Bolívia nyelvei

Bolíviában 43 élő nyelv van ; A 2009-es alkotmány szerint 37-nek van hivatalos státusza: spanyol és 36 indiai nyelv, amelyek közül a kecsua és az ajmara a leggyakoribb [1] [2] . Az indiai nyelvek nyomtatott anyagok hiányában szenvednek, de az iskolákban használják, és a helyzetük javítását célzó programok állami segítséget kapnak.

Lista

Az ország legnagyobb népei a kecsuák , ajmarák , guaraniok , calawaya , chipaya és chiquitano [ en ] [ ] . Anyanyelvükön kívül sok indiai beszél spanyolul [3] . A bolíviai mennoniták leszármazottai német-plat nyelven beszélnek , számuk körülbelül 60 000 [2] . A bolíviai siketek az amerikai jelnyelv helyi dialektusát használják [2] .

A 2009 -es alkotmány szerint minden állami szervezetnek a spanyol mellett további indiai munkanyelvet kell választania. A többség a kecsuát és az ajmarát választotta [2] .

Szociolingvisztika

Spanyol és kecsua nyelvet beszélnek az Andokban , az Altiplano délkeleti részén ; az Aymarán - főként a Titicaca - tó körüli felföldeken , és a Guarani-parton a délkeleti síkságon, Paraguay határán [5] . Általában a lakosság mintegy fele beszéli a spanyolt első nyelvként, a lakosság mintegy 50-60%-a beszéli folyékonyan [6] [7] .

A kecsua volt az Inka Birodalom nyelve , az inkák az aymarák ellen harcoltak, és röviddel a spanyolok eljövetele előtt meghódították néhány földjüket. Az aymara és a kecsua nyelvet a 16. században kezdték el tanulmányozni ; a gyarmati kormány finanszírozta a nyelvészeti kutatásokat ezen a területen. A korszak legjelentősebb írója, aki az aymarákból dolgozott, Ludovico Bertonio [8] . A kecsuáról szóló legrégebbi könyvet Domingo de Santo Thomas misszionárius írta az 1650-es években [8] . A 2000-es években a kecsuát körülbelül 3 millióan, az aymarát 2 millióan, a guaranit pedig 60 000-en beszélték. [9]

Oktatás, irodalom, média

Az írni-olvasni tudás arányát 95%-ra becsülik [2] , de 1994-ig az iskolákban az egyetlen nyelv, amelyet az iskolákban tanítottak, a spanyol volt, és sok hátországról érkezett gyerek nem értette meg teljesen, amit a tanárok mondanak nekik [10] . Az oktatási reform után ajmara, guarani és kecsua nyelveken bevezették a kétnyelvű oktatást; a reform eredményeit pozitívnak értékelik [11] .

A bolíviai irodalmat spanyol és amerikai nyelven is bemutatják; században jelentek meg az első nem spanyol kiadványok: a legfontosabb történeteket kecsua és ajmara nyelven jegyezték fel. Ezekkel a nyelvekkel dolgozott Jesús Lara író és irodalomkritikus is, aki a kecsuán irodalmat tanulmányozta, valamint Artemis Caceres ( spanyolul:  Artemis Caceres ) , aki 56 történetből álló gyűjteményt készített az aymara folklór alapján [12] . A 20. században az indiai értékek az irodalmi művek egyik fő témája maradt, de még a 2010-es években is hátráltatja az indiai nyelvű irodalom fejlődését a szegénység és az idegen nyelvű művek kisszámú fordítása; a kiadók szinte soha nem dolgoznak a spanyolon kívül más nyelveken, és az állam nem elégíti ki az ország nem spanyol lakosságának 60%-ának irodalmi igényeit [13] . 2010 óta írnak versenyt amerikai nyelvű irodalmi művekre, az első nyertes Federico Torres Márquez ( spanyolul:  Federico Torres Márquez ) aymara szerző lett [14] .

Szinte minden nyomtatott sajtó spanyolul jelenik meg, két újság is létezik angolul [15] . Hasonló a helyzet a rádiózásnál is . 2006-ban Evo Morales elnök támogatásával sikeresen elindítottak egy kezdeményezést a rádióadás minél szélesebb körű elterjesztésére Bolíviában; a Patria Nueva állami műsorszóró hálózat hozzáadta az indiai nyelvű műsorszórást: kecsua, ajmara és mások [16] .

Jegyzetek

1. ↑ Constitución Politica del Estado de Bolivia. Articulo 5  (spanyol) . República de Bolivia Asamblea Constituyente Honorable Congreso Nacional (2009). Letöltve: 2017. október 17.
2. ↑ 1 2 3 4 5 6 Bolívia az Ethnologue -ban . 20. kiadás  (angol) . SIL International. Letöltve: 2017. október 17.
3. ↑ 1 2 Galván, 2011 , p. tíz.
4. ↑ Moseley, Christopher. Veszélyben lévő világnyelvek atlasza  (angol) . UNESCO Kiadó. Letöltve: 2017. október 18.
5. ↑ Gritzner, 2004 , p. tizenegy.
6. ↑ Galván, 2011 , p. 92, 127.
7. ↑ Lonely Planet Bolivia . - Lonely Planet, 2010. - S.  361 .
8. ↑ 1 2 Galván, 2011 , p. 77.
9. ↑ Gritzner, 2004 , p. 11, 71.
10. ↑ Galván, 2011 , p. 66.
11. ↑ Galván, 2011 , p. 67.
12. ↑ Galván, 2011 , p. 76.
13. ↑ Galván, 2011 , p. 83-84.
14. ↑ Galván, 2011 , p. 89.
15. ↑ Galván, 2011 , p. 96.
16. ↑ Galván, 2011 , p. 102.

Irodalom

• Javier A. Galvan. Bolívia kultúrája és szokásai. - ABC-CLIO, 2011. - ISBN 978-0-313-38363-2.
• Mandy Lineback Gritzner, Jason M. Gritzner. Bolívia. - Chelsea House Publishers, 2004. - ISBN 0-7910-7481-1 .