Stumpp, Carl

Karl Stumpp ( 1896. május 12. Alexander -Derlf , Orosz Birodalom  - 1982. január 20. Stuttgart , Baden-Württemberg , Németország ) - író , a tudomány doktora , a Fekete-tenger orosz-német származású etnográfusa , aki tudományos , gyakorlati és oktatási tevékenység a kelet- és délkelet- európai német emigráció tanulmányozására ; 1941-1945 között a róla elnevezett SS -csapatok szakosodott csapatát vezette. ( németül  Schutzstaffel "őrcsapatok") a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) tagja , amely genealógiai adatokkal és kutatásokkal, valamint a német nemzetiségű települések lakosainak osztályozásával foglalkozott ; a háború utáni időszakban - az Oroszországból származó Német Honfitársak Szövetsége ( németül Landsmannschaft der Deutschen aus Russland ) hazatelepültek szövetségi hivatalának elnöke. 1966 - ban megkapta a Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének első fokozatát , 1975 -ben a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kitüntetését . [egy]  

Életrajz

Karl Stumpp ( németül  Karl Stumpp ) az Odessza mellett található Alexanderhilf ( németül  Alexanderhilf ) településen született  - az Orosz Birodalom Herson tartományának Grossliebental ( németül Grossliebental ) kerületében, - német nemzetiségű családban . : német gyarmatosítók a Porosz Királyságból , a Német Birodalomból és a régi Európa más régióiból .  

• Apja: Jacob Stumpp (1864-1918)
• Anya: Katharina Stumpp, szül. - König (1864-1945).

Oktatás

Az odesszai német középiskola elvégzése után Németországba ment tanulni , ahol 1918 és 1922 között a város Eberhard Karls Egyetemén ( németül Eberhard-Karls-Universität ) [2] tanult . tübingeni ( németül: Tübingen ) . [2] Az egyetemen részt vett a Német Gyarmatosító Diákok Egyesületének létrehozásában. 1922 -ben megszerezte a filozófia doktora  – Ph.D. fokozatot . [3]   

Szakmai tevékenység

Az egyetem elvégzése után Stumpp a román királysághoz tartozó Besszarábiában telepedett le, és a tarutinoi lánygimnáziumban dolgozott . Helytörténettel foglalkozva tanulmányozza a besszarábiai germánok történetét , a települések levéltári plébániai irataiból vizsgálja a metrikákat , esküvői és egyéb könyveket , felméri a régi időseket, összegyűjti az egykor költözött németek vezeték- és keresztnevét. Európából és Besszarábiában élt; utazási jegyzeteket készít , vázlatokat , rajzokat és térképeket készít a besszarábiai németek településeiről. Megalapította az egyetemi könyvtárat Tarutinóban. Folyamatosan előadásokat tartott Besszarábia német lakosságának vándorlásának történetéről .

Részvétel a Birodalom néprajzi programjaiban

1933- ban Stumpp Németországba költözött , ahol a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt politikai vezetése alatt az ország fejlődésének új korszaka kezdődött , és ahol felajánlották neki a Tanulmányi Intézet orosz-német részlegének igazgatói posztját. a németek külföldön ( németül: Deutsches Ausland Institut ). Miután Stuttgartban telepedett le , 1938 -ig a Külföldi Németek Országos Szövetségének vezetőjeként dolgozott . Ezt követően a berlini Német-Orosz Kutatóközpont tagja volt .  

A második világháború és a Nagy Honvédő Háború idején a Külföldi Németek Kutatóintézete és a Megszállt Keleti Területek Birodalmi Minisztériuma (röv. német  RMfdbO ) megbízásából Dr. Stumpp etnológiai és genealógiai kutatásokat végez a német nemzetiségű falvakban. a megszállt területeket. A róla elnevezett és általa vezetett " Sonderkommando Dr. Karl Stumpp" félkatonai egységként működött 1941 nyarától 1943 nyaráig , 80 főből. [4] 1942 -ben Stumpp az Einsatzgruppe „ Klán klánkutatás és a Volksdeutsche szociálbiológiája ” ( németül Sippenkunde und Volksbiologie ) egy speciális osztályának vezetőjeként dolgozott az ukrán birodalmi komisszárságon: ennek a hadműveleti központnak a feladatai közé tartozott a hadműveletek . kulturális javak lefoglalása és a Birodalom területére exportálása - műalkotások, múzeumi gyűjtemények és archív dokumentumok a nácik által megszállt területekről. [5]  

A Wehrmacht által megszállt területeken Stumpp és csapata több mint 300 "falujelentést" készített. A náci bürokrácia és az SS számára készült részletes demográfiai, kulturális és faji tanulmányok szolgáltatták az alapot az ukrán falvak demográfiai ellenőrzéséhez és a lakosság etnikai szegregációjához. [6] Későbbi kutatómunkáinak nagy része Németországba exportált anyagokon alapult. [7] A berlini parancsnok az RMfdbO -ban ( németül: Reichsministerium für die besetzten Ostgebiete ) Stumpp honfitársa, Georg Leibbrandt volt . Stumpp 1941. augusztus 6- án kelt naplóbejegyzéseiben „ Németország és Európa felszabadításáról a bolsevik-zsidó pestistől”, amelyért német katonák életüket adták. Ugyanebben a bejegyzésben azzal magyarázta a bejegyzést, hogy elmesélte, hogy egy fiatal, német származású pilóta – aki a Vörös Hadseregben szolgált – sugározta Stumpp beszámolóját arról, hogy megértette a beszélgetést, miszerint „egyetlen zsidó sem” kockáztatná az életét a Vörös Hadsereg pilótaként. "mert ehhez bátorság kell." [nyolc] 

1941 -ben a Szovjetunió megszállt területein és Dnyeszteren túli tartózkodása alatt Stumpp szembesült a zsidók tömeges likvidálásával az Einsatzgruppen SD ("ESDE") és asszisztenseik által. Stumpp-ot és csapatát azzal vádolták, hogy etnológiai kutatásaik keretében 42 000 "elviselhetetlen zsidó " listát állítottak össze, sőt azzal is vádolták őket, hogy részt vettek ilyen gyilkosságokban. [9]

A háború utáni tevékenységek

Karl Stumpp megszökött a nürnbergi perben a törvényszéktől és a náci Németország megszálló erőinek a Szovjetunió területén való részvételének következményeitől a második világháború alatt . A háború utáni években visszatért a tanári pályára, és 1957 - ig gimnáziumi tanárként dolgozott Tübingenben ( németül Tübingen ), folytatta korai helytörténeti munkáját az orosz németek migrációjának és betelepülésének tanulmányozásával, szakmai és szakértői közreműködéssel. az Orosz Németek Szövetsége ( németül Landsmannschaft der Deutschen aus Russland ) tevékenységéhez, a Szovjetunióból és/vagy Oroszországból érkező németek "Emberek az úton" ( németül Volk auf dem Weg ) egyesületeinek médiaszerkesztője volt . Továbbra is részt vett a német nemzetiségű néprajzzal kapcsolatos tudományos és oktatási tevékenységben.    

Bibliográfia

• Von der Urheimat und Auswanderung der Deutschen aus Bessarabien. 1938.
• Jahrbuch für auslandsdeutsche Sippenkunde. [tíz]
• Ostwanderung der Württemberger 1816-1822.
• Die Auswanderung aus Deutschland nach Russland in den Jahren 1763 bis 1862. [11]
• Die Russlanddeutschen - zweihundert Jahre unterwegs. 1965.
• Ein Leben fur mein Volkstum. Heimatkalender der Bessarabiendeutschen 1978, Hannover 1978.

Irodalom

• Meir Buchsweiler: Volksdeutsche in der Ukraine am Vorabend und Beginn des Zweiten Weltkriegs — ein Fall doppelter Loyalität? aus dem Hebräischen von Ruth Achlama. Bleicher, Gerlingen 1984, ISBN 3-88350-452-1 . (doktori értekezés a Tel Avivi Egyetem Német Történeti Intézetében ).
• Michael Fahlbusch: Im Dienste des Deutschtums in Südosteuropa: Ethnopolitische Berater als Tathelfer für Verbrechen gegen die Menschlichkeit. In: Mathias Beer, Gerhard Seewann (Hrsg.): Südostforschung im Schatten des Dritten Reiches. Institutionen, Inhalte, Personen. Oldenbourg Wissenschaftsverlag, München 2004, ISBN 3-486-57564-3 , S. 175-214 .
• Eric J. Schmaltz, Samuel D. Sinner: Georg Leibbrandt és Karl Stumpp náci néprajzi kutatása Ukrajnában, és annak észak-amerikai öröksége. In: Michael Fahlbusch, Ingo Haar (Hrsg.): Német tudósok és etnikai tisztogatás: 1919-1945. Berghahn Books, New York 2006, ISBN 1-84545-048-5 , S. 51-85.
• Eric J. Schmaltz, Samuel D. Sinner: Karl Stumpp. In: Ingo Haar, Michael Fahlbusch (Hrsg.): Handbuch der völkischen Wissenschaften. Personen-Institutionen-Forschungsprogramme-Stiftungen. Saur, München 2008, ISBN 978-3-598-11778-7 , S. 678-682.
• Samuel D. Sinner: Sonderkommando Dr. Csikk. In: Ingo Haar, Michael Fahlbusch (Hrsg.): Handbuch der völkischen Wissenschaften. Personen-Institutionen-Forschungsprogramme-Stiftungen. Saur, München 2008, ISBN 978-3-598-11778-7 , S. 647-651.
• Andreas Zellhuber: "Unsere Verwaltung treibt einer Katastrophe zu...". Das Reichsministerium für die besetzten Ostgebiete und die deutsche Besatzungsherrschaft in der Sowjetunion 1941-1945. Vögel, München 2006, ISBN 3-89650-213-1 (disszertáció az Augsburgi Egyetemen , 2005).
• Hans-Christian Petersen: A Russlanddeutschtum készítése. Karl Stumpp oder die Mobilisierung einer 'Volksgruppe' in der Zwischenkriegszeit, in: Minderheiten im Europa der Zwischenkriegszeit. Wissenschaftliche Konzeptionen, mediale Vermittlung, politische Funktion. Kieler Studien zur Volkskunde und Kulturgeschichte, 12. Hgg. Cornelia Eisler, Silke Gotsch-Elten. Waxmann, Münster 2017, S. 163-190

Linkek

• Karl Stumpp könyvei a Német Nemzeti Könyvtárban
• Karl Stumpp az Oroszországi Németek Amerikai Történelmi Társaságának hírlevelében ( röv .  - AHSGR). 36. szám, 6. o., 2015. november - december.
• Fénykép az Észak-Dakota Állami Egyetem (NDSU) Repository-ban (David Miller, H. J. Amen és Dr. Carl Stumpp az 1971-es AHSGR találkozón).

Lásd még

• Velikodolinszkij
• Ivanovka (Berislavsky kerület)

Jegyzetek

1. ↑ Eric J. Schmaltz, Samuel D. Sinner: Georg Leibbrandt és Karl Stumpp náci néprajzi kutatása Ukrajnában, és annak észak-amerikai öröksége. In: Ingo Haar, Michael Fahlbusch (Hrsg.): Német tudósok és etnikai tisztogatás, 1919-1945. Berghahn Books, 2005, ISBN 1-57181-435-3 , S. 74. Ott, Joseph S. Magasságra hivatkozva: Dr. Georg Leibbrandt: Tudós, szerző, kiadó. És uo.: Tanyalakók a sztyeppén: Az evangélikus-lutheránus kolóniák kultúrtörténete Odessza régióban, 1804-1945. Észak-Dakotai Németek Történelmi Társasága Oroszországból, Bismarck, ND 1975, S. 396.
2. ↑ 1 2 Tübingen // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
3. ↑ Értekezés: Karl Stumpp: Die deutschen Kolonien im Schwarzmeergebiet, dem früheren Neu- (Süd-) Russland, - ein siedlungs- und wirtschaftsgeographischer Versuch.
4. ↑ Eric J. Schmaltz, Samuel Sinner: Karl Stumpp. In: Ingo Haar, Michael Fahlbusch (Hrsg.): Handbuch der völkischen Wissenschaften. Personen-Institutionen-Forschungsprogramme-Stiftungen. Saur, München 2008, S. 680.
5. ↑ Nazarii Gutsul: Der Einsatzstab Reichsleiter Rosenberg und seine Tätigkeit in der Ukraine 1941-1944 , Dissertation Gießen, 2013, S. 251ff.
6. ↑ Samuel D. Sinner: Sonderkommando Dr. Csikk. In: Ingo Haar, Michael Fahlbusch (Hrsg.): Handbuch der völkischen Wissenschaften. Personen-Institutionen-Forschungsprogramme-Stiftungen. Saur, München 2008, S. 648.
7. ↑ Mintaanyagok Dr. Stumpp 1941-1942-es interjúkérdőíveiből, 1956-1964 között. ISSN 0438-9255 ( Mennonita történeti és genealógiai honlap ).
8. ↑ Samuel D. Sinner: Sonderkommando Dr. Csikk. In: Ingo Haar, Michael Fahlbusch (Hrsg.): Handbuch der völkischen Wissenschaften. Personen-Institutionen-Forschungsprogramme-Stiftungen. Saur, München 2008, S. 650.
9. ↑ Ingo Haar: Historiker im Nationalsozialismus und die Historisierung des "Dritten Reiches" als Forschungsproblem , cikk a Hsozkultban, 2000. szeptember 27-én.
10. ↑ A Jahrbuch für auslandsdeutsche Sippenkunde című könyv tartalomjegyzéke.  (Német)
11. ↑ A Die Auswanderung aus Deutschland nach Russland in den Jahren 1763 bis 1862. (1974) című könyv fordítása  (angol)

Genealógia és nekropolisz	WikiTree
Bibliográfiai katalógusokban GND : 122397800 ISNI : 0000 0001 0964 285X J9U : 987007445180105171 LCCN : n82139146 NTA : 243914474 NUKAT : n2007132582 SUDOC : 133205827 VIAF : 35337462 WorldCat VIAF : 35337462