Egy negyed ( chet ) – a 17. és 18. században Oroszországban – bizonyos áruk tömegének ( súlyának ) mértéke .
Egy másik forrás szerint a Quarter a laza testek orosz mértéke [1] , = 1/12 utolsó, 8 gránátból álló 8 négyesét [2] tartalmaz . A kereskedelemben 9,5 pud búza , 6,25 pud rozs , 7,25 pud árpa , 6 pud zab számít negyednek . Egy negyed = 2,099 hektoliter [2] .
Az úgynevezett viaszos negyed 12 fontnak felelt meg [3] , viaszmérésre használták . Az akkori Oroszország (Oroszország) egyik legnagyobb súlyegysége volt, csak a békalábok (72 font) múlták felül . A „ Kereskedési könyv ” [4] ezt írja: „A gyantázott negyed 12 font , a moszkvai pénz pedig 2880 rubelt nyom. » [5] , egy másik forrás 2780 rubelt jelez [6] ; ez az egység látszólag egy magasabb egység ¼-e volt.
A negyedet tömegmértékként gyakran keverték a negyedtel a laza testek (kenyér) térfogatának mértékeként . A kenyérnegyedet [5] először 1490-ben találták meg, de már korábban is létezhetett. 1605-ben, valamint az 1621-es és 1622-es törvényekben a liszt, gabonafélék vagy zabpehely negyedét öt fontban határozták meg. 1641-ben és 1669-ben egy negyed rozslisztet tettek 5¼ fontba , és egy negyed rozsot 6¼ fontba és bundákkal (?); 1654-ben egy negyed 8½ pud , a XVIII. ő, akárcsak a cul , 7 font 10 fontként szerepelt . Volt egy három és négy fontból álló szibériai negyed is, amely az otdatnoy mérték gátlástalan használatából származott, és a 17. században végig létezett; 1696-ban megszüntették.
A 29. oldalhoz (***) „Az orosz lovasság összetételének és szervezetének áttekintése…” megjegyzés szerint : [7]
Így a mi korunkban létező házikó 2 1/30 gránát zab és 20 font. széna naponta lóemeléshez az egyik legrégebbi alkalmazotti állás.
- utalva a Nagy Péter alatti dragonyosezredek lovai számára kialakított 6 hónapos zab elrendezésére 6 hónapra .
Orosz mértékrendszer | |
---|---|
A hosszúság mértékei | |
A terület mértékei | |
Az ömlesztett szilárdanyag mértéke | |
Folyékony testek mérése | |
A súly mértékei | |
Elszámolási egységek |