Eichstätti egyházmegye
| Eichstätti egyházmegye |
|---|
| Dioecesis eystettensis |
Az egyházmegye címere |
| Ország |
Németország |
| Világváros |
Bambergi érsekség |
| Az alapítás dátuma |
745 |
| Főváros |
Eichstätt , Németország |
| székesegyház |
Szent Salvator, Boldogságos Szűz Mária és Szent Willibald székesegyház |
| Hierarch |
Gregor Maria Hanke |
| plébániák |
265 |
| Négyzet |
6,025 km² |
| Népesség |
890.000 |
| A plébánosok száma |
442.772 |
| A plébánosok aránya |
49,7% |
|
|
| bistum-eichstaett.de |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Az Eichstettei Egyházmegye ( lat. Dioecesis Eystettensis ) a római katolikus egyház egyházmegyéje, amelynek központja a németországi Eichstette városában található . Az eichstätti egyházmegye a bambergi érsekség része . Az eichstätti egyházmegye székesegyháza a Szent Salvator, a Boldogságos Szűz Mária és a Szent Willibald székesegyház .
Történelem
Az eichstätti egyházmegyét 745-ben hozták létre. Eredetileg a Mainz Metropolitanate része volt . Az eichstätti egyházmegye első püspöke Willibald volt , aki Szent Bonifác rokona volt .
1007. november 1-jén az Eichstätti Egyházmegye átadta területének egy részét a Bambergi Egyházmegye (ma Bambergi Főegyházmegye ) létrehozása érdekében.
A középkorban Eichstätt püspökei egy egyházi fejedelemség fejei voltak , amely a német mediatizálást követően a Bajor Királysághoz került .
A német reformáció nagyban befolyásolta a római katolikus egyház tevékenységét az eichstätti egyházmegye területén. A 16. században az eichstätti egyházmegye területének több mint fele a lutheranizmus hatása alá került. A 17. század első évtizedében a katolicizmus az eichstätti egyházmegye területének kétharmadára tudta kiterjeszteni tevékenységét.
1818. április 1-jén az eichstätti egyházmegye a bambergi metropolisz része lett.
Az egyházmegye ordináriusai
- Saint Willibald (741-786);
- Geróch (786-801);
- Agan (801-819);
- Adalung (820-841);
- Altun (841-858);
- Ottokár (858-881);
- Gottschalk (881-884);
- Erkenbald (884-916);
- Udalfrid (916-933);
- Starhand (933-966);
- Reginald (966-989);
- Megingots von Lexgemund (989-1014);
- Gundakkar I (1014-1019);
- Walter (1020-1021);
- Heribert von Rothenburg (1022-1042);
- Gutzmann von Rothenburg (1042);
- Gebhard I von Dollenstein-Hirschberg (1042 - 1054 szeptember);
- Gundakkar II (1057-1075);
- I. Ulrich (1075-1099);
- Eberhard I von Voburg-Schweinfurt (1100-1112);
- Ulrich II von Bogen (1112-1125);
- Gebhard II von Hirschberg (1125-1149);
- Burkhard von Memlem (1149-1153);
- Conrad I von Morsberg (1153-1171);
- Egilolf (1171-1182);
- Ottó (1182-1195);
- Hartwich I von Hirschberg (1195-1223);
- Friedrich I von Hauenstadt (1223-1225);
- Heinrich I von Ziplingen (1225-1229);
- Heinrich II von Tischlingen (1229-1234);
- Heinrich III von Rafensberg (1234-1237);
- Friedrich II von Parsberg (1237-1246);
- Heinrich IV von Württemberg (1246-1259);
- Engelhard (1259-1261);
- Hildebrand von Morn (1261-1279);
- Reimbrecht von Mulenhard (1279-1297);
- Conrad II von Pfaffenhausen (1297-1305);
- Johann I von Durbheim (1305-1306);
- Philipp von Ratsamhausen (1306-1322);
- Marquard I von Hageln (1322-1324);
- Gebhard III von Greisbach (1324-1327);
- Friedrich III von Leuchtenberg (1328-1329);
|
- Friedrich IV von Nuremburg (1328-1329);
- Henrik V. Schenck von Reicheneck (1329-1344);
- Albrecht I von Hohenfels (1344-1353);
- Berthold von Nürnburg (1355-1365);
- Rabanus Schenck von Wildburgstetten (1365-1383);
- Friedrich V von Oettingen (1383-1415);
- Johann II von Heideck (1415-1429);
- Albrecht II von Rechberg (1429-1445);
- Johann von Eich (1445-1464);
- Wilhelm von Reichenau (1464-1496);
- Gabriel von Eyb (1496-1535);
- Christoph Marshalk zu Pappenheim (1535-1539);
- Moritz von Hutten (1539-1552);
- Eberhard von Hirnheim (1552-1560);
- Martin von Schaumberg (1560-1590);
- Kaspar von Seckendorf (1590-1595);
- Johann Konrad von Gemmingen (1595-1612);
- Johann Christoph von Westerstetten (1612-1637);
- Marquard von Schenk von Castell (1637-1685);
- Johann Oichar von Schenk von Castell (1685-1697);
- Johann Martin von Eyb (1697-1704);
- Johann Anton von Knebel von Katzenellenbogen (1705-1725);
- Franz Ludwig von Schenk von Castell (1725-1736);
- Johann Anton von Freiberg-Hopferau (1736-1757);
- Raymond Anton von Strazoldo (1757-1781);
- Johann Anton von Zemen (1781-1790);
- Joseph von Stubenberg (1790-1818) - kinevezett bambergi érsek;
- Petrus Pustet (1824-1825);
- Johann Friedrich Esterreicher (1825-1835);
- Johann Martin Manl (1835);
- Carl August von Reisach (1836-1841) - bíboros 1855.12.17-től;
- Georg von Ettl (1846-1866);
- Franz Leopold von Leonrod (1866-1905);
- Johannes Leo von Mergel (1905-1932);
- Konrad von Preising Lichteneg-Moss (1932-1935) - kinevezett berlini érsek ;
- Michael Rackl (1935-1948);
- Joseph Schroeffer (1948-1968);
- Alois Brems (1968-1983);
- Karl Heinrich Braun (1984. 04. 17. - 1995. 03. 25.) - kinevezett bambergi érsek;
- Walter Mixa (1996.02.24. - 2005.07.16.);
- Gregor Maria Hanke (2006.10.14. - jelen).
|
|
Forrás
- Annuario Pontificio , Libreria Editrice Vaticana, Città del Vaticano, 2003, ISBN 88-209-7422-3
- Pius Bonifacius Gams, Series episcoporum Ecclesiae Catholicae , Lipcse 1931, 273–275. (lat.)
- Konrad Eubel, Hierarchia Catholica Medii Aevi , vol. 1 Archiválva : 2019. július 9. a Wayback Machine -nél , 243. o.; köt. 2 Archiválva : 2018. október 4. a Wayback Machine -nél , 152. o.; köt. 3 Archiválva : 2019. március 21. a Wayback Machine -nél , 193. o.; köt. 4 Archiválva : 2018. október 4. a Wayback Machine -nél , 184. o.; köt. 5 , 197-198. köt. 6. , 212. o. (lat.)
Linkek