Kirgizisztán közigazgatási felosztása

Kirgizisztán közigazgatási-területi struktúrája  a terület felosztása közigazgatási-területi egységekre a hatékony közigazgatás és helyi önkormányzat megszervezése érdekében .

Közigazgatási-területi egység  az a törvényben meghatározott terület, amely egy vagy több település és egyéb lakatlan terület területét foglalja magában, és amelyen belül az államhatalmi szervek vagy a helyi önkormányzatok gyakorolják az államigazgatást vagy az önkormányzatot. A közigazgatási-területi egységek magukban foglalják a régiókat, körzeteket, városokat, valamint az aiyl aimaks-okat ( kirgiz aiyl aimagy - vidéki körzet) - egy vagy több faluból  álló közigazgatási-területi egységeket .

A területi egységek azok a települések, ahol nem jönnek létre helyi államhatalmi szervek vagy önkormányzatok, valamint különleges használati rendű területek (természeti rezervátumok, természeti parkok, vadrezervátumok, műemlékek területei, természeti emlékek, terület védelmi célok és mások).

A lakott helység a Kirgiz Köztársaság területének sűrűn lakott része, amely a polgárok állandó lakóhelye, rendelkezik az állampolgárok életének biztosításához szükséges épületekkel és építményekkel, saját nevével és a megfelelő módon megállapított területi határokkal, valamint a törvényben előírt módon rögzítik és nyilvántartják.

Kirgizisztánban 531 közigazgatási-területi egység található, amelyek közül:

A települések kategóriái

Településkategóriák - olyan települések halmaza, amelyek törvényben meghatározott státusszal rendelkeznek. A települések a népesség nagyságától, valamint az ipari és társadalmi-kulturális infrastruktúra fejlettségi és specializációs szintjétől függően bizonyos kategóriákba tartoznak.

A köztársasági jelentőségű város kategóriába tartozhat az a település, amely kiemelt állami jelentőséggel bír, vagy köztársasági jelentőségű közigazgatási, gazdasági és kulturális központ, ipari és szociális infrastruktúrával rendelkezik, lakossága legalább 250 ezer fő. Az ilyen városokban a helyi önkormányzatok megszervezésének sajátos módja alakítható ki. E városok önkormányzati szerveinek hatásköre eltérhet más települések önkormányzati szerveinek hatáskörétől, és az állami hatóságokkal való kapcsolataik sajátos jellegűek.

A köztársasági jelentőségű város jogállását törvény határozza meg.

A térségi jelentőségű város kategóriába sorolhatók azok a települések, amelyek közigazgatási, gazdasági és kulturális központ, ipari vállalkozásokkal, közművekkel és lakásállománysal, fejlett oktatási, kulturális, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi intézményhálózattal, lakosságszámmal kb. legalább 20 ezer ember..

A járási jelentőségű város kategóriája annak a településnek tulajdonítható, amely közigazgatási, gazdasági és kulturális központ, ipari és szociális infrastruktúrával, fejlett oktatási, kulturális, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi intézményhálózattal rendelkezik, lakossága kb. legalább 10 ezer ember.

A városi jellegű települések kategóriájába tartozhatnak azok a települések, amelyek területén gazdaságilag fontos objektumok találhatók (ipari vállalkozások, építkezések, vasútállomások stb.), valamint olyan települések, amelyek egészségügyi jelentőségű területen helyezkednek el, ha elértek egy bizonyos szintű javulás, legalább 2000 fős lakosságszámmal.

Kivételes esetben a kisebb lélekszámú, de közigazgatási, gazdasági és kulturális központnak számító települések, amelyek további gazdasági fejlődésre, népességnövekedésre közel állnak, a megfelelő jelentőségű városok, városi jellegű települések közé sorolhatók.

Az aiylok (falvak) kategóriájába olyan, bizonyos javulási szintet elért, legalább 50 fős lélekszámú települések tartozhatnak, amelyek közül a mezőgazdasági termelést végző dolgozók és családtagjaik a lakosság legalább felét teszik ki. A falu részeként kyshtakok és lovak alakulhatnak ki.

Kivételes esetekben a kisebb lélekszámú távoli és nehezen megközelíthető települések a falvak közé sorolhatók [2] .

Az első szintű közigazgatási-területi egységek

Biskek városa 4 kerületre oszlik: Leninszkij , Oktyabrszkij , Pervomajszkij és Szverdlovszkij . Chon-Aryk falu és 1 falu a Leninszkij körzet alá tartozik .

11 falu Osh városának van alárendelve [5] .

Második és harmadik szint közigazgatási-területi egységei

Batken régió

Térkép Orosz
név		 Kirgiz
név		 Zászló, címer Állandó lakosságszám
2018, ezer fő [3]		 Alárendelt
aiyl aimaks (a.a.), városok [6]
Batken régió Batken kerületben 86.6 Ak-Saisky a. a., Ak-Tatyrsky a. a., Daryinsky a. a., Kara-Baksky a. a., Kara-Bulaksky a. a., Kyshtutsky a. a., Szamarkandek a. a., Sumbulinsky a. a., Suu-Bashynsky a. a., Tert-Gyulsky a. a., Toguz-Bulaksky a. a.
Kadamzhai kerület Kadamjai kerület 189.1 Aidarken város , Kadamzhai város , Absamat-Masalievsky a. a., Ak-Turpaksky a. a., Alginsky a. a., Birliksky a. a., Kotormosky a. a., Kirgiz-Kystak a. a., Maidansky a. a., Markazsky a. a., Orozbekovszkij a. a., szovjet a. a., Uch-Korgonsky a. a., Khalmionsky a. a., Chauvaisky a. a.
Leilek vidéke Leilek kerület 137.1 Isfana város , Ak-Suu a. a., Beshkentsky a. a., Dzsani-Dzserszkij a. a., Katransky a. a., Kulundinsky a. a., Leileksky a. a., Margunsky a. A.Sumbulinsky A.A.
Batken város Batken shaary 25.0
Kyzyl-Kiya város Kyzylkyya shaars 52.6
Sulukta városa Suluktu shaary 19.5 Vosztocsnij város

Jalal-Abad régió

Térkép Orosz
név		 Kirgiz
név		 Zászló, címer Állandó lakosságszám
2018, ezer fő [3]		 Alárendelt
aiyl aimaks (a. a.), városok és települések [7]
Aksy kerület Aksy kerület 131.4 Kerben város , Avletimsky a. a., Ak-Zholsky a. a., Ak-Suu a. a., Dzsany-Dzholsky a. a., Djerge-Talsky a. a., Kara-Zsigacsszkij a. a., Kara-Suu a. a., Kashka-Suu a. a., Kyzyl-Tuu a. a., Mavljanovszkij a. a., Nazarlievsky a. a.
Ala-Buka kerület Ala-Buka környéke 102.2 Ak-Korgon a. a., Ak-Tamsky a. a., Ala-Bukinsky a. a., Kek-Sereksky a. a., Kek-Tash a. a., Oruktun a. a., Pervomajszkij a. a., Torogeldi-Baltagulovsky a. a.
Bazar-Korgon kerületben Bazar-Korgon környéke 171,7 Akmansky a. a., Arstanbapsky a. a., Bazar-Korgon a. a., Beshik-Zhonsky a. a., Keneshsky a. a., Kyzyl-Unkursky a. a., Mogolszkij a. a., Saydykumsky a. a., Talduu-Bulaksky a. a.

Baltagulovsky a. a.

Nooken régió Kuckó környéke 137,0 Kochkor-Ata , Aral a. a., Byurgendinsky a. a., Dostuksky a. a., Massynsky a. a., Mombekovsky a. a., Nookatsky a. a., Sakaldinsky a. a., Shaydansky a. a.
Suzak régió Suzak kerület 288,6 Kok-Dzhangak város , Bagysh a. a., Barpynsky a. a., Kara-Alminsky a. a., Kara-Darjanszkij a. a., Kegartsky a. a., Kurmanbeksky a. a., Kyz-Kelsky a. a., Kyzyl-Tuu a. a., Leninszkij a. a., Szaipidin-Atabekovszkij a. a., Suzaksky a. a., Tash-Bulaksky a. a., Yryssky a. a.
Toguz-Toro kerület Toguz-Toro kerület 24.5 Atasky a. a., Kargalyksky a. a., Kok-Irimsky a. a., Sary-Bulunsky a. a., Toguz-Toro a. a.
Toktogul kerület Toktogul kerület 98.8 Toktogul város , Abdy-Suerkulovsky a. a., Aralbajevszkij a. a., Bel-Aldynsky a. a., Dzsany-Dzholsky a. a., Ketmen-Debensky a. a., Kyzyl-Ozgorushsky a. a., Nichke-Saisky a. a., Sary-Kamyshsky a. a., Uch-Terek a. a., Cholpon-Ata a. a.
Chatkal régió Chatkal régió 27.1 Kanysh-Kjanszkij a. a., Szumsarszkij a. a., Terek-Sai a. a., Chatkalsky a. a.
Jalal-Abad városa Jalal-Abad shaary 117.2
Kara-Kul városa Kara-Kul shaary 25.4 Ketmen -Tebe
Mailuu-Suu városa Mailuu-Suu shaars 25.4 Kek -Tash
Tash-Kumyr városa Tash-Komur shaary 41.3 falu Kyzyl -Dzhar , falu Shamaldy-Sai

Issyk-Kul régió

Térkép Orosz
név		 Kirgiz
név		 Zászló, címer Állandó lakosságszám
2018, ezer fő [3]		 Alárendelt aiyl aimaks (a. a.), városok és települések [8]
Ak-Suu régió Ak-Suu kerületben 68.3 Ak-Bulunsky a. a., Ak-Chiisky a. a., Beryu-Bashsky a. a., Zhyrgalansky a. a., Kara-Dzhalsky a. a., Karakolszkij a. a., Kerege-Tash a. a., Novovoznyesenovsky a. a., Oktyabrsky a. a., Otradnensky a. a., Tepkensky a. a., Teploklyuchensky a. a., Chelpeksky a. a., Enilcheksky a. a.
Jeti-Oguz régió Jeti-Oguz kerület 90.4 Ak-Debensky a. a., Ak-Shyirak a. a., Aldasevszkij a. a., Barskoonsky a. a., Darkansky a. a., Dzhargylchaksky a. a., Jeti-Oguzsky a. a., Kyzyl-Suu a. a., Lipensky a. a., Orgochorsky a. a., Svetlopolyansky a. a., Tamginszkij a. a., Yrdyksky a. a.
Issyk-Kul régió Issyk-Kol kerület 82.1 Cholpon-Ata , Abdrahmanovszkij a. a., Ananyevsky a. a., Bosterinsky a. a., Kara-Oisky a. a., Kum-Belsky a. a., Orjuktyinszkij a. a., a. a. Sadyr Ake, Semenovsky a. a., Tamcsinszkij a. a., Temirovszkij a. a., Toru-Aigirsky a. a., Chon-Sary-Oisky a. a.
Ton kerület Ton kerület 52.6 Ak-Terek a. a., Bolot-Mambetovsky a. a., Kadzhi-Saisky a. a., Kel-Tersky a. a., Kek-Moinoksky a. a., Kyun-Chygyshsky a. a., Tert-Kul a. a., Tonsky a. a., Ulakolsky a. a.
Tyup régió kerületben 63.9 Ak-Bulaksky a. a., Ak-Bulunsky a. a., Aralsky a. a., Issyk-Kelsky a. a., Karasajevszkij a. a., Kuturginsky a. a., Mihajlovszkij a. a., San-Tashsky a. a., Sary-Bulaksky a. a., Taldy-Suu a. a., Toguz-Bulaksky a. a., Tyupsky a. a., Chon-Tash a. a.
Balykchy városa Balykchy shaary 48,0 Orto -Tokoy
Karakol város Karakol Shaary 77.7 Pristan -Przhevalsk

Naryn régió

Térkép Orosz
név		 Kirgiz
név		 Zászló, címer Állandó lakosságszám
2018, ezer fő [3]		 Az alárendelt aiyl aimaks (a. a.) és a városok [9]
Ak-Tala régió Ak-Talaa kerület 32.4 Ak-Talsky a. a., Ak-Chiisky a. a., Baetovsky a. a., Dzsany-Talapszkij a. a., Zherge-Talsky a. a., Kara-Byurgen a. a., Kek-Dzharsky a. a., Konorchoksky a. a., Kosh-Debensky a. a., Kyzyl-Belessky a. a., Tereksky a. a., Togolok-Moldosky a. a., Ugutsky a. a.
At-Bashi kerületben At-Bashy kerületben 54.2 Ak-Dzharsky a. a., Ak-Talinsky a. a., Ak-Moyunsky a. a., Ak-Muzsky a. a., At-Basinszkij a. a., Acha-Kaindinskiy a. a., Bash-Kaindinskiy a. a., Kazybek a. a., Kara-Koyunsky a. a., Kara-Suu a. a., Taldy-Suu a. a.
Jumgal régió Jumgal kerület 43.8 Bajzakovszkij a. a., Bash-Kuugandynsky a. a., Dzhany-Aryk a. a., Dzsumgalszkij a. a., Kabaksky a. a., Kek-Oisky a. a., Kuyruchuksky a. a., Kyzyl-Zhyldyz a. a., Min-Kush a. a., Suyumbaevsky a. a., Tugol-Saisky a. a., Chaeksky a. a., Chon-Dobonsky a. a.
Kochkor régió Kochkor kerület 65.4 Ak-Kjanszkij a. a., Kara-Suu a. a., Kok-Zharsky a. a., Kochkorsky a. a., Kosh-Debensky a. a., Kum-Debensky a. a., Sary-Bulaksky a. a., Szemiz-Belszkij a. a., Son-Kulsky a. a., Talaa-Bulaksky a. a., Cholponsky a. a.
Naryn régió Naryn kerületben 48.7 Ak-Kuduksky a. a., Debelinsky a. a., Dzhan-Bulaksky a. a., Jergetalsky a. a., Dostuksky a. a., Kazan-Kuigansky a. a., Kara-Kudzhursky a. a., Min-Bulaksky a. a., On-Archinsky a. a., Ortoksky a. a., Sary-Oisky a. a., Uchkunsky a. a., Chet-Nurinsky a. a., Emgek-Talinsky a. a., Emgekchilsky a. a.
Naryn város Naryn shaary 39.3

Osh régió

Térkép Orosz
név		 Kirgiz
név		 Zászló, címer Állandó lakosságszám
2018, ezer fő [3]		 Az alárendelt aiyl aimaks (a.a.) és a városok [10]
Alai régió Alay kerület 84.7 Alai im. K. Belebajeva a. a., Budalyksky a. a., Byulelinsky a. a., Gulchinsky a. a., Josholunsky a. a., Konur-Dobonsky a. a., Kabilán-Kolszkij a. a., Korulsky a. a., Leninszkij a. a., Sary-Mogolsky a. a., Sary-Tash a. a., Taldy-Suu a. a., Uch-Debensky a. a.
Aravan régió Aravan kerület 128,9 Allja-Anarovszkij a. a., Kerme-Toosky a. a., Mangytsky a. a., Nurabadsky a. a., S.-Yusupovsky a. a., Teo-Moyunsky a. a., Tepe-Korgon a. a., Chek-Abadsky a. a.
Kara-Kulja kerület Kara-Kulzha kerület 98.1 Alaikusky a. a., Kapchygaysky a. a., Karaguzsky a. a., Kara-Kochkorsky a. a., Kara-Kuldzsinszkij a. a., Kashka-Zholsky a. a., Keneshsky a. a., Kyzyl-Zharsky a. a., Oi-Talsky a. a., Sary-Bulaksky a. a., Chalminsky a. a., Ylay-Talinsky a. a.
Kara-Suu régió Kara-Suu kerület 421.4 Kara-Suu város , Ak-Tash a. a., Dzhany-Aryk a. a., Jooshsky a. a., Katta-Taldyksky a. a., Kashgar-Kyshtak a. a., Kyzyl-Kyshtak a. a., Kyzyl-Suu a. a., Madynsky a. a., Narimanovskiy a. a., Otuz-Adyrsky a. a., Papansky a. a., Savasky a. a., Saraisky a. a., Sary-Kolotsky a. a., Teleikensky a. a., Sharksky a. a.
Nookat régió Nookat kerületben 283.4 Nookat város , Belsky a. a., Gyulstansky a. a., Dzhany-Nookat a. a., a. a. őket. Toktomat Zulpueva, Isanovsky a. a., Kara-Tash a. a., Keneshsky a. a., Kok-Belsky a. a., Kulatovsky a. a., Kyzyl-Oktyabrsky a. a., Kirgiz-Ata a. a., Mirmakhmudovszkij a. a., Naimansky a. a., He-Eki-Belsky a. a., Teeles a. a., Yntymaksky a. a.
Uzgen régió Ozgön kerület 267.2 Uzgen város , Ak-Dzhar a. a., Altyn-Bulaksky a. a., Bash-Debensky a. a., Den-Bulaksky a. a., Dzhalpak-Tash a. a., Dzsilandinszkij a. a., Zagersky a. a., Zhazysky a. a., Iyri-Suusky a. a., Kara-Tash a. a., Karoolsky a. a., Keldyuksky a. a., Kurbashsky a. a., Kyzyl-Oktyabrsky a. a., Kyzyl-Toosky a. a., Myrza-Akinsky a. a., Salamaliksky a. a., Tert-Kelsky a. a., Changetsky a. a.b
Chon-Alai régió Chon Alai kerületben 30.4 Zhekendinsky a. a., Kashka-Suu a. a., Chon-Alai a. a.

Talas régió

Térkép Orosz
név		 Kirgiz
név		 Zászló, címer Állandó lakosságszám
2018, ezer fő [3]		 Az alárendelt aiyl aimaks (a.a.) és a városok [11]
Bakai-Ata kerület Bakai-Ata kerület 51,0 Ak-Debensky a. a., Aknazarovsky a. a., Boo-Tereksky a. a., Ken-Aral a. a., Leninpolsky a. a., Min-Bulaksky a. a., Ozgeryushsky a. a., Orosky a. a., Shadykansky a. a.
Kara-Buura kerület Kara-Buura kerület 65.8 Ak-Chiisky a. a., Amanbajevszkij a. a., Bakaiyrsky a. a., Bakyyansky a. a., Beishekensky a. a., Kara-Buurinsky a. a., Kek-Saisky a. a., Maymaksky a. a., Cholponbaisky a. a., Shekersky a. a.
Manas régió Manas kerületben 36.4 Kaindinskiy a. a., Kirgizisztán a. a., Maisky a. a., Pokrovszkij a. a., Uch-Korgonsky a. a.
Talas régió Talas régió 68.1 Aidaraljevszkij a. a., Aralsky a. a., Bekmoldojevszkij a. a., Berdike Baatyr a. a., Jergetalsky a. a., Dolonsky a. a., Kalbinsky a. a., Kara-Suu a. a., Kok-Oisky a. a., Kuugandinsky a. a., Nurzhanovsky a. a., Omuralievszkij a. a., Osmonkulovsky a. a.
Talas város Talas shaary 37.7

Chui régió

Térkép Orosz
név		 Kirgiz
név		 Zászló, címer Állandó lakosságszám
2018, ezer fő [3]		 Alárendelt aiyl aimaks (a.a.), városok [12]
Alamudun kerület Alamudun kerület 176,6 Ak-Debensky a. a., Ala-Archinsky a. a., Alamudunsky a. a., Arashansky a. a., Baitik a. a., Vasziljevszkij a. a., Grozdensky a. a., Kara-Dzsigacsszkij a. a., Kek-Dzharsky a. a., Lebedinovszkij a. a., Leninszkij a. a., Mayevsky a. a., Nizhnealarchinsky a. a., Oktyabrsky a. a., Külváros a. a., Tash-Debensky a. a., Tash-Moinoksky a. a.
Zhaiyl kerület Jaiyl kerület 106.6 Kara-Balta város , Ak-Bashatsky a. a., Zhaiylsky a. a., Kara-Suu a. a., Krasnovostochny a. a., Kyzyl-Dyikansky a. a., Poltavsky a. a., Sary-Bulaksky a. a., Sary-Koosky a. a., Szosznovszkij a. a., Stepninsky a. a., Suusamyrsky a. a., Taldy-Bulaksky a. a.
Keminsky kerületben Kemin környéke 46.6 Kemin város , Orlovka város , Bordunsky település , A.-Duysheevsky a. a., Ak-Tuzsky a. a., Almalinsky a. a., Boroldoisky a. a., Dzsani-Alisszkij a. a., Iljicsevszkij a. a., Kara-Bulaksky a. a., Kek-Oiroksky a. a., Kyzyl-Oktyabrsky a. a., Chon-Keminskiy a. a., Chym-Korgon a. a.
Moszkovszkij kerület Moszkva környéke 96.5 Ak-Suu a. a., Alexandrovsky a. a., Besh-Terek a. a., Belovodszkij a. a., Pervomajszkij a. a., Petrovszkij a. a., Predtechensky a. a., Sadovsky a. a., Szretenszkij a. a., Teleksky a. a., Tselinny a. a., Csapajevszkij a. a.
Panfilovsky kerületben Panfilov kerület 45.9 Kaindy város , Voznyesenovsky a. a., Kurama a. a., Kyurpyuldesky a. a., Ortojevszkij a. a., Frunzensky a. a., Chaldybarsky a. a.
Sokuluk régió Sokuluk kerületben 184.1 Shopokov , Asylbash a. a., At-Basinszkij a. a., Voenno-Antonovsky a. a., Gavrilovsky a. a., Dzsani-Dzserszkij a. a., Dzsany-Pahtinszkij a. a., im. Kainazarova a. a., im. Krupskaya a. a., Kamyshanovsky a. a., Kuntuusky a. a., Kyzyl-Tuu a. a., Nyizsnyecsujszkij a. a., Novopavlovsky a. a., Oroksky a. a., Pervomajszkij a. a., Sazsky a. a., Sokuluksky a. a., Tosh-Bulaksky a. a., Frunzensky a. a.
Chui kerület Chui kerület 54.3 Ak-Beshimsky a. a., Buraninsky a. a., Ibraimovsky a. a., Iskrinsky a. a., Kegetinsky a. a., Kosh-Korgonsky a. a., Onbir-Dzhylginsky a. a., Saylyksky a. a., Chusky a. a., Shamshynsky a. a.
Issyk-Ata kerület Ysyk-Ata kerület 147,9 Kant , Ak-Kuduk a. a., Birdiksky a. a., Dzheekszkij a. a., Ivanovszkij a. a., Nemzetközi a. a., Issyk-Ata a. a., Ken-Bulunsky a. a., Kochkorbaevsky a. a., Krasznorecsenszkij a. a., Logvinenkovovskiy a. a., luxemburgi a. a., Miljanfanszkij a. a., Syn-Tash a. a., Novopokrovszkij a. a., Nurmanbetsky a. a., Tuzsky a. a., Uzun-Kyrsky a. a., Jurjevszkij a. a.
Tokmok városa Tokmok shaary 63.2

Történelem

Háttér

Az októberi forradalom előtt a modern Kirgizisztán területét az Orosz Birodalom 4 régiója között osztották fel . Tehát a mai Kirgizisztán keleti része a Szemirecsenszki régió Pishpek és Przhevalsky kerületeihez tartozott ; nyugatra a Fergana régió Osh , Andijan , Namangan , Skobelev és Kokand körzeteibe ; északnyugatra - a Syrdarya régió Aulie-Ata körzetébe ; a szélső délnyugati - a szamarkandi régió Khujand körzetébe .

A szovjet hatalom 1918-as turkesztáni megalapítása után a mai Kirgizisztán területe a Turkesztáni ASZK része lett .

Kirgiz Autonóm Kerület (1924-1926)

1924. szeptember 16-án a Turkesztáni SZSZK Központi Végrehajtó Bizottságának rendkívüli ülése határozatot fogadott el Közép-Ázsia nemzeti-állami határainak meghatározásáról . E döntés részeként bejelentették a Kara-Kirgiz Autonóm Okrug létrehozását az RSFSR -en belül . Ezt a határozatot az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság 2. ülése 1924. október 14-én hagyta jóvá, a Szovjetek 12. Összoroszországi Kongresszusa pedig 1925. május 11-én hagyta jóvá. 1925 májusában a Kara-Kirgiz Autonóm Körzetet átkeresztelték Kirgiz Autonóm Körzetre [13] .

Az autonóm régió területén 4 körzetet hoztak létre  - Pishpek (21 volost), Karakol-Naryn (16 volost), Osh (20 volost) és Jalal-Abad (19 volost). Volostokat 269 községi tanácsra osztották, amelyek 1173 falut egyesítettek [14] .

Kirgiz ASSR (1926-1936)

1926. február 1-jén a Kirgiz Autonóm Körzet átalakult Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággá [13] . Ezzel egy időben jóváhagyták új közigazgatási felosztását is. Elmondása szerint a kerületek helyett 7 kantont alakítottak ki : Chui , Talas , Karakol , Naryn , Osh , Jalal-Abad , Frunze European . A kantonokat 52 volostra osztották fel , ezeket pedig 455 községi tanácsra . Ugyanebben az évben Kirgizisztán fővárosa, Pishpek városa Frunze nevet kapta.

1928-ban a Chui kantont Frunze kantonhoz csatolták, a Jalalabad és Osh kantont pedig az Osh körzetbe vonták be. Ezzel egyidőben megkezdődött az átmenet a volostosztályról a járási osztályra. Ennek eredményeként 1929-re a kirgiz SZSZK 1 körzetre, 5 kantonra, 13 körzetre, 29 volostra és 441 községi tanácsra oszlott [15] .

1930-ban Kirgizisztánban, akárcsak az egész Szovjetunióban, felszámolták a kerületi (kantoni) felosztást. A kirgiz ASSR területét körzetekre osztották, amelyeket falusi tanácsokra osztottak. Ennek eredményeként 1931. január 1-jére Kirgizisztán közigazgatási felosztása így nézett ki:

Kirgiz SSR (1936-1991)

1936-1956

A Szovjetunió 1936. december 5-én elfogadott alkotmányának megfelelően a Kirgiz SZSZK-t Kirgiz SSR -vé alakították [15] .

1938-ra a járások száma elérte a 47-et.

1938. március 11-én a Kirgiz SSR Központi Végrehajtó Bizottságának rendelete alapján a köztársaság területét 4 körzetre osztották fel - Jalal-Abad , Issyk-Kul , Osh és Tien Shan . A Kirgizisztán északi részén (a jelenlegi Chui és Talas régiók területe) található körzeteket nem sorolták be egyik körzethez sem, és továbbra is közvetlen köztársasági alárendeltségben maradtak [15] [17] .

A Kirgiz SSR ATD 1938. október 1-jén
kerületek kerületek
Jalal-Abad Alabukinsky, Bazar-Kurgansky, Jalal-Abad, Karavansky, Ketmen-Tubinsky, Leninsky, Oktyabrsky, Tashkumyrsky, Uchtereksky, Chatkalsky, Jalal-Abad város, Kok-Yangak város
Issyk-Kul Jetyoguz, Issyk-Kul, Karakol, Ton, Tyup, Karakol
Osh Alai, Aravan, Batkant, Gulchinsky, Karasuysky, Kurshabsky, Lyaylyaksky, Molotovsky, Naukatsky, Osh, Szovjet, Uzgen, Khalmionsky, Chon-Alai, Kizil-Kija, Osh, Sulukta
Tien Shan Aktala, Atbashinsky, Dzhumgalsky, Kochkorsky, Narynsky, Toguztorovsky, Naryn

A köztársasági
alárendeltség körzetei		 Balykchinsky, Budyonnovsky, Voroshilovsky, Kaganovichsky, Kalininsky, Kantsky, Keminsky, Kirovsky, Leninpolsky, Sztálinszkij, Talassky, Chusky, Tokmak, Frunze

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1939. november 21-i rendeletével a Kirgiz SZSZK körzeteit régiókká alakították, a köztársasági alárendeltségű körzeteket pedig Frunze régióvá egyesítették [15] .

1941-1944-ben folytatódott az új körzetek létrehozásának folyamata - ebben az időszakban 14-et alakítottak ki.1944. június 22-én a Frunze és a Jalal-Abad régiók egyes részeiből megalakult a Talas régió , amely 5 körzetből áll - Budjonnovszkij , Kirovsky, Pokrovsky, Talas és Chatkal [15] .

1956-1970-es évek

1956-ban megkezdődött a régiók és járások számának csökkentése. A Talas régió volt az első a régiók közül 1956. február 18-án. Területe teljesen a Frunze régió részévé vált. 1959. január 27-én a Jalal-Abad, Issyk-Kul és Frunze régiókat is megszüntették. Ezzel egyidejűleg az egykori Jalal-Abad régió körzeteit az Osh régióhoz csatolták, az egykori Issyk-Kul és Frunze régiók kerületeit pedig közvetlen köztársasági alárendeltségbe helyezték át. Szintén 1956-1959-ben 20 járást szüntették meg [15] .

A Kirgiz SSR ATD 1960. január 1-jén [18]
Területek Kerületek és városok
Osh Ala-Buka, Alai, Aravan, Bazar-Kurgan, Batkant, Dzhangi-Jol, Kara-Suu, Lenin, Lyailak, Naukat, Osh, Szovjet, Suzak, Toktogul, Uzgen, Frunzen, Jalal-Abad, Kizyl- Kiya, Kok- Yangak, Mayli-Say, Osh, Sulukta, Tash-Kumyr
Tien Shan Ak-Talinsky, At-Bashinsky, Dzhumgalsky, Kochkorsky, Narynsky, Toguz-Torosky, Naryn város

A köztársasági
alárendeltségű járások és városok		 Alamedin, Bylykchinsky, Dzhety-Oguzsky, Issyk-Kulsky, Kalininsky, Kantsky, Keminsky, Kirovsky, Przhevalsky, Sokuluksky, Stalinsky, Talassky, Tonsky, Tyupsky, Chuysky, Przhevalsk, Ryzebachye, Talas, Tokmak, Frunzebachye

1961-ben a Sztálinszkij negyedet átkeresztelték Moszkovszkijra [19] .

A közigazgatási-területi felosztás 1962. december 30-i összuniós reformja során a Tien Shan régiót az azt alkotó régiók köztársasági alárendeltségbe kerülésével megszüntették. Így csak egy régió maradt a Kirgiz SSR-ben - Osh. Ezzel egy időben a kerületeket ismét bővítették. Megszüntették a köztársasági alárendeltségű Balykchinsky, Kantsky, Keminsky, Kirovsky, Moskovsky, Przhevalsky, Sokuluksky, Tonsky kerületeket; Dzhumgal, Toguz-Toro körzetek a Tien Shan régióban; Ala-Bukinsky, Bazar-Korgonsky, Batkensky, Naukatsky, Oshsky, Szovetsky kerületek Osh régióban. A Naryn régiót átnevezték Tien Shan-ra [19] .

1964-ben a két évvel korábban megszüntetett körzetek közül sokat visszaállítottak. Köztük a köztársasági alárendeltségű Keminsky, Kirovsky, Moskovsky, Sokuluksky, Tonsky kerületek; Dzhumgal, Toguz-Toro körzetek az egykori Tien Shan régióban; Batken, Osh régió Naukat körzetei [19] .

1965-ben az Alamedinszkij kerületet átnevezték Kantskiy-re. 1969-ben újra létrehozták az Osh régió Ala-Bukinsky és Szovetsky kerületeit.

1970-1990-es évek

1970-ben újjáteremtették az Issyk-Kul és Naryn (korábban Tien Shan) régiókat. A Jety-Oguz, Issyk-Kul, Ton és Tyup körzetek az elsőbe, az Ak-Talinsky, At-Bashinsky, Dzhumgalsky, Kochkorsky, Toguz-Torosky és Tien Shansky régiók pedig a másodikba kerültek [19] .

A járások száma az 1970-es években tovább növekedett. Így 1973-ban megalakult az Issyk-Kul régió Ak-Suu körzete, 1974-ben a köztársasági alárendeltségű Alamedin körzet, 1977-ben a köztársasági alárendeltségű Issyk-Ata, Leninpol és Panfilov körzet, 1978-ban - Osh Bazar-Korgon kerülete. régió [19] .

1980. szeptember 3-án a köztársasági alárendeltségű Kirov, Leninpol és Talas régiókból, valamint az Osh régió Toktogul régiójából alakult ki a Talas régió . Ezzel egy időben két új körzetet hoztak létre a régióban - Manas és Chatkal. 1984-ben a Chatkal régió átkerült az Osh régióhoz [19] .

A Kirgiz SSR ATD 1987. január 1-jén [20]
Területek Kerületek és városok
Issyk-Kul Ak-Suu, Jeti-Oguz, Issyk-Kul, Ton, Tyup, Przhevalsk, Rybachye, Cholpon-Ata
Naryn Ak-Tala, At-Bashinsky, Dzhumgalsky, Kochkorsky, Toguz-Torosky, Tien-Shansky, Naryn
Osh Ala-Bukinsky, Alai, Aravan, Bazar-Korgon, Batken, Dzsany-Dzholsky, Kara-Suu, Leninsky, Laylyaksky, Naukatsky, Szovjet, Suzaksky, Uzgensky, Frunzensky, Chatkalsky, Jalal-Abad város, Kok-Yangak város, Kyzyl- Kiya, Mayli-Sai, Osh, Sulukta, Tash-Kumyr
Talas Kirov, Leninpol, Manas, Talas, Toktogul, Kara-Kul, Talas

A köztársasági
alárendeltségű járások és városok		 Alamedin, Issyk-Kul, Kalinin, Kant, Keminsky, Moszkva, Panfilovsky, Sokuluk, Chui, Kara-Balta, Tokmak, Frunze

1988. október 5-én ismét csökkentették a régiók számát. A Naryn régiót az Issyk-Kul régióhoz csatolták (kivéve a Toguz-Toro régiót, amely az Osh régióhoz került), a Talas régiót pedig felosztották az Osh régió és a köztársasági alárendeltségi régiók között [19] .

1990-1991

1990. december 14-én helyreállították a Jalal-Abad , Naryn és Talas régiókat. Létrehozták a Chui régiót is , amelynek határai nagyjából megfeleltek az 1944-1959 közötti Frunze megyének. Az Osh régió Ala-Bukinsky, Bazar-Korgonsky, Dzsany-Jolsky, Leninsky, Suzaksky, Toguz-Torosky, Toktogulsky és Chatkalsky kerületei a Jalal-Abad régióhoz kerültek ; az Issyk-Kul régió Naryn - Ak-Talinsky, At-Bashinsky, Dzhumgalsky, Kochkorsky és Tien-Shansky kerületeibe ; Talasba - Kirov, Leninpol, Manas és Talas köztársasági alárendeltségű régiókba. A többi köztársasági alárendeltségű körzet a Csui régióhoz került [19] .

1991. február 5-én Frunze városát Bishkekre keresztelték át .

Kirgiz Köztársaság (1991–ma)

1991. augusztus 31-én a Kirgiz SSR független állammá vált.

1992. február 7-én megalakult a Jalal-Abad régió Uch-Terek körzete. 1998. szeptember 30-án megszűnt. 1992. február 27-én megalakult az Osh régió Chon-Alai körzete.

1992. március 6-án számos körzetet átneveztek: Dzsany-Dzholszkij - Aksziszkijra, Kirovszkij - Kara-Buurinszkijra, Leninpolszkij - Bakai-Ata, Leninszkij - Nookenszkijre, Szovetszkij - Kara-Kuldzsinszkijra, Frunzenszkij - Kadamzsajszkijra. . Ezzel egy időben megalakult a Naryn régió Suusamyr körzete (1994. május 28-án a Csui régióhoz került, 1995. augusztusában pedig megszűnt) [19] .

1993. május 8-án a Kalininszkij kerületet átkeresztelték Zhaiylsky-re.

1994. április 16-án a Chui régiót megszüntették.

1998. szeptember 3-án a Kant régiót az Issyk-Ata-hoz csatolták.

1999. október 13-án az Osh régió Batken, Kadamzhai és Leilek körzeteiből létrehozták a Batken régiót [ 19] .

2011-ben elfogadták a "Helyi önkormányzatról" szóló törvényt, amelynek értelmében különösen a köztársaság közigazgatási-területi felosztásának alsó egysége - az aiyl kerület - aiyl aimak néven vált ismertté [21] .

2012. szeptember 27-én Kirgizisztánban 19 városi jellegű település átalakult: ebből 6 várossá, 13 pedig vidéki településsé [22] .

Jegyzetek

  1. ↑ A Kirgiz Köztársaság statisztikai évkönyve / Szerk. A. Osmonalieva. - Bishkek: A Kirgiz Köztársaság Nemzeti Statisztikai Bizottsága, 2016. - 474 p. . Letöltve: 2019. augusztus 10. Az eredetiből archiválva : 2019. február 14.
  2. ↑ 1 2 A Kirgiz Köztársaság 2008. április 25-i 65. sz. törvénye „A Kirgiz Köztársaság közigazgatási-területi szerkezetéről” . // A Kirgiz Köztársaság jogi információinak központosított adatbankja. Letöltve: 2018. január 23. Az eredetiből archiválva : 2018. január 22.
  3. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 A Kirgiz Köztársaság lakossága 2018. január 1-jén . A Kirgiz Köztársaság Nemzeti Statisztikai Bizottsága . Letöltve: 2018. november 8. Az eredetiből archiválva : 2018. november 11.
  4. ↑ A Kirgiz Köztársaság 2008. április 25-i 65. sz. törvénye "A Kirgiz Köztársaság közigazgatási-területi szerkezetéről" . cbd.minjust.gov.kg. Letöltve: 2018. január 23. Az eredetiből archiválva : 2018. január 22.
  5. ↑ Állami osztályozó, 2012 , p. 66-67.
  6. ↑ Állami osztályozó, 2012 , p. 33-39.
  7. ↑ Állami osztályozó, 2012 , p. 15-28.
  8. ↑ Állami osztályozó, 2012 , p. 9-15.
  9. ↑ Állami osztályozó, 2012 , p. 28-33.
  10. ↑ Állami osztályozó, 2012 , p. 39-52.
  11. ↑ Állami osztályozó, 2012 , p. 52-55.
  12. ↑ Állami osztályozó, 2012 , p. 55-66.
  13. ↑ 1 2 N - Nikolaev. - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1954. - S. 293-294. - ( Nagy Szovjet Enciklopédia  : [51 kötetben]  / főszerkesztő B. A. Vvedenszkij  ; 1949-1958, 29. v.).
  14. ↑ A Szovjetunió területi és közigazgatási felosztása 1926. január 1-jén  / R.S.F.S.R. Nar. belügyi biztos . statisztika. osztály .. - M .  : NKVD Kommunális Főigazgatóságának Kiadója, 1926. - S. 139. - 284 p. - 4000 példány.
  15. ↑ 1 2 3 4 5 6 Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság / B. O. Oruzbaeva. - Frunze: Ch. szerk. Kirgiz Szovjet Enciklopédia, 1982. - S. 29-30. — 488 p. - 45.000 példány.
  16. ↑ A Szovjetunió közigazgatási-területi felosztása . - M . : "A szovjetek hatalma", 1931. - S.  152-155 . — 316 p. - 8000 példányban.
  17. ↑ Szovjetunió. Az uniós köztársaságok közigazgatási-területi felosztása 1938. október 1-jén. - M . : "A szovjetek hatalma", 1938. - S. 228-233. — 328 p. — 50.000 példány.
  18. ↑ 1959-es szövetségi népszámlálás . Demoscope hetente. Letöltve: 2012. április 2. Az eredetiből archiválva : 2012. május 21..
  19. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 A népszámlálások közötti közigazgatási-területi változások listája 1959-2009 között. (nem elérhető link) . A Kirgiz Köztársaság Nemzeti Statisztikai Bizottsága. Letöltve: 2012. április 2. Az eredetiből archiválva : 2012. október 25.. 
  20. ↑ Szovjetunió. Az uniós köztársaságok közigazgatási-területi felosztása. - M . : "A Szovjetunió Népi Képviselői Szovjeteinek hírei", 1987. - S. 496-503. — 672 p. — 103.800 példány.
  21. ↑ Az Aimaks megjelent Kirgizisztánban (elérhetetlen link) . Letöltve: 2017. január 8. Az eredetiből archiválva : 2017. január 9.. 
  22. ↑ A Jogorku Kenesh jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely 19 városi település faluvá és várossá történő átalakítását írja elő (elérhetetlen link) . Kabar (2012. szeptember 27.). Hozzáférés dátuma: 2013. január 19. Az eredetiből archiválva : 2012. október 28. 

Irodalom

Linkek


 Kirgizisztán témákban