| Heves/Heves | |||
|---|---|---|---|
|
|||
| 47°54′ é. SH. 20°22′ hüvelyk e. | |||
| Ország | |||
| Adm. központ | Eger | ||
| Történelem és földrajz | |||
| Négyzet | 3761 km² | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 279 700 fő | ||
| Modern hovatartozás | Magyarország | ||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||
Heves ( Hung. Heves ) történelmi megye a Magyar Királyság középső részén . Jelenleg a Magyar Köztársaság Heves megye ezen a területen található . Heves megye közigazgatási központja Eger városa volt .
Heves a Közép-Duna-síkság északi részén fekszik a Duna -kanyartól keletre . A megye északi részén található a Mátra és a Bükk hegység , Heves délkeleti részén a Tisza folyik át . A vár területe 3761 km² volt ( 1910 -ben ). Heves Magyarország következő megyéivel határos: Nógrád , Gömör-Kishhont , Borsod , Hajdu , Jas-Nagykun-Szolnok és Pest-Pilis-Ssolt-Kiskun .
A mezőgazdaság meglehetősen fejlett volt a vármegyében: búzát , rozst , kukoricát , dohányt termesztettek . A sertés- és juhtenyésztés nagy jelentőséggel bírt . Széles körben ismertek Heves megye borai, amelyekhez a Mátra és a Bukka déli lejtőin termesztették a szőlőt . Az iparágak közül a vármegyében a legfejlettebb a barnaszénbányászat , valamint az élelmiszeripar volt .
Heves megye a XIII. században alakult ki . A megye elnevezése a hevesi királyi várból ered , amely eredetileg a terület közigazgatási központja volt. 1596 - ban a vármegye területe az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került . A vármegye fővárosa - az egri erőd - a törökök és a Habsburgok évszázados harcának központja lett , kézről kézre járva, kiállta a több hónapig tartó török ostromokat ( 1552 , 1596 ). Az oszmán megszállás 1687 - ig tartott , amikor Hevest az osztrák csapatok felszabadították. A törökök kiűzésekor az Oszmán Birodalom hatalmának létrejötte előtt létező 200 vármegye településből mindössze 2 maradt [1] .
Az 1920 -as trianoni békeszerződés után Heves a Magyar Köztársaság része maradt. Heves megye a volt vármegye területén alakult . 1950 -ben a vármegyei földek egy része a szomszédos közigazgatási egységekhez került: Pasto város a járással - Nógrád megye , a Tisza bal partja - Jász -Nagykun-Szolnok megye . Egertől északra pedig egy kis terület, amely korábban Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozott , Heves része lett.
Az 1910-es népszámlálás szerint Heves megye területén 279 700 lakos élt, akiknek túlnyomó többsége (több mint 97%) magyar nemzetiségű. Heves tehát a Magyar Királyság kevés egynemzetiségű megyéi közé tartozott. A lakosság uralkodó vallása a katolicizmus volt , amelyet a lakosság több mint 87%-a gyakorolt. A hevesi reformátusok száma nem haladta meg a lakosság 8%-át, a többi vallásfelekezetnek viszonylag kevés híve volt.
A 20. század elején a vármegye a következő kerületeket foglalta magában:
| kerületek | |
|---|---|
| megye | Adm. központ |
| Gyongyos | Gyongyos |
| Petervashara | Petervashara |
| Tiszafured | Tiszafured |
| Khatvan | Khatvan |
| Heves | Heves |
| Eger | Eger |
| önkormányzatok | |
| Gyongyos | |
| Eger | |
| A Magyar Királyság bizottságai | |
|---|---|
| Magyarország |
|
| Erdély |
|
| Horvátország |
|
