Changji Hui autonóm prefektúra
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. április 11-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .| Autonóm Okrug | |
| Changji Hui autonóm prefektúra | |
|---|---|
| bálna. gyakorlat 昌吉回族自治州 uig. سانجى خۇيزۇ ئاپتونوم ئوبلاستى | |
| 44°01′00″ s. SH. 87°19′00″ K e. | |
| Ország | Kína |
| autonóm régió | Hszincsiangi ujgur |
| Történelem és földrajz | |
| Négyzet |
|
| Időzóna | UTC+8:00 |
| Népesség | |
| Népesség | |
| Digitális azonosítók | |
| Irányítószámok | 831100 |
| Automatikus kód szobák | 新B |
| Hivatalos oldal | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Changi -hueic autonóm okrug ( Kit . Ex . _ _ _ _ _ _ A KNK régiója . A hatalom székhelye Changji .
Földrajz
Északon és nyugaton a körzet az Ili-Kazah Autonóm Kerület Altaj és Chuguchak körzeteivel határos, délen - Urumcsi városi kerülettel, Turfan kerülettel és a Baján-Mongol Autonóm Kerülettel, keleten - a Khami kerületben, északkeleten - Mongóliában. Emellett nyugaton, a Changji-Hui autonóm prefektúra és a Chuguchak prefektúra között van egy alkerület szintű város, Shihezi, az autonóm prefektúra központjában pedig Wujiaqu alkerület szintű városa különálló részre van osztva. közigazgatási egység.
Történelem
Ezeket a területeket 1697- ben csatolták a Csing Birodalomhoz . 1762 óta az Ili jiangjun alárendeltségébe tartoztak , 1884-ben pedig az újonnan alakult Hszincsiang tartomány részévé váltak.
Hszincsiang KNK-hoz csatolása után megalakult a Dihua Különleges Régió (迪化专区), és ezek a területek annak részei lettek. 1953. november 20-án a Dihua különleges régiót hivatalosan Urumcsi különleges régióra (乌鲁木齐专区) nevezték át.
1954. július 8-án Csangdzsi, Urumcsi és Miquan megyéket leválasztották az ürumcsi különleges körzetről, hogy létrehozzák az új Changji Hui Autonóm Régiót (昌吉回族自治区). 1955 márciusában az autonóm régió autonóm régióvá vált. 1958-ban Urumcsi Különleges Régiót feloszlatták, és Manas, Hutubi, Qitai, Jimsar, Fukang és Mori-Kazah autonóm megye összetételéből a Changji-Hui Autonóm Régió joghatósága alá került. 1959 - ben Urumcsi megyét áthelyezték Urumcsi városi hatóságok joghatósága alá .
1971-ben a Manas megye területén található katonai tábor hivatalosan is Shihezi város megye lett , amely közvetlenül a Hszincsiang Ujgur Autonóm Terület kormányának volt alárendelve. 1974-ben feloszlatták a Xinjiang Termelési és Építőipari Hadtestet , és megalakult a Shihezhi megye (石河子地区), amelynek a hatóságok központja Shihezi városában volt. 1979-ben a Shihezi körzetet feloszlatták, és a benne lévő földeket felosztották a város Shihezi megyéje és Manas és Shawan megye között .
1983-ban - Changji, 1994-ben - Fukang és Miquan városi megyékké emelték.
2002-ben a Wujiaqu katonai állami gazdaság hivatalosan városi megyévé vált, amely közvetlenül a Hszincsiang Ujgur Autonóm Terület kormányának van alárendelve.
2007-ben Miquan városát feloszlatták, területét Urumcsi városi kerületébe helyezték át, ahol ebből és az egykori Dongshan kerületből alakult ki a Midong.
Népesség
A 2000. évi népszámlálás szerint a kerületben 1503,1 ezer ember él.
Nemzeti összeállítás (2000)
| Emberek | népesség | Részvény |
|---|---|---|
| kínai | 1 129 384 | 75,14% |
| Hui emberek | 173 563 | 11,55% |
| kazahok | 119 942 | 7,98% |
| ujgurok | 58 984 | 3,92% |
| mongolok | 6062 | 0,4% |
| Dongxiang | 2908 | 0,19% |
| Mandzsuk | 2828 | 0,19% |
| üzbégek | 2189 | 0,15% |
| Egyéb | 7237 | 0,48% |
Közigazgatási felosztások
A megye 2 városmegyére, 4 megyére és 1 autonóm megyére oszlik:
| # | Állapot | Név | Hieroglifák | Pinyin | ujgur nyelv (arab írás) |
ujgur nyelv (latin írás) |
Népesség ( kb.
2003 ) |
Terület (km²) |
Népsűrűség ( /km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| egy | városi megye | Changji | 昌吉市 | Changjí shì | سانجى شەھىرى | Sanji Shehiri | 390 000 | 8.023 | 49 |
| 2 | városi megye | Fukang | 阜康市 | Fukang félénk | فۇكاڭ شەھىرى | Fukang Shehiri | 160 000 | 8.596 | 19 |
| 3 | megye | Hutubi | 呼图壁县 | Hūtúbì xiàn | قۇتۇبى ناھىيىسى | Qutubi Nahiyisi | 210 000 | 9.929 | 22 |
| négy | megye | Manas | 玛纳斯县 | Mǎnàsī xiàn | ماناس ناھىيىسى | Manas Nahiyisi | 170 000 | 10 398 | 19 |
| 5 | megye | Qitai | 奇台县 | Qítái Xian | گۇچۇڭ ناھىيىسى | Guchung Nahiyisi | 230 000 | 22.965 | 10.5 |
| 6 | megye | Jimasar | 吉木萨尔县 | Jímùsà'ěr xian | جىمىسار ناھىيىسى | Jimisar Nahiyisi | 130 000 | 8.988 | 16 |
| 7 | Mory-Kazah autonóm megye | 木垒哈萨克自治县 | Mùlěi Hāsakè zìzhìxiàn | ئاپتونوم ناھىيىسى مورى قازاق | Mori Qazaq Aptonom Nahiyisi | 90 000 | 19.612 | 7 | |
Közgazdaságtan
A kerület gazdasága a mezőgazdaságon és a szénbányászaton alapul.
Jegyzetek
- ↑ A Kínai Népköztársaság hatodik népszámlálása
Linkek
- Changji Hui Autonóm Prefektúra - információ a területről, a lakosságról és a közigazgatási-területi felosztás változásainak történetéről a webhelyen 行政区划网 (kínai)
 Szótárak és enciklopédiák |
|---|
| Hszincsiang Ujgur Autonóm Terület közigazgatási felosztása | ||
|---|---|---|
| városi kerületek | ||
| Városmegyék körzeti szinten | ||
| kerületek | ||
| Altartományi jelentőségű autonóm régiók | ||
| Autonóm régiók | ||