann Joseph Schüller von Ehrenthal (1780-1794);
- Wenzel Kobalz (1795-1796);
- Franz Georg Lok (1801-1831);
- Ignaz Bernhard Mauermann (1831-1841);
- Matthäus Kutschank (1842-1844);
- Joseph Dietrich (1846-1853)
- Ludwig Vorwerk (1854-1875);
- Franz Bernert (1876-1890);
- Ludwig Wahl (1890-1900);
- Georg Wushanski (1904.02.13. - 1905.12.28.);
- Franz Loebman (1915.01.30. - 1920.12.04.);
- Christian Schreiber (1921.12.08. - 1930.08.13.) - kinevezték Berlin püspökévé ;
- Konrad Gröber (1931. 01. 13. - 1932. 05. 21.) - kinevezett freiburgi érsek ;
- Petrus Legge (1932.09.09. - 1951.09.03.);
- Heinrich Winken (1951.09.03. - 1957.08.19.);
- Otto Shpylbek (1958.06.23 - 1970.06.21);
- Gerhard Schaffran (1970.09.12. - 1987.08.01.);
- Joachim Friedrich Reinelt (1988.01.2. - 2012.02.20.);
- Heiner Koch (2013. 01. 18. - 2015. 08. 06.), kinevezett berlini érsek.
- Heinrich Timmerefers (2016. április 29. – jelen).
|
|
Forrás
- Annuario Pontificio , Libreria Editrice Vaticana, Città del Vaticano, 2007
- Pius Bonifacius Gams, Series episcoporum Ecclesiae Catholicae , Lipcse 1931, 290-291.
- Konrad Eubel, Hierarchia Catholica Medii Aevi , vol. 1 Archiválva : 2019. július 9. a Wayback Machine -nél , 344–345. köt. 2 Archiválva : 2018. október 4. a Wayback Machine -nél , 194. o.; köt. 3 Archiválva : 2019. március 21. a Wayback Machine -nél , 247. o.
- Bulla Sollicitudo omnium ecclesiarum , AAS 13 (1921), 409–411.
- Ad satius animarum rendelet , AAS 72 (1980), 93–94.
Linkek