Trieri egyházmegye

Trieri egyházmegye
lat. Dioecesis Trevirensis német. Bistum Trier
Az egyházmegye címere
Ország	Németország
Világváros	Koln
rítus	latin rítus
Az alapítás dátuma	3. század
Ellenőrzés
Főváros	Trier
székesegyház	Szent Pál székesegyház
Hierarch	Stefan Ackermann
Statisztika
plébániák	926
Négyzet	12 870 km²
Népesség	2 468 000
A plébánosok száma	1 594 500
A plébánosok aránya	61,0%
Térkép

cms.bistum-trier.de
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Trieri Egyházmegye ( lat. Dioecesis Trevirensis , németül Bistum Trier ) a németországi római katolikus egyház kölni érsekségéhez tartozó egyházmegye . Az egyházmegyét jelenleg Stefan Ackermann püspök igazgatja. . Segédpüspökök - Leo Schwarz, Robert Brahm, Jörg Michael Peters, Helmut Dieser.

Az egyházmegye papságában 1053 pap (730 egyházmegyei és 323 szerzetesi pap ), 167 diakónus , 559 szerzetes, 1785 apáca található.

Egyházmegye címe: Hinter dem Dom 6, D-54290 Trier; Postfach 1340, D-54203 Trier, Bundesrepublik Deutschland.

Terület

Az egyházmegye joghatósága 926 plébániát foglal magában Németország délnyugati részén: a megszüntetett Rajna-vidék-Pfalz Koblenz és Trier közigazgatási területén, valamint a Saarpfalz - Kreis körzet kivételével az egész Saar -vidéken.

Valamennyi egyházközség 35 esperességben egyesül .

A püspöki szék Trier városában található a Szent Péter templomban.

Történelem

A modern Rajna-vidék-Pfalz trieri székhelye a legrégebbi Németországban. A trieri püspökök neveit a 3. század közepétől tartalmazzák az írott források .

A trieri püspökök már a merovingok uralkodása alatt jelentős autonómiát élveztek. A trieri széket a 8. században érsekségi-metropolisz rangra emelték .

A trieri érsekség a Szent Római Birodalom fontos egyházi fejedelemsége volt , határai a Moselle mentén húzódtak Trier és Koblenz között. 1196. május 1-jén a főegyházmegye székesegyházának oltárán helyezték el Jézus Krisztus köntöst, amelyet a legenda szerint csodálatos módon Szent Ilona császárnő szerzett . A 13. századtól a trieri püspökök a Gallia és az Arles-i Királyság főkancellári kitüntető címét viselték. 1356- tól a trieri érsek lett a második legtiszteltebb a Szent Római Birodalom hét választója közül. A mainzi érsek kérésére abban a különleges kiváltságban részesült, hogy elsőként közölje a választások eredményét és az új császár nevét.

A középkorban az érsekség területe a Mosel-völgy nagy részének földszerzése és földadományozása miatt bővült. Az egyházi fejedelemséghez tartozott Koblenz és Trier, az Ehrenbreitstein erőd, Kokheim, Boppard és a Limburg megye exklávéi, Schonburg hercegség, Eger, Montabor, Mayen, Daun, Wormsi Fejedelemség, Ladenburg város része, a hercegség prümi apátság.

Metz, Tula, Verdun, Nancy és Saint-Dieu (ma Franciaországban), valamint Giessen püspöksége a Rajna jobb partján (ma Köln metropolisza) a trieri metropolisztól függött.

1786 óta a főegyházmegye szerepének fokozatos hanyatlása kezdődött a Római Birodalom politikai életében. 1795-ben a Rajnától nyugatra fekvő érsekség és egyházi fejedelemség területét Franciaország foglalta el. 1801. november 29-én a trieri szék elvesztette az érsekségi státuszt. 1803 - ban megszűnt az egyházi fejedelemség is, amelynek a Rajna jobb partján fekvő földjeit a Nassau Hercegséghez csatolták.

1821. július 16-án VII. Pius pápa De salute animarum bullája alapján a trieri egyházmegye Köln egyházi tartomány része lett, és ugyanezen év augusztus 16-án átengedte területének egy részét az új limburgi egyházmegyének .

1844- ben , Jézus Krisztus köntösének levételekor Johannes von Ronge szakadár csoportot szervezett a „német katolikusokból”. Az egykori katolikus pap ilyen magatartásának oka az volt, hogy nem értett egyet Wilhelm Arnoldi püspök prédikációjával, aki az ereklyével való gyógyulás lehetőségét állította. A szakadárok felhagytak a cölibátussal, a kiközösítés gyakorlatával, a búcsúztatással és a bűnök szóbeli megvallásával. Eleinte kétszáz gyülekezet csatlakozott hozzájuk Németország-szerte, de 1911-re már csak 2000 követőjük volt Szászországban. Később az ókatolikus mozgalom részévé váltak .

A trieri püspökök abban a kiváltságban részesülnek, hogy a püspöki címer gályáit az érsekekhez hasonlóan oldalain tíz bojttal díszíthetik.

Az egyházmegye ordináriusai

Szent Eucharius ( 250 );
Szent Valerij ( 300 );
Szent Anya ( 300 );
Szent Bálint ( 305 );
Szent Agricius ( 314. - 332. 01. 13. );
Szent Maximin ( 332. 08. 13. - 349. 09. 12. );
Szent Páva ( 349-358 ) ;
Bonoz ( 358 - 17.02. 373 );
Britto [1] ( 373 - 05.05. 386 );
Félix ( 386-398 ) ; _
Mauritius ( 398-407 ) ;
Legontius ( 446 );
szent Sever ( 455 );
Szent Cirill ( 457 );
Iamblichus ( 457 );
Emer ( V. század );
márc ( 465 );
Volusian ( 5. század );
Milétosz ( 5. század );
szent Modest ( 486 vagy 489 );
Maximian ( 498 );
Phoebicius ( 500-526 ) ;
Abrunculus ( 526-527 ) ; _
Szent Nicetiusz ( legkésőbb 532-560 ) ;
rusztikus ( 566-570 ) ;
Saint Magneric ( 570-596 ) ;
Hunderich ( 596-600 ) ;
Szent Szibald ( 600 );
Severin ( 7. század );
Modoald ( 622-640 ) ;
Saint Numerian ( 640-666 ) ; _
Saint Idulf ( 666-671 ) ;
Saint Basin ( 671-695 ) ; _
Liutvin ( 695 - 29.09.713 );
Milo ( 713-753 ) ;
Saint Veomad ( 753-791 ) ; _
Richbod ( 791 - 804. 10. 01. );
Vizzo ( 804-809 ) ; _
Amalarius ( 809-814 ) ; _
Hetty ( 814 vagy 819 - 27.05. 847 );
Dietgold ( 847-868 ) ;
Bertolf ( 869 - 10.02.883 );
Radbod (08.04.883 - 30.03.915 ) ;
Rutger ( 915 - 930. 01. 27. );
Ruthbert ( 930-956 ) ;
I. Henrik ( 956-964 ) ;
I. Theodorik ( 965 - 977. 05. 06. ) ;
Egbert ( 977 - 993 12 09 ) ;
Ludolph ( 994 - 1008.03.19. ) ;
Adalbero von Luxembourg ( 1008 );
Megingod ( 1008 - 1015.12.24 );
Poppo von Babenberg (1016.01.01 - 1047.06.16 ) ;
Eberhard (1047.06.28 - 1066.04.15 ) ;
Saint Cuno I von Pfüllingen ( 1066 - 1066.01.06 .);

Udo von Nellenburg ( 1066 vagy 1068 - 1078.11.11. ) ;
Egilbert von Ortenburg ( 1079. 01. 06. - 1101. 09. 03. ) ;
Bruno von Bretten (1102.01.13 . - 1124.04.25 ) ;
Gottfried von Falmagne (1124.02.07 . - 1127.05.17 . ) ;
Meginger ( 1127 - 1130.10.01. ) ;
Alberto von Montreul ( 1131.04.19-1152.01.18 ) ;
Hillin von Falmagne (1152.01.28. - 1169.10.23 . ) ;
Arnold I von Valcour ( 1169 - 1183.05.25 ) ;
Vollmar von Carden ( 1183-1189 ) ;
I. János ( 1190. október 20. – 1212. július 15. );
II. Theodoric von Wied ( 1212. november 24. – 1242. március 27. );
Arnold II von Isenburg ( 1245. 01. 23. - 1259. 11. 04. );
II. Henrik von Finstingen ( 1260 - 1286. 04. 26. );
Bohemond I von Warsenberg (1289.03.29 - 1299.12.09 ) ;
Dieter von Nassau (1300.01.18. - 1307.11.22. ) - dominikai;
- III. Henrik Virneburg (1300-1306 ) - antipüspök ;
Baldwin von Luxembourg ( 1308. február 12. – 1354. január 21. );
Bohemond II von Saarbrücken (02.05. 1354 - 1362 );
Cuno II von Falkenstein ( 1362. május 27. – 1388. május 21. );
Werner von Falkenstein ( 1388 - 1418. 10. 04. );
Otto von Ziegenhein ( 1418. december 22. – 1430. február 13. );
Raban von Helmstadt ( 1430. 05.22 - 1438 vagy 1439 );
Jacob I von Sirk ( 1439. május 19. – 1456. május 28. );
II. Bádeni János (1456.10.25 - 1503.02.09. ) ;
II. Badeni Jákób ( 1503. 02. 09-1511. 04. 27. ) ;
Richard Grafenklau zu Wohlrats (1512.01.07. - 1531.03.13. ) ;
Johann III von Metzenhausen ( 1531. november 27. – 1540. július 22. );
Johann IV Ludwig von Hagen (1540.12.10 - 1547.03.23 ) ;
Johann V von Isenburg (1547.01.07 . - 1556.02.18 . ) ;
Johann VI von der Leyen (1556.09.03 . – 1567.02.10 . ) ;
Jacob III von Eltz (1567.08.22 - 1581.06.04 ) ;
Johann VII von Schönenberg (1582.01.26 - 1599.01.05 ) ;
Lothar von Metternich (1599.10.13 . - 1623.09.07 . ) ;
Philip Christoph von Sotern ( 1624. 03. 11. - 1652. 02. 07. );
Carl Caspar von der Leyen (1652.07.02 . - 1676.01.06 . ) ;
Johann Hugo von Orsbeck (1676.01.06 . - 1711.06.01 . ) ;
III. Károly Lotharingiai József ( 1711. 01. 26. - 1715. 12. 04. );
Franz Ludwig von Palatinate-Neuburg ( 1716. december 23. – 1729. március 3. );
Franz Georg von Schönborn-Buckheim (1729.07.09 . - 1756.01.18 . ) ;
Johann Philipp von Walderdorf ( 1756. 01. 18. - 1768. 01. 12. );
Szász Clemens Vencel (1768. 03. 14. - 1801. 11. 29. ) ;
Karl Mannay (Charles Manet) (1802.05.07 - 1816 ) ;
Joseph von Hommer (1824.05.03. - 1836.11.11. ) ;
Wilhelm Arnoldi ( 1842. 06. 21. - 1864. 01. 07. );
Leopold Peldram ( 1864. december 29. – 1867. május 3. );
Matthias Eberhard (1867.07.16 . - 1876.05.30 . ) ;
Michael Felix Corum ( 1881. augusztus 12. – 1921. december 4. );
Franz Rudolf Bornewasser ( 1922. március 12. – 1951. december 20. );
Matthias Ver ( 1951. december 20. – 1966. november 19. );
Bernhard Stein ( 1967. április 25. - 1980. szeptember 5. );
Hermann Josef Spital (1981.02.24 - 2001.01.15 ) ;
- Leo Schwartz (1982.04.01. - 2006.03.14.) - segédpüspök;
Reinhard Marx ( 2001. december 20. – 2007. november 30. ) - München és Freising érsekévé nevezték ki;
Stefan Ackermann ( 2009. április 8. - jelen).

Jegyzetek

↑ San Brittone di Treviri, Vescovo . Hozzáférés időpontja: 2017. január 16. Az eredetiből archiválva : 2017. január 18. (határozatlan)

Statisztika

2010 végén az egyházmegye területén élő 2 468 000 főből 1 504 500 fő volt katolikus, ami az egyházmegye teljes lakosságának 61,0%-ának felel meg.

év	népesség			papok				állandó diakónusok	szerzetesek		plébániák
év	katolikusok	Teljes	%	Teljes	világi papság	fekete papság	egy papra jutó katolikusok száma	állandó diakónusok	férfiak	nők	plébániák
1950	1.527.000	2.005.000	76.2	1.258	365	1.623	940		1.230	6.010	909
1969	1.850.977	2.601.648	71.1	1.382	558	1.940	954		1.094	5.420	873
1980	1.930.293	2.313.490	83.4	1.081	619	1.700	1.135	39	1,035	3.476	978
1990	1.802.456	2.485.500	72.5	1.385	971	414	1.301	63	770	3.300	978
1999	1.659.905	2.368.000	70.1	1.255	862	393	1.322	22	649	2.558	969
2000	1.646.599	2.368.000	69.5	1.234	852	382	1.334	106	620	1.851	969
2001	1.633.383	2.368.000	69,0	1.204	842	362	1.356	117	639	2.392	965
2002	1.620.662	2.300.000	70.5	1.184	830	354	1.368	121	626	2.292	965
2003	1.609.251	2.300.000	70,0	1.103	752	351	1.458	140	624	2.262	965
2004	1.592.042	2.500.000	63.7	1.068	730	338	1.490	143	596	2.178	959
2010	1.504.500	2.468.000	61,0	1.053	730	323	1.428	167	559	1.785	926

Lásd még

Szent Péter-székesegyház (Trier)

Források

Annuario pontificio 2011-re és a korábbi évekre a Сatholic-hierarchy.org oldalon, [1]
A Trieri Egyházmegye hivatalos honlapja
Pius Bonifacius Gams, Series episcoporum Ecclesiae Catholicae , Lipcse 1931, pp. 317-318 (lat.)
Konrad Eubel, Hierarchia Catholica Medii Aevi , vol. 1 Archivált : 2019. július 9. a Wayback Machine -nél , p. 495; köt. 2 Archiválva : 2018. október 4. a Wayback Machine -nél , p. 255; köt. 3 Archivált : 2019. március 21. a Wayback Machine -nél , p. 317; köt. 4 Archiválva : 2018. október 4. a Wayback Machine -nél , p. 343; köt. 5. o. 387; köt. 6. o. 414 (lat.)
Bulla De salute animarum , in Raffaele de Martinis, Iuris pontificii de propaganda fide. Pars prima , Tomo IV, Romae 1891, p. 594 (lat.)
A trieri egyházmegye térképe archiválva 2014. december 10. a Wayback Machine -nél

Katolikus egyházmegyék Németországban _
Bamberg tartomány	Bambergi érsekség Eichstätti egyházmegye Würzburgi Egyházmegye Speyeri Egyházmegye
Berlin tartomány	Berlini érsekség Görlitzi egyházmegye Drezda-Meisseni Egyházmegye
Hamburg tartomány	Hamburgi érsekség Osnabrücki Egyházmegye Hildesheimi Egyházmegye
Köln tartomány	Kölni érsekség Aacheni egyházmegye Limburgi Egyházmegye Münsteri Egyházmegye Trieri egyházmegye Esseni Egyházmegye
München és Freising tartomány	Müncheni és Freisingi érsekség Augsburgi Egyházmegye passaui egyházmegye Regensburgi Egyházmegye
Paderborn tartomány	Paderborni érsekség Magdeburgi Egyházmegye Fuldai Egyházmegye Erfurti Egyházmegye
Freiburg tartomány	Freiburgi érsekség Mainzi egyházmegye Rottenburg-Stuttgarti Egyházmegye
Katonai Ordinariátus	Németország katonai ordinariátusa
Apostoli Exarchátus	Németország és Skandinávia Apostoli Exarchátusa