Üzbegisztán városai

2021. január 1-jén az Üzbég Köztársaságban a hivatalos statisztikák szerint 120 város volt [1] . A köztársaságra jellemző a nagyvárosi metropolisz hagyományos dominanciája és népességi elkülönülése a többi várostól, amelyek többsége kisvárosnak minősül. A köztársaság fővárosa, Taskent városa 2 millió 341 ezer embernek ad otthont. Ugyanakkor a legalacsonyabb népességnövekedési ütem jellemzi. Üzbegisztán városainak teljes számából 49-ben 20-50 ezer fő, 21-ben 50-100 ezer, 11 városban (főleg regionális központokban) 100-250 ezer és 5 városban 250-500 ezer lakos él. A Szamarkand Köztársaság második legnagyobb városa (477 ezer fő) 1930-ig az Üzbég SSR fővárosa volt. A 2010-es években lakosságának mintegy 51,2%-a élt a köztársaság városaiban [2] .

Karakalpaksztáni Köztársaság

Orosz név	Üzbég és karakalpak nevek (latin)	Üzbég és karakalpak nevek (cirill)	Népesség, ezer ember (2005, becslés) [3]	Városi állapot	Korábbi nevek
Beruni	Beruniy_ _	Beruniy Biruny	54.6	1962	shabbaz
Bustan	Boston Bustan	Buston Bustan		1983
Kungrad	Qoʻngʻirot Qonırat	Qungirot Qonyrat	36.2	1969	Vasúti
Mangit	Mangʻit Manǵıt	Mangit Mangyt	32.8	1973
Muynak	Mo'ynoq Moynaq	Mўynoқ Moinak		1963
Nukus	Nukus Nokia	Nukus Nokia	258.1	1932
Takhiatash	Taxiatosh Taxiatash	Takhiatosh Takhiatash	49.8	1953
Turtkul	Toʻrtkoʻl Tortkul	Turtkul Turtkul	50.9	1873	Petroaleksandrovszk
Khalkabad	Xalqobod Xalqabad	Halqobod Halqabad		1986
Khodjeili	Xoʻjayli Xojeli	Khzhayli Khozheli	68.6	1926
Chimbay	Chimboy Shimbay	Chimboy Shimbai	47.2	1926
Shumanay	Shumanay Shomanay	Shumanay Shumonoy		1983

Andijan régió

Orosz név	üzbég név (latin)	üzbég név (cirill)	Népesség, ezer ember (2017, becslés) [4]	Városi állapot	Korábbi nevek
Andijan	Andijon	Andijon	416.2	9. század
Asaka	Asaka	Asaka	65.3	1937	Zelenszk (1924-1937) Leninszk (1937-1991)
Jalakuduk	Jalaquduq	Zhalakuduq	24.8	1975	Szufi-Kishlak (1975-ig) Akhunbabaev (1975-2015)
Karasu	Qorasuv	Korasuv	34.3	1980	Voroshilovo Iljicsevszk
Kurgantepa	Qo'rg'ontepa	Qurghontepa	32.3	1976
Markhamat	Marhamat	Marhamat	14.4	1974	Orosz falu (1974-ig)
Paytug	Poytug'	Poitug	27.2	1980
Pakhtaabad	Paxtaobod	Író	35.5	1975
Khanabad	Xonobod	Honobod	28.1	1972	Khanabad (1972-ig) Szovetabad (1972-1991)
Khodjaabad	Xo'jaobod	Huzhaobod	20.8	1981
Shakhrikhan	Shahrixon	Shahrikhon	75.5	1970	Moszkvai Sztálin (1970-ig)

Bukhara régió

Orosz név	üzbég név (latin)	üzbég név (cirill)	Népesség, ezer ember (2005, becslés) [3]	Városi állapot	Korábbi nevek
Alat	Olot	Olot		1982
Bukhara	Buxoro	Bukhoro	237,8	830
Vabkent	Vobkent	Vobkent		1981
Gazli	Gazli	Gazli		1977
Galaasiya	Galaosiyo	Galaosiyo		1982
Gijduvan	G'ijduvon	gizhduwon	39.3	1972
kagán	Kogon	cogon	56,0	1929	Új Bukhara
Asztrahán	Qorako'l	Korakul	20.7	1980
Karaulbazar	Qorovulbozor	Korovulbozor		1981
Romitan	Romitan	Romitan		1981
Shafirkan	Shofirkon	Shofirkon		?

Jizzakh régió

Orosz név	üzbég név (latin)	üzbég név (cirill)	Népesség, ezer ember (2005, becslés) [3]	Városi állapot	Korábbi nevek
Gagarin	Gagarin	Gagarin		1974	Yerzhar
Gallyaaral	G'allaorol	Gallaorol	23.0	1973
Dashtabad	Dashtobod	Dashtobod	23.9	1974	Obrucsevo (1974-ig) Uljanovo
Jizzakh	jizzax	jizzah	136,5	10. század
Dustlik	Do`stlik	Dustlik		1983
Pakhtakor	Paxtakor	Pakhtakor		1974

Kashkadarya régió

Orosz név	üzbég név (latin)	üzbég név (cirill)	Népesség, ezer ember (2005, becslés) [3]	Városi állapot	Korábbi nevek
Beshkent	Beshkent	Beshkent		1977
Huzar	G'uzor	minta	22.7	1977
Kamashi	Qamashi	Kamashi	33.8	1978
Karshi	Qarshi	Karshi	212.2	1926	Bek-Budi
Kasan	Koson	Koson	59.3	1972
Kitab	Kitob	kitob	36.5	1976
Mubarek	Muborak	Muborak	24.0	1974
Talimarjan	Talimarjon	Talimarjon		1975
Chirakchi	Chiroqchi	Chiroqchi	húsz	1980
Shakhrisabz	Shahrisabz	Shakhrisabz	91.1	1958 [5]	Shahrisyabz
Yakkabag	Yakkabog'	Yakkabog	22.8	1978	Yakkabag állomás
Yangi Nishan	Yangi Nishon	Yangi Nishon		1982

Navoi régió

Orosz név	üzbég név (latin)	üzbég név (cirill)	Népesség, ezer ember (2005, becslés) [3]	Városi állapot	Korábbi nevek
Gazgan	G'ozg'on	gozgon	…	2019
Zarafshan	Zarafshon	Zarafshon	54.3	1972
Kyzyltepa	Qiziltepa	Qiziltepa		1979
Navoi	Navoiy	Navoiy	122.3	1958	Kermine
Nurata	Nurota	Nurota	28.2	1976
Uchkuduk	Uchquduq	Uchkuduq	24.2	1978
Yangirabad	Yangirabod	Yangirabod		1996

Namangan régió

Orosz név	üzbég név (latin)	üzbég név (cirill)	Népesség, ezer ember (2005, becslés) [3]	Városi állapot
Kasansay	Kosonsoy	Kosonsoy		1973
Namangan	Namangan	Namangan	408,5	1610
pép	Pop	Pop	23.6	1980
Turakurgan	To'raqo'rg'on	Tўraқўrgon	25.6	1979
Uchkurgan	Uchqo'rg'on	Uchқўrgon	31.0	1969
Hakkulabad	Xaqqulobod	Khakulobod	27.3	1974
Chartak	Chortoq	Chortok	48.7	1976
Chust	Chust	Chust	64.6	1969

Szamarkand régió

Orosz név	üzbég név (latin)	üzbég név (cirill)	Népesség, ezer ember (2005, becslés) [3]	Városi állapot	Korábbi nevek
Aktash	Oqtosh	Oktosh	34.3	1967
Bulungur	Bulung'ur	Bulungur	25.0	1973	Rosztovcevo, Krasznogvardejszk
Jambay	Jomboy	Zhomboy		1977
Juma	Juma	Zhuma		1973
Istykhan	Ishtixon	Ishtikhon		1984
Kattakurgan	Kattaqo'rg'on	Kattaқўrgon	64.5	1868
Nurabad	Nurobod	Nurobod		1983	Szovetabad (1983-ig)
Payaryk	Payariq	Payariq		?
Szamarkand	Szamarqand	Szamarkand	361.2	6. század időszámításunk előtt e.	Marakanda, Sogdiana
Urgut	Urgut	Urgut	54,0	1973
Chelek	Chelak	Chelak		1981

Surkhandarya régió

Orosz név	üzbég név (latin)	üzbég név (cirill)	Népesség, ezer ember (2005, becslés) [3]	Városi állapot	Korábbi nevek
Baysun	Boysun	Boysun	23.7	1975
Denau	Denov	Denov	67.5	1958
Jarkurgan	Jarqoʻrgʻon	Zharqurgon	20.9	1973
Kumkurgan	Qumqoʻrgʻon	Kumқўrgon		1971
Termez	Termiz	Termiz	120,8	1929
Shargun	Sharg'un	Shargun		1973	Takchiyan
Sherabad	Sherobod	Sherobod	25.6	1973
Shurchi	Shoʻrchi	Shurchi	21.9	1976

Syrdarya régió

Orosz név	üzbég név (latin)	üzbég név (cirill)	Népesség, ezer ember (2005, becslés) [3]	Városi állapot	Korábbi nevek
Bakht	Baxt	Bakht		1980
Gulisztán	Guliston	Guliston	55.6	1961 [6]	Éhes sztyeppe, Mirzachul (1961-ig)
Syrdarya	Sirdaryo	Sirdaryo	28.8	1971
Shirin	Shirin	Shirin		1972
Yangier	Yangiyer	Yangier	29.7	1957

Taskent régió

Orosz név	üzbég név (latin)	üzbég név (cirill)	Népesség, ezer ember (2005, becslés) [3]	Városi állapot	Korábbi nevek
Akkurgan	Oqqoʻrgʻon	Oққўrgon		1980
Almalyk	Olmaliq	Olmalik	116.7	1951
Angren	Angren	Angren	129.3	1946	Angrenshakhtstroy
Akhangaran	Ohangaron	Okhangaron	30.9	1966
Bekabad	Bekobod	Bekobod	85,0	1945	Khilkovo, Begovat
Buka	Boʻka	Bўka	20.8	1980
Gazalkent	Gʻazalkent	Kazakhalkent	20.5	1964
Dustabad	Ne hagyd	Dўtobod		1983	Katona (1991-ig) Askarlik (1991-1996)
Keles	Keles	Keles	27.1	1976
Nurafshon	Nurafshon	Nurafshon	21.9	1973	Toytepa (2017-ig)
Parkent	parkent	Parkent	46.9	1984
Pskent	Piskent	Piskent	31.9	1966
Chinaz	Chinoz	Chinoz	21.8	1972
Chirchik	Chirchiq	Chirchik	140,7	1935
Yangiabad	Yangiobod	Yangiobod		1953
Yangiyul	Yangiyoʻl	Yangiyul	60.4	1934

Fergana régió

Orosz név	üzbég név (latin)	üzbég név (cirill)	Népesség, ezer ember (2005, becslés) [3]	Városi állapot	Korábbi nevek
Besharyk	Beshariq	Besharik		1983	Kirovo
Kokand	Qoʻqon	Қўқon	203.5	10. század
Kuva	Quva	Kuva	38.6	1974	Fedcsenko
Kuvasay	Quvasoy	Kuvasoy	24.4	1954
Margilan	Marg'ilon	Margilon	165.1	10. század	Margelan Öreg Margelan
Rishtan	Rishton	Rishton	31.6	1977	Kuibisevó (1937-1977)
Tinchlik	Tinchlik	Tinchlik		1974	Vannovsky (1963-ig) őket. Hamza Hakimzade (1964-1974) Hamza (1974-2012)
Fergana	Fargʻona	fargona	184,5	1876	Új Margelan (1876-1910) Szkobelev (1910-1924)
Yaipan	Yaypan	Yaipan	21.0	1975

Khorezm régió

Orosz név	üzbég név (latin)	üzbég név (cirill)	Népesség, ezer ember (2005, becslés) [3]	Városi állapot	Korábbi nevek
Pitnak	Pitnak	Pitnak		1974	Barátság
Urgench	Urganch	Urganch	136.3	1929	Új Urgench
Khiva	Xiva	Khiva	50.8	17. század

Taskent

Orosz név	üzbég név (latin)	üzbég név (cirill)	Népesség, ezer ember (2005, becslés) [3]	Városi állapot	Korábbi nevek
Taskent	Toshkent	Taskent	2135,7	7. század

Volt városok

Gurlen 1982 óta város. Most a város. Khorezm régió.
Karmana 1979 óta város. Most a város. Navoi régió.
Koshkupyr 1983 óta város. Most a város. Khorezm régió.
Marjanbulak 1980 óta város. Most a város. Jizzakh régió.
Narimanov 1973 óta város. 1990-ben Taskent tagja lett.
Kazarasp 1984 óta város. Most a város. Khorezm régió.
Khanka 1981 óta város. Most a város. Khorezm régió.
Shavat 1981 óta város. Most a város. Khorezm régió.

Lásd még

Városi jellegű települések Üzbegisztánban

Jegyzetek

↑ UzStat. Alapvető demográfiai mutatók . Letöltve: 2021. november 9. Az eredetiből archiválva : 2021. november 9.. (határozatlan)
↑ Az urbanizáció gyenge üteme . Letöltve: 2014. december 1. Az eredetiből archiválva : 2014. december 6.. (határozatlan)
↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 város lakossága . Letöltve: 2012. június 28. Az eredetiből archiválva : 2014. szeptember 24.. (határozatlan)
↑ Davlat classificatorlari
↑ 1929-1935 között városi rangot kapott
↑ 1923-ban és 1952-1960-ban városi rangot kapott

Üzbegisztán témákban
Címer Zászló Himnusz Politikai rendszer Alkotmány Parlament Közigazgatási felosztás Földrajz Városok Főváros Népesség Nyelvek Sztori Gazdaság Valuta kultúra Vallás Mozi Irodalom Zene Ünnepek Sport Oktatás A tudomány Szállítás Mezőgazdaság Idegenforgalom Posta történelem és márkák tévé Internet Fegyveres erők Külpolitika

Ázsiai országok : városok
Független Államok	Azerbajdzsán 3 Örményország 3 Afganisztán Banglades Bahrein Brunei Bután Kelet-Timor Vietnam Grúzia 3 Egyiptom 1 Izrael India Indonézia Jordánia Irak Irán Jemen Kazahsztán 2 Kambodzsa Katar Ciprus Kirgizisztán Kína Észak Kórea A Koreai Köztársaság Kuvait Laosz Libanon Malaysia Maldív-szigetek Mongólia Mianmar Nepál Egyesült Arab Emírségek Omán Pakisztán Oroszország 2 Szaud-Arábia Szingapúr Szíria Tádzsikisztán Thaiföld Türkmenisztán Törökország 2 Üzbegisztán Fülöp-szigetek Sri Lanka Japán
Függőségek	Akrotiri és Dhekelia Brit Indiai-óceáni Terület Hong Kong Makaó
El nem ismert és részben elismert államok	Abházia 3 Tajvan Hegyi-Karabahi Köztársaság 3 Palesztina állam Észak-ciprusi Török Köztársaság Dél-Oszétia 3
1 Főleg Afrikában . 2 Részben Európában . 3 Főleg vagy teljes egészében Ázsiában, attól függően, hogy hol húzzák meg Európa és Ázsia határát .

Üzbegisztán földrajza
Litoszféra	Üzbegisztán hegyei Üzbegisztán barlangjai Üzbegisztán szélsőséges pontjai Üzbegisztán síksága
Hidroszféra	Üzbegisztán folyói Üzbegisztán tavai Aydarkul Üzbegisztán víztározói Üzbegisztán csatornái Üzbegisztán vízesései
Légkör	Üzbegisztán éghajlata
Bioszféra	Üzbegisztán tartalékai Üzbegisztán nemzeti parkjai Üzbegisztán tartalékai Üzbegisztán növényvilága Üzbegisztán állatvilága
antroposzféra	Ökológia piros könyv Közigazgatási-területi felosztás Főváros Városok Idő