Ezüst-tiocianát (I). | |
---|---|
Tábornok | |
Szisztematikus név |
Ezüst-tiocianát (I). |
Hagyományos nevek | Rhodan ezüst |
Chem. képlet | AgSCN |
Fizikai tulajdonságok | |
Állapot | színtelen kristályok |
Moláris tömeg | 165,95 g/ mol |
Kémiai tulajdonságok | |
Oldhatóság | |
• vízben | 0,000021 25 ; 0,000064 100 g/100 ml |
Osztályozás | |
Reg. CAS szám | 1701-93-5 |
PubChem | 74345 |
Reg. EINECS szám | 216-934-9 |
MOSOLYOK | C(#N)[S-].[Ag+] |
InChI | InChI=1S/CHNS.Ag/c2-1-3;/h3H;/q;+1/p-1RHUVFRWZKMEWNS-UHFFFAOYSA-M |
ENSZ szám | 3077 |
ChemSpider | 66941 és 22369344 |
Biztonság | |
NFPA 704 |
![]() |
Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve. | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Az ezüst-tiocianát (I) ( ezüst-tiocianát , kémiai képlet – AgSCN ) a tiociansav szervetlen ezüstsója .
Normál körülmények között az ezüst-tiocianát fehér kristályos anyag, amely hevítés hatására bomlik.
Nem oldódik vízben. Nem képez kristályos hidrátokat .
Tömény savakkal és lúgokkal való kölcsönhatás hatására lebomlik . A komplexképződés következtében oldatba kerül .
Bomlás (170°C-on) ezüstre , szénre és kénre :
A híg kénsavval való reakció szén -szulfát , ammónium-szulfát és ezüst-szulfát képződését eredményezi :
A lúgokkal való kölcsönhatás alkálifém- tiocianátok és ezüst(I)-oxid képződéséhez vezet :
Az ammóniaoldattal való kölcsönhatás ezüst-ammónium-tiocianát és víz képződéséhez vezet :
A brómmal való kölcsönhatás ezüst-bromid és tiocianin képződéséhez vezet :
Az ezüst-nitrát és a kálium-tiocianát kölcsönhatása ezüst- tiocianát csapadék képződéséhez vezet: