Az Európai Atomenergia- közösség (röv. Euratom [1] ) az Európai Unió tagjainak nemzetközi szervezete .
Az Európai Atomenergia-közösség 1957-ben , a Római Megállapodás aláírásával jött létre.
Az ESZAK sikerei és az Európai Védelmi Közösség létrehozására irányuló tervek kudarca megszilárdította a nyugat-európai integráció prioritásait: az egyes iparágaktól a komplex pénzügyi és gazdasági szféráig, a gazdaságtól a politikáig.
A hat ESZAK-tagország külügyminiszterei egy 1955-ös messinai konferencián új kezdeményezést terjesztettek elő, az „egyesült Európa megteremtését”, kifejezték azon szándékukat, hogy az ESZAK elveit a gazdaság más ágazataira is kiterjesszék.
1956-ban a belga külügyminiszter, P.-A. Spaak bemutatott egy jelentést, amely a Hatok képviselői közötti későbbi tárgyalások alapja lett.
Ezek a tárgyalások a Római Szerződés aláírásával tetőztek 1957. március 25-én, amely létrehozta az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom) és az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), amelyet az újságírásban „közös piacnak” kezdtek el nevezni.
Az EGK- és az Euratom-szerződés 1958. január 1-jén lépett hatályba.
Kezdetben tagjai Franciaország , Olaszország , Hollandia , Belgium , Luxemburg és a Német Szövetségi Köztársaság voltak . Az Európai Gazdasági Közösség, majd az Európai Unió bővülésével minden új tagállam csatlakozott az Euratomhoz is. Jelenleg mind a 27 EU-tagállam tagja az Euratomnak .
Az Euratomot felkérték, hogy támogassa:
Az 1965. április 8-án Brüsszelben aláírt és 1967. július 1-jén hatályba lépett, informálisan összefonódási szerződésnek nevezett szerződésnek megfelelően az EGK Bizottsága és az EGK Tanácsa váltotta fel a Bizottságot és az Euratom Tanácsot, valamint az Európai Szén - és Acélközösség Legfelsőbb Irányító Testülete és Minisztertanácsa . Így a három Európai Közösség (ESZAK, EGK és Euratom) intézményei egyesültek: egy Bizottság , egy Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament . Ezt a szerződést egyesek a modern Európai Unió igazi kezdetének tekintik.
2022-ben , Ukrajna orosz inváziója után az Európai Bizottság leállította az összes orosz állami szervezet részvételét az Euroatom-programokban [2] .
Aláírva Hatályba lépett dokumentum |
1948 1948 Brüsszeli Paktum |
1951 1952 Párizsi Szerződés |
1954 1955 Párizsi Megállapodás |
1957 1958 Római Szerződések |
1965 1967 egyesülési megállapodás |
1975. évi nem alkalmazandó Európai Tanács határozata |
1986 1987 Egységes Európai Okmány |
1992 1993 Maastrichti Szerződés |
1997 1999 Amszterdami Szerződés |
2001 2003 Nizzai Szerződés |
2007 2009 Lisszaboni Szerződés |
||||||||||
Az Európai Unió három pillére: | |||||||||||||||||||||
Európai Közösségek: | |||||||||||||||||||||
Európai Atomenergia- közösség (Euratom) |
|||||||||||||||||||||
Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) |
2002-ben járt le | Európai Unió (EU) | |||||||||||||||||||
Európai Gazdasági Közösség (EGK) | Európai Közösség (EU) | ||||||||||||||||||||
TREVI | Bel- és igazságügy (IB) | ||||||||||||||||||||
Rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (PSJC) | |||||||||||||||||||||
Európai Politikai Együttműködés (EPC) |
Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) | ||||||||||||||||||||
Nem konszolidált testületek | Nyugat-európai Unió (NYEU) | ||||||||||||||||||||
A tevékenység megszüntetése 2011-ig | |||||||||||||||||||||