Citoarchitektonikus Brodmann mező 7

A Brodmann-féle citoarchitektonikus mező 7 az agykéreg  egy területe , amely a parietális lebeny felső részében, a posztcentrális gyrus és a Brodmann-féle citoarchitektonikus mező 5 mögött, valamint az occipitalis lebeny kérge előtt helyezkedik el.

Anatómia és szövettan

1909- ben a német neurológus , Korbinian Brodmann publikált [1] térképeket az agykéreg citoarchitektonikus mezőiről .

A 7. Brodmann citoarchitektonikus mező szövettani szerkezetének sajátossága az 5. -höz képest, hogy a kéreg V rétegében nincsenek nagy ganglionsejtek, a III rétegben lévő piramis neuronok (piramis neuronok) nagyobb méretűek, a VI-réteg (multiform neuronok) kompaktan helyezkednek el. A kéreg egyértelműen elkülönül a fehérállománytól.

A vereség funkciója és szemiotikája

A Brodmann-féle 7. citoarchitektonikus mező a posztcentrális gyrusban található, a 3., 1. és 2. mező által képviselt elsődleges szomatoszenzoros zónából, valamint az occipitalis lebenyek vizuális kéregéből kap információkat. Így több elemző átfedésben van ebben a mezőben . Az agykéreg szerveződésének Penfield funkcionális elmélete szempontjából ez a Brodmann-mező egy harmadlagos vetületi mező (egy asszociatív zóna a különböző analizátorok átfedési helyén, amelyben különböző jelek integrálása megy végbe, a megfelelő érzetek kialakítása, valamint komplex analitikai és szintetikus funkciók megvalósítása) [2] . A 7. mezőben azokat a területeket fejlesztik, amelyek felelősek az információ fogadásáért (IV. réteg) és a kéreg más részeibe történő továbbításáért (III. réteg - amelynek idegsejtjeinek axonjai asszociatív és kommisszurális rostokat alkotnak) [3] .

Az 5. és 7. mezőben a posztcentrális gyrusba beérkező információk elemzése és feldolgozása zajlik mind a mély, mind a felületes érzékenységről . Ezek a mezők sztereognózist biztosítanak – a tárgyak érintéssel történő felismerését.

Az 5. és 7. Brodmann citoarchitektonikus mezőjének vereségét az asztereognózis előfordulása jellemzi  - ez a tárgy érintéssel történő felismerésének képességének megsértése. Egy személy egyértelműen meghatározza egy tárgy tulajdonságait: „kemény” vagy „puha”, „hideg” vagy „meleg”, „sima” vagy „dombornyomott” stb. Ugyanakkor elveszíti a kapott információ elemzésének képességét. és határozza meg magát az objektumot [4] .

Ezenkívül a Brodmann-féle citoarchitektonikus mező 7 vereségével a jobb (nem domináns) félteke régiójában autotopoagnosia következik be  - a saját test és részei felismerésének megsértése. A testrendszert megsértő betegnek úgy tűnhet, hogy végtagjai vagy megnagyobbodtak (macropsia), vagy csökkentek (mikropsia), vagy nemcsak méretük, hanem alakja is megváltozott (metamorphopsia). Az autotopoagnosia egyik lehetősége az ujjagnosia. A betegek összekeverhetik a jobb és a bal oldalt, azt állítva, hogy sok karjuk vagy lábuk van (polymelia). Az anozognózia (Anton-szindróma) ugyanahhoz a rendellenességcsoporthoz köthető, amikor a beteg nincs tudatában valamilyen rendellenesség (motoros, hallás stb.) és/vagy betegség jelenlétének. Az anosognóziát gyakran kombinálják autotopoagnosiával, és a proprioceptív érzékenység súlyos megsértésének hátterében fordul elő [5] .

Jegyzetek

  1. Brodmann Korbinian. Vergleichende Lokalisationslehre der Grosshirnrinde: in ihren Principien dargestellt auf Grund des Zellenbaues. - Lipcse: Johann Ambrosius Barth Verlag, 1909.
  2. S.M.Vinichuk, E.G.Dubenko, E.L.Macheret et al. Idegbetegségek (ukránul) . - K . : "Egészség", 2001. - S.  115 -116. — 696 p. - 3000 példányban.  — ISBN 5-311-01224-2 .
  3. Yu.I. Afanasiev, N.A. Jurina. Szövettan. - M . : Medicina, 2001. - S. 316-323. — 744 p. — ISBN 5-225-04523-5 .
  4. S.M.Vinichuk, E.G.Dubenko, E.L.Macheret et al. Idegbetegségek (ukránul) . - K . : "Egészség", 2001. - S.  128 . — 696 p. - 3000 példányban.  — ISBN 5-311-01224-2 .
  5. S.M.Vinichuk, E.G.Dubenko, E.L.Macheret et al. Idegbetegségek (ukránul) . - K . : "Egészség", 2001. - S.  124 . — 696 p. - 3000 példányban.  — ISBN 5-311-01224-2 .

Linkek

A Brodmann-féle citoarchitektonikus mező 7 leírása a NeuroLex honlapján