Hatukans

Hatukays ( Adyghe  Khetykuai ) az adyghe szubetnikai csoportok egyike [ 1 ] . Jelenleg főleg külföldön élnek, és széles körben képviseltetik magukat a cserkesz diaszpórában. Történelmi hazájukban Khatukai faluban, valamint az Adygeai Köztársaság különböző falvaiban és városaiban élnek .

A történetírásban és a néprajzban a 17. század eleje óta ismertek.

Hatukai a 17. században

• 1629 „Hatukaiban 60 gyermeket kereszteltem meg; december 28-án érkezett Kaffába (Feodosia) "- J. Lucca .
• 1666 – Evliya Celebi török ​​hírszerző tiszt összeállította a Khatukay törzs legősibb részletes leírását, ezt írta [2]  : „Khatukay. Bey neve Dzhan-Girey vagy Dzhanibe-Girey. Bey of the Hatukai 8000 jól felfegyverzett harcos tulajdonosa. Ez a terület hatalmas. A Pedesi taverna a folyó partján található. Shepsi. Ez is egy kényelmes, 300 házból álló falu Khatukai-Circassians vidékén. Pedesi falu az Oyuz-hegység lábánál. Navruz emírjének népe - a tatárok idejöttek, megölték az országban tartózkodó moszkvai herceget, és a hitetlen kalmükokkal harcolva átkeltek a folyón. A Volga és a Heykhat sztyepp ezeknek a Khatukai cserkeszeknek a földjén telepedett meg a folyó partján. Kuban, lányokat vesz el a cserkeszektől, és összeházasodik velük. Összesen 10 000 harcosuk és 6 000 vagonjuk van. Bátor harcosok. ... A folyó partján. A Shebsh a Pedesi kocsma a Khatukai-Cirkassiaiak országában. Az egész világon nincsenek olyan dicséretre és szeretetre méltó szépségek, mint ez a nép, bár vannak szépségek az osztrák földön és az áldott Szíriában. Itt fajtiszta arab lovak vannak. Híresek a hegyekben: nyest, sablehoz hasonló nyest, vadmacska, vadtyúk, fogoly.

A vendéglátás szokása

Evliya Celebi meglepődve rögzítette a vendéglátás szokását [2] – „Nincsenek templomaik, nincsenek bevásárlóárkádjaik és bazárjaik, nincsenek fogadóik és fürdőik. Minden vándor és utazó náluk marad éjszakára. Ha pedig vendégként száll meg valaki otthonában, akkor korlátlanul használ mindent, amire szüksége van, és nem történik semmi bántódása. Bármennyire is ellensége vagy a tulajdonosoknak, a tábor tulajdonosa a közelben lakó szomszédokkal együtt mindent megtesz az Ön jólétéért. Nem fogják hibáztatni semmilyen hibáért. Ha csirkét kér a tábor gazdájától vagy a ház tulajdonosától, buzgó lesz, kölcsönkér; ha megérti, hogy szükséged van valamire, akkor biztosan mindent megtesz érted. Ha el akarsz menni, és valamiben zavart tapasztalsz, úgy ajándékoz meg téged, mintha az egész világ az ő kezében lenne.

Hatukai a 18. században

A 70-es évekig a XVIII. Khatukaevek nem ismertek a forrásokban. 1771-ben ez a kis törzs a Kara-Kuban és az Apakhi folyók mentén élt , a Zhaneyeviták mellett . Pallas ugyanennek a századnak a 90-es éveiben nemcsak a folyó mentén helyezi el a Khatukaeveket. Kara-Kuban, hanem a Padis és az Ubin (az Afips folyó bal oldali mellékfolyói) és a folyó mentén is. Ile , amelyen Sheretuk és Khatukai falvak voltak. [3]

Hatukai a 19. században

• 1802-ben a hatukajevek egy része keletre ment a Belaja folyóhoz ( Shkhaguashe ), ahol a hegyekben telepedtek le „a velük szövetséges Temirgoyok között, akikkel együtt saját legelőik vannak. Mindannyian nem több, mint 400 család.” Ugyanezt a tényt erősíti meg egy másik, a 19. század elejéről származó dokumentum is, amely azt jelzi, hogy a 400 család közül az Atikosok együtt élnek a Temirgoyokkal . [négy]
• 1837 „Khatikkoy birtoka. Khatikko herceg, Bolotok öccse, a Temrgoy hercegek őse, miután megkapta az örökséget, nyugatra költözött és ott telepedett le. A khatikkoiak sokáig a Kuban déli partján éltek, azon hely alatt, ahol a folyó beleömlik. Afips; híresek voltak harciasságukról, sokan voltak, ezért erősek. Úgy gondolják, hogy a Khegat törzs elvált tőlük ”- Khan Giray szultán .
• 1858 „Gatyukai - a folyó mentén lakni. Fehér a szája közelében, egy aul - a Laba torkolatánál. A legfontosabb vezetéknevek: Kerkenoko, Dobroko, Shogan-Giray, Batoko, Shumanuko, Kodz, Kabakho, Khavshuko, Tamuko stb. - A.P. Berger .

Jegyzetek

1. ↑ Adygeans // Az Orosz Néprajzi Múzeum honlapja
2. ↑ 1 2 E. CHELEBI. ÚTIKÖNYV. AZ ÉSZAK-KAUKÁZUS FÖLDJE, 2. rész
3. ↑ Volkova, 1974 , p. 23.
4. ↑ Volkova, 1974 , p. 23–24.

Irodalom

• Adyghe (cirkassziai) enciklopédia. Moszkva, 2006
• Volkova N. G. Az Észak-Kaukázus lakosságának etnikai összetétele a 18. században - a 20. század elején. - M . : Nauka , 1974. - S. 22-24.