Altan adós

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2015. április 1-jén felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 6 szerkesztést igényelnek .

Az "altán adós" ( mong . Altan devter , perzsa آلتان دبتر ‎ Altan daftar - "Aranykönyv") a Mongol Birodalom korszakának mongol nyelvű történelmi forrása , amely máig nem jött le. "Altán adós" volt Dzsingisz kán , ősei és leszármazottai hivatalos története [1] . Ezt a krónikát, amelyet az ilkánok - khulaguidák kincstárában őriztek , Rashid ad-Din használta fel munkájában ( 1300-1310 ) .

A Khulaguidák állami archívumában az altáni adósokat szétszórt lapok [1] formájában őrizték , különálló töredékeket, amelyeket soha nem hoztak rendbe. A mongol nyelven és mongol írásmóddal írt könyvet szentnek tekintették , és csak az uralkodó dinasztia tagjai és a legelőkelőbb mongol nemesek férhettek hozzá. A 15. században írt mongolok genealógiai történetének egy ismeretlen szerzője beszámol Ogedei egyik tisztviselőjének ( bitikcsinek ) , hogy egy olyan törzsből származott, amely Dzsingisz kán "Aranykönyvét" őrizte; "A családján és a királyi családon kívül senki sem látta ezt a könyvet." Rashid ad-Din valószínűleg közvetetten használta az Altan adósát, és az információkat Emir Bolad (Pulad-chenxiang), a mongol történelem legjobb szakértője és maga Ilkhan Ghazan szájából merítette . [2]

Az "altáni adós" névsorát a nagy kánok - a jüan császárok - kincstárában is őrizték ; A kínai történészek nem fértek hozzá [3] . P. Pelliot feltételezése szerint azonban az " altán adós " a " című művében megmaradt a kínai([4]"Sheng-wu qin-zheng lu A "Sheng-wu qin-zheng lu" feltehetően a mongol chagan kompozíciója, amelyet a kaan Buyantu ( 1311-1320 ) parancsára készítettek . Chagan forrásai az "altáni adós" és a "titkos legenda" ("A mongolok titkos története") voltak. [5] Vannak olyan vélemények, hogy az "Altan adós" a "Titkos mese" másolata [6] , de Rashid ad-Din és a "Titkos mese" információinak összehasonlítása azt mutatja, hogy bizonyos esetekben az ő verzióik az eseményekről. nagymértékben különböznek egymástól [7] , és a szerzők hivatalos és "titkos" történetei eltérő politikai nézeteket vallanak [8] .

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Bartold V. V. Könyvajánló: E. Blochet, Introduction a l'histoire des Mongols de Fadl Allah Rashid ed-Din (1910) // Bartold V. V. Works. - M . : Nauka, 1973. - VIII T.: Forrástudományi munkák . - S. 295-296 .
  2. ↑ Bartold V. V. Turkesztán a mongol invázió korában // Bartold V. V. munkái. - M . : Keleti irodalom Kiadó, 1963. - T. I. - S. 92-93 .
  3. ↑ Khrapachevsky R.P. Subedei titokzatos háborúja az oroszokkal (2003). Letöltve: 2010. március 11. Az eredetiből archiválva : 2012. április 20..
  4. ↑ Shastina N.P. mongol irodalom (a 16. század végéig)  // A világirodalom története: 9 kötetben. - M . : Nauka, 1985. - T. III . - S. 682-688 .
  5. ↑ Hrapacsevszkij R.P. Dzsingisz kán katonai ereje. - M. : AST, 2005. - S. 410-411. — 557 p. - (Hadtörténeti Könyvtár). — ISBN 5170279167 .
  6. ↑ Dalai Ch . Mongólia a XIII-XIV. században / Felelős. szerkesztő B. P. Gurevich. — M .: Nauka, 1983. — S. 13.
  7. ↑ Hrapacsevszkij R.P. Dzsingisz kán katonai ereje. - M. , 2005. - S. 420.
  8. ↑ Gumilyov L. N. A XII-XIII. századi mongolok „titkos” és „kifejezett” története // Tatár-mongolok Ázsiában és Európában: Cikkgyűjtemény. - M .: Nauka, 1977. - S. 484-502 .

Irodalom