Ezüst-azid | |
---|---|
Tábornok | |
Szisztematikus név |
Ezüst-azid |
Hagyományos nevek | Ezüst-azid |
Chem. képlet | AgN3_ _ |
Fizikai tulajdonságok | |
Állapot | szilárd |
Moláris tömeg | 149,888 g/ mol |
Sűrűség | 4,42 g/cm³ |
Termikus tulajdonságok | |
Hőfok | |
• olvadás | 250 °C |
Kémiai tulajdonságok | |
Oldhatóság | |
• nem vizes oldószerekben | 2,0⋅10 −11 g/100 ml |
Osztályozás | |
Reg. CAS szám | 13863-88-2 |
PubChem | 6093372 |
Reg. EINECS szám | 237-606-1 |
MOSOLYOK | [N-]=[N+]=[N-].[Ag+] |
InChI | InChI=1S/Ag.N3/c;1-3-2/q+1;-1QBFXQJXHEPIJKW-UHFFFAOYSA-N |
ChemSpider | 55601 és 21269913 |
Biztonság | |
NFPA 704 | 0 3 négy |
Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve. | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Ezüst-azid ( kémiai képlet – AgN 3 ) – a salétromsav szervetlen , bináris ezüstsója .
Normál körülmények között az ezüst-azid színtelen anyag, amely robbanásveszélyes tulajdonságairól ismert .
Az ezüst-azidot ezüst-nitrát és nátrium-azid reakciójával állítják elő :
A következő struktúrák lehetségesek: [1]
Legjellemzőbb reakciójában az anyag robbanásszerűen bomlik , szabad nitrogént képezve :
Az AgN 3 a legtöbb nehézfém- azidhoz ( réz , ólom stb.) hasonlóan mérgező és robbanásveszélyes .
Szótárak és enciklopédiák |
---|