Üzbegisztán alkotmánya

Az Üzbég Köztársaság alkotmánya
Oʻzbekiston Respublikasining Konstitutsiyasi

Az Üzbég Köztársaság alkotmányának 15. évfordulója alkalmából készült postai bélyeg
jog ága Alkotmányjog
Kilátás Alkotmány
Örökbefogadás 1992. december 8
Hatálybalépés 1992. december 8
Aktuális kiadás 2017. április 7. [1] [2]
Wikiforrás logó Szöveg a Wikiforrásban

Az Üzbég Köztársaság alkotmánya ( uzb. Oʻzbekiston Respublikasining Konstitutsiyasi/Uzbekiston Respublikasining Konstitsiasi ) az Üzbég Köztársaság legmagasabb szintű normatív jogi aktusa . Az alkotmányt 1992. december 8-án fogadták el , és ugyanazon a napon [3] lépett hatályba, létrehozva az elnöki köztársaságot . Az Alkotmány első változata a Narodnoye Slovo című újság 247. (438) számában jelent meg 1992. december 15- én . Az Üzbég Köztársaság jelenlegi alkotmányát több kiadásban újra kiadták, a jelenlegi 2017. április 7-i keltezésű [1] [2] .

Történelem

Az Üzbég SSR első alkotmányát 1927. március 30/31-én fogadták el a Szovjetek II. Össz-Üzbég Kongresszusán, 1927. július 11-én tették közzé, és 10 évig volt érvényes. [négy]

Az Üzbég SSR 1937. február 14-én elfogadott alkotmánya több mint 40 évig volt érvényben. 1978. április 19- én fogadták el az USZSZK utolsó alkotmányát, a Szovjetunió 1977. évi alkotmánya mintájára .

Az új alkotmány kidolgozásának szükségességét az Üzbég SSR Legfelsőbb Tanácsának II. ülésén jelentették be , amelyre 1990. június 20-án került sor , és amelyen elfogadták a „Szuverenitási Nyilatkozatot”. Az ülésen határozatot fogadtak el az Alkotmánytervezet előkészítésére 64 fős bizottság felállításáról Iszlám Karimov üzbegisztáni elnök vezetésével . A bizottságban a Legfelsőbb Tanács képviselői, Karakalpaksztán és régiók képviselői, tudósok és szakemberek voltak.

Az Alkotmányügyi Bizottság közel 2,5 évig dolgozott az Üzbég Köztársaság alkotmányának kidolgozásán. Az Alkotmánybíróság 1991. április 12-i ülésén 32 fős munkacsoportot hoztak létre - vezető szakemberekből és tudósokból. Az Alkotmány szakaszainak előkészítésére 6 kis, 50 fős csoportot hoztak létre. Üzbegisztán állami függetlenségének 1991. augusztus 31-i kikiáltása és az „Az Üzbég Köztársaság állami függetlenségének alapjairól szóló törvény” elfogadása, amely ezt a törvényt alkotmányos státuszba helyezte, tovább erősítette az Üzbegisztáni Köztársaság felelősségét. Alkotmányügyi Bizottság.

Az Alkotmánytervezet kidolgozásakor tanulmányozták az alkotmányfejlesztés világgyakorlatát, figyelembe vették a világban az emberi jogok, a demokrácia és a jogalkotás terén elért sikereket. 1992. szeptember 26- án az Üzbég Köztársaság alkotmánytervezete nyilvános vitára megjelent a sajtóban. A vita körülbelül két hónapig tartott. A tervezet a megbeszélés során tett javaslatok alapján végzett javításokkal 1992. november 26-án jelent meg a sajtóban . Az országos megbeszélésen több mint 6 ezer javaslat hangzott el, amelyeket a bizottság megfontolásra elfogadott.

A Legfelsőbb Tanács 1992 decemberében tartott XI. ülése az Üzbég Köztársaság alkotmányának elfogadását tárgyalta.

Hangsúlyozandó, hogy az új Alkotmány tervezetének megalkotásakor az ENSZ dokumentumai, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és más, a nemzetközi jog által elismert jogi aktusok vezéreltek bennünket. Ugyanakkor kreatívan alkalmazták olyan fejlett demokratikus államok alkotmányos gyakorlatát is, mint Törökország, az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Franciaország, Portugália, Olaszország, Svédország, Spanyolország és olyan keleti országok, mint India, Pakisztán, Egyiptom.Iszlám Karimov Művek. T. 1, S.127

Az ülésen a képviselők mintegy 80 változtatást, kiegészítést, pontosítást tettek a tervezeten. Így 1992. december 8-án elfogadták az Üzbég Köztársaság alkotmányát. Ugyanezen a napon Islam Karimov köztársasági elnök aláírta az „Üzbég Köztársaság alkotmányának elfogadásáról”, „Az Üzbég Köztársaság alkotmánya nemzetiként való elfogadása napjának kihirdetéséről” szóló törvényeket. ünnep”, „Az Üzbég Köztársaság Alkotmánya hatályba lépésének eljárásáról”. Üzbegisztán alkotmánya letette az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Biztonsági és Együttműködési Tanács szakembereinek, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és sok más ország tudósainak, jogászainak vizsgáját, megszilárdította a demokrácia alapvető rendelkezéseit:

Üzbegisztán szuverén demokratikus köztársaság. Az "Üzbegisztáni Köztársaság" és az "Üzbegisztán" állam neve egyenértékű.

- Art. Az Üzbég Köztársaság Alkotmányának 1. cikke

Az állam az emberek akaratát fejezi ki, érdekeit szolgálja. Az állami szervek és tisztviselők felelősséggel tartoznak a társadalom és az állampolgárok felé.

- Art. 2 Az Üzbég Köztársaság alkotmánya

A nép az államhatalom egyetlen forrása.

Az Üzbég Köztársaságban az államhatalmat a nép érdekében és kizárólag az Üzbég Köztársaság alkotmánya és az annak alapján elfogadott jogszabályok által erre felhatalmazott szervek gyakorolják. Az államhatalmi jogkörök kiosztása, a kormányzati szervek tevékenységének az Alkotmányban nem meghatározott módon történő felfüggesztése vagy megszüntetése, új és párhuzamos hatalmi struktúrák létrehozása alkotmányellenes és törvényi felelősséget von maga után.

- Art. 7 Az Üzbég Köztársaság alkotmánya

Üzbegisztán lakossága az Üzbég Köztársaság állampolgára, nemzetiségüktől függetlenül.

- Art. 8 Az Üzbég Köztársaság alkotmánya

Szerkezet

Az Alkotmány preambulumból, 6 szakaszból, 26 fejezetből áll, 128 cikkre osztva.

Üzbegisztán népe, ünnepélyesen kinyilvánítva elkötelezettségét az emberi jogok és az állami szuverenitás elvei mellett, felismerve a jelen és a jövő nemzedékek iránti nagy felelősséget, támaszkodva az üzbég államiság kialakulásának történelmi tapasztalataira, megerősítve hűségét a demokrácia eszméihez, a társadalmi igazságosság, elismerve a nemzetközi jog általánosan elismert normáinak elsőbbségét, a köztársaság polgárainak tisztességes életének biztosítására törekvő, a humánus demokratikus jogállam megteremtését célul tűzve ki a polgári béke és a nemzeti összhang biztosítása érdekében elfogadja a polgári béke és a nemzeti összhang megteremtését szolgáló meghatalmazott képviselőinek személyében jelenítse meg az Üzbég Köztársaság Alkotmányát.

– Az Üzbég Köztársaság alkotmányának preambuluma

Szakaszok:

  1. Alapelvek. Ez a rész 4 fejezetből (1-4 fejezetből) , 17 cikkből (1-17 cikkből) áll . Ez a rész tükrözi az állami szuverenitást, a demokráciát, az alkotmány és a jog felsőbbrendűségét, valamint a külpolitikát.
  2. Az ember és az állampolgár alapvető jogai, szabadságai és kötelességei. Ez a rész 7 fejezetből (5-11 fejezetből) , 34 cikkből (18-52 cikkből) áll . Ez a rész az Általános rendelkezéseket, az állampolgárságot, a személyi jogokat és szabadságokat, a politikai jogokat, a gazdasági és szociális jogokat, az emberi jogok és szabadságjogok garanciáit, valamint az állampolgárok kötelezettségeit tartalmazza.
  3. Társadalom és személyiség. Ez a rész 4 fejezetből (12-15 fejezetből) , 15 cikkből (53-67 cikkből) áll . Ez a rész a társadalom gazdasági alapjait, a közéleti szervezeteket, a családot és a tömegmédiát tükrözi.
  4. Közigazgatási-területi és állami struktúra. Ez a rész 2 fejezetből (16-17 fejezetből) , 8 cikkből (68-75 cikkből) áll . Ez a rész az Üzbég Köztársaság és a Karakalpak Köztársaság közigazgatási-területi felépítését tükrözi .
  5. Az államhatalom szervezete. Ez a rész 9 fejezetből (18–26 fejezetből) , 51 cikkből (76–126 cikkből) áll, amelyek az Üzbég Köztársaság legfelsőbb képviselő testületének – az Üzbég Köztársaság Olij Majlisának – tevékenységével foglalkoznak , az Üzbég Köztársaság elnökének, a Miniszteri Kabinetnek a tevékenysége , az államhatalom helyeken való alapjai (koncepció, hatáskörök, tevékenységszervezés), az Üzbég Köztársaság igazságszolgáltatása, a választási rendszer, az ügyészség, a pénzügyek valamint hitel, védelem és biztonság.
  6. Az alkotmánymódosítási eljárás. Ez az utolsó rész 2 cikkből áll (127-128 cikk) . Ez a rész az Alkotmány módosításának és módosításának eljárását tárgyalja.

Az Alkotmány minden terület számára egységes állampolgárságot ír elő, amely minden állampolgár számára egyenlő. 21. cikk: "A Karakalpak Köztársaság állampolgára egyben az Üzbég Köztársaság állampolgára is." Ennek az Alkotmánynak a fő különbsége az, hogy az állampolgári érdekek elsőbbséget élveznek az állam érdekeivel szemben.

Változások

Az alkotmányt a parlament mindkét háza képviselőinek kétharmados többségével vagy népszavazással lehet megváltoztatni (127. cikk); az elutasított módosítások egy év múlva újra benyújthatók (128. cikk). A módosítások 2009-ben [5] , valamint 2016-ban és 2017-ben [1] [2] történtek .

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 Az Üzbég Köztársaság alkotmányának jelenlegi, 2017. április 8-i változata . Letöltve: 2015. január 2. Az eredetiből archiválva : 2015. december 4..
  2. ↑ 1 2 3 Üzbegisztán alkotmányát módosították, a Gazeta.uz (2017. április 8.). Archiválva az eredetiből 2017. június 16-án. Letöltve: 2017. július 27.
  3. ↑ Az Üzbég Köztársaság Alkotmányának hatályba lépésére vonatkozó eljárásról . Hozzáférés dátuma: 2015. január 2. Az eredetiből archiválva : 2015. január 2.
  4. ↑ Az Üzbég SSR 1927-es alkotmánya. . Letöltve: 2019. december 8. Az eredetiből archiválva : 2018. december 23..
  5. ↑ Az Üzbég Köztársaság alkotmánya. Taskent: Üzbegisztán, 2009. ISBN 978-9943-01-458-9

Linkek