Asztroökológia

Az asztroökológia  olyan tudományág , amely az élő szervezetek és közösségeik kölcsönhatásait vizsgálja egymással és az erőforrásokkal a környező tér körülményei között.

Általános információk

Az asztroökológia, mint kifejezés a meteoritanyag, mint életfenntartó erőforrás, és különösen a növények talajának lehetőségeinek vizsgálatában jelent meg. Az egyik első ilyen munka Michael  N. Mautner , a Virginia Commonwealth Egyetem kémiaprofesszorának a 2000-es évek eleje óta végzett kísérletei voltak [1] . Spárgát termesztett zúzott meteoritokból álló talajban, vagyis az űrből nyert anyagban. Az eredmények azt mutatták, hogy ez az anyag nedves állapotban és a Föld légkörében teljes mértékben biztosítja a növények életképességét [2] .

Az asztroökológia által vizsgált kérdések közül a főbbeknek tulajdoníthatók [3] :

• Volt-e a múltban olyan élőhely, amely elősegítette a mikroorganizmusok megjelenését és fejlődését ?
• Mennyi a valószínűsége az élet keletkezésének kedvező környezetben?
• Mennyi a valószínűsége a földönkívüli élet létezésének?
• Vannak-e feltételek a térben az élethez, és ha igen, milyen térfogatra?
• Lehetséges-e az élet űrbe adása ( panspermia ), és milyen szerepe lehet ebben az emberiségnek?
• Mi az élet szerepe a kozmológia szempontjából?

Tárgy

Az asztroökológia a bióta kölcsönhatását vizsgálja a környező tér viszonyaival. Témája a bolygókon, aszteroidákon és üstökösökön, különböző csillagok körül, galaxisokban és általában az Univerzumban élő erőforrások. A kutatás eredményei lehetővé teszik az élet kilátásainak felmérését a bolygóktól a galaxisokig , kozmológiai időskálákon [2] [4] [5] .

Az asztroökológia által figyelembe vett fizikai tényezők az élőlények rendelkezésére álló energia , a mikrogravitáció , a sugárzás , a nyomás , a hőmérséklet . Emellett tanulmányozzák az élet térkörnyezetben való elterjedésének lehetséges módjait, beleértve a természetes és irányított pánspermiát [6] [7] [8] [9] [10] .

Emellett az asztroökológia az emberiség tértágításának lehetséges motívumait vizsgálja [11] .

Néhány mennyiségi becslés

A Naprendszer meteoritjaiban és aszteroidáiban a növényi élet szempontjából fontos anyagok – szén , nitrogén , foszfor , kálium – tartalmának kvantitatív elemzése feltárta annak lehetőségét, hogy ezek alapján jelentős mennyiségű biomassza keletkezzen. Például csak az úgynevezett C osztályú aszteroidáknál az ilyen anyagok össztömege megközelítőleg 10 22 kg [12] [13] [14] [15] [16] [17] , és a laboratóriumi eredmények tanulmányok szerint a segítségükkel létrehozott biomassza elérheti a 6•10 20 kg-ot, ami 100 000-szer nagyobb, mint a Földön jelenleg élő teljes biomassza [4] .

Lásd még

• Asztrobiológia
• Kozmológia
• Ökológia

Jegyzetek

1. ↑ Michael N. Mautner Astro-Ecology // Site Astro-ecology.com . Letöltve: 2015. április 26. Az eredetiből archiválva : 2017. július 6.. (határozatlan)
2. ↑ 1 2 Michael N. Mautner Planetary Bioresources and Astroecology // Journal Icarus, Vol. 158., 72-86. o., 2002. . Letöltve: 2015. április 26. Az eredetiből archiválva : 2016. június 4.. (határozatlan)
3. ↑ Michael N. Mautner Asztroökológia, kozmoökológia és az élet jövője // Acta Soc Bot Pol 83(4):449-464, Elektronikusan közzétéve: 2014-12-31 . Letöltve: 2015. április 26. Az eredetiből archiválva : 2015. október 17.. (határozatlan)
4. ↑ 1 2 Michael N. Mautner Life in the Cosmological Future: Resources, Biomass and Populations // Journal of the British Interplanetary Society, Vol. 58., 167-180. o., 2005. . Letöltve: 2015. április 26. Az eredetiből archiválva : 2018. június 13. (határozatlan)
5. ↑ Michael N. Mautner Az univerzum élettel oltása: Kozmológiai jövőnk biztosítása. // Legacy Books, Washington D. C, 2000. . Letöltve: 2015. április 26. Az eredetiből archiválva : 2012. november 2.. (határozatlan)
6. ↑ Thomson (Lord Kelvin), W. Beiktatási beszéd a British Association Edinburgh-hoz. // Nature, Vol. 4 (92), pp.261-278, 1871.
7. ↑ Weber P. & Greenberg Jose Túlélhetnek -e a spórák a csillagközi térben? // Nature, Vol. 316 (6027), 403-407, 1985 . Letöltve: 2015. április 26. Az eredetiből archiválva : 2015. július 12. (határozatlan)
8. ↑ Crick FH & Orgel LE rendezte Panspermia // Journal Icarus, Vol. 19(3), pp.341-348, 1973. . Letöltve: 2015. április 26. Az eredetiből archiválva : 2013. január 14.. (határozatlan)
9. ↑ Michael N. Mautner & Matloff GL rendezte Panspermia: A közeli naprendszerek vetésének technikai és etikai értékelése. // Journal Bulletin Amer. Ast. Soc, Vol. 32, 419-423, 1979. . Letöltve: 2015. április 26. Az eredetiből archiválva : 2020. október 9.. (határozatlan)
10. ↑ Mautner, Michael N. (1997), Rendezte: Panspermia. 2. Technológiai fejlődés más naprendszerek vetése felé, és a pánbiotikus etika alapjai. // Journal of the British Interplanetary Society, Vol. 50, 93-102, 1997.
11. ↑ Michael N. Mautner életközpontú etika és az emberi jövő az űrben // Journal Bioethics, Vol. 23. (8), pp.433-440, 2009. . Letöltve: 2015. április 26. Az eredetiből archiválva : 2012. november 2.. (határozatlan)
12. ↑ Lewis JS . A Naprendszer fizikája és kémiája // Academic Press, New York, 1997.
13. ↑ Lewis J.S. Mining the Sky // Helix Books, Reading, Massachusetts, 1996.
14. ↑ O'Leary BT Az Apollo és az Amor aszteroidák bányászata // Science, Vol. 197 (4301), 363-366., 1977.
15. ↑ O'Neill GK A tér gyarmatosítása // Physics Today, Vol. 27(9), pp.32-38, 1974.
16. ↑ O'Neill GK The High Frontier // William Morrow, 1977.
17. ↑ Hartmann KW The Resource Base in Our Solar System, in Interstellar Migration and Human Experience // Szerk.: Ben R. Finney és Eric M. Jones, University of California Press, Berkeley, California, 1985.