Arpeggio ( olasz arpeggio , az arpeggiare szóból "hárfán játszani"), elavult. "arpeggio", "arpeggio" - az akkordok lejátszásának módja , főleg vonósokon (például hárfán ) és billentyűkön (például zongorán ) hangszereken, amelyekben az akkord hangjait egymás után veszik fel más - leggyakrabban a legalacsonyabbtól a legmagasabbig (ritkábban fordítva, felülről lefelé). A klasszikus ötsoros körkörös jelölésben az arpeggiált akkordot függőleges hullámvonal jelzi az akkord előtt. Az arpeggio-t homofonikus textúrának is nevezik , amely basszusból és (véletlenszerű sorrendben) akkord és részben nem akkord hangok felsorolásából áll , mint például Beethoven Holdfény-szonátájának első tételében.
Az arpeggiált akkordokat "megtörtnek" is nevezik, ezzel a kifejezéssel olyan dallamfigurás hangcsoportokat társítanak , amelyek az akkordok töredezettségéből származnak. A bennük lévő akkordhangok különféle átrendezéseknek vethetők alá.
Az arpeggiókat gyakran használták a korai zongoramuzsikában 1700 körül. Domenico Alberti olasz zeneszerző ezt a technikát egy dallam basszuskíséreteként kezdte használni, amelyre ezt a fajta textúrát " albertai basszusoknak " nevezték.
A vonós hangszerek (például gitár ) tekintetében az arpeggio-t oroszul gyakran felsorolásnak nevezik , ami nem teljesen pontos, mivel felsorolással nem csak akkordok játszhatók.
A chiptune műfajban az arpeggio általában a gyorsan változó hangok akkordot képező hatását jelenti. Ennek a műfajnak a legtöbb kompozíciójában az arpeggio különleges jelentést kap. A ZX chiptune-ban az arpeggio-t általában dísznek vagy mintának nevezik.
Szótárak és enciklopédiák |
|
---|
Modern zenei kotta | |
---|---|
donga | |
Zenei jelek | |
Vonások és a zenei grafika egyéb elemei | |
ligákban |
|
A vonós hangszerek játéktechnikája | |
---|---|
|