Üdv Selassie I | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
amh. ኃይለ፡ ሥላሴ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Haile Selassie etióp császár 1970-ben | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Etiópia császára | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1941. május 5. – 1974. szeptember 12 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | Viktor Emmanuel III | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód |
Amha Selassie I (nem ismerte fel ezt a címet) eltörölték |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1930. április 2. – 1936. május 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | Zauditu | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Viktor Emmanuel III | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Afrikai Egység Szervezetének elnöke | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1966. november 5. - 1967. szeptember 11 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | Joseph Arthur Ankra | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Joseph Desire Mobutu | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1963. május 25. - 1964. július 17 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | állás létrejött | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Gamal Abdel Nasser | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Etióp miniszterelnök | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1927 – 1936. március 1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Uralkodó |
Zauditja magát |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | Habte Giorgis Dinagde | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Wolde Tzaddik | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Etiópia régense | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1916. szeptember 27. – 1930. április 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Uralkodó | Zauditu | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születés |
1892. július 23. [1] [2] [3] […] Harar,Etiópia |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Halál |
1975. augusztus 27. [4] [1] [2] […] (83 évesen) Addisz-Abeba,Etiópia |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Temetkezési hely | titokban a vécé padlója alá temették a császári palotában, 2000 -ben újra eltemették a Szentháromság-székesegyházban | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nemzetség | Salamoni dinasztia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Apa | Makonnyn Wolde-Mikael | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Anya | Yeshi-Ymmebet | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Házastárs | Menem Asfa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gyermekek |
fiai: Amha Selassie , Mesfin Makonneen , Sahle Syllase |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A valláshoz való hozzáállás | etióp templom | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Díjak |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rang | Tábornok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
csaták | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Haile Selassie I ( Amkh . ኃይለ፡ ሥላሴ , kiejtés ( ; a geez nyelvből fordítva - a Szentháromság ereje, ereje ) ( 1892. július 23. , Harar , Etióp Birodalom , 17. augusztus 25. , Etióp Birodalom hozzáadása - 27. augusztus 9. ) , a koronázás előtt - Ras Teferi Makonnyn ( amhara kiejtés ), Etiópia utolsó császára ( 1930. november 2. - 1974. szeptember 12. ), aki Salamon király leszármazottainak legendás dinasztiájából származott . Az 1935-1936-os olasz-etióp háború során az olasz hódítók elleni harcot vezette . Az Afrikai Egység Szervezetének 1963 -as létrehozásának egyik kezdeményezője . 1974 szeptemberében a katonaság megbuktatta. 1975 augusztusában halt meg (a leggyakoribb változat szerint Mengistu Haile Mariam katonasága megfojtotta ). A rastafarizmusban Jah egyik földi inkarnációjának tartják .
1892. július 23-án született Ejersa Goro hegyi faluban, Harer mellett , akkor még az Abesszin Birodalomban [5] , Harari tartomány kormányzójának, II. Menelik császár parancsnokának és főtanácsadójának családjában. Ras Makonnyn . Amhara származású volt , de Oromo és Gurage vér is folyt az ereiben .
Ras Makonnyn családjában tizenegy gyermek közül Haile Selassie volt a tizedik gyermek a sorban. Édesanyját nem ismerte, hiszen 1894-ben kolerában halt meg [7] . Az etióp hagyomány azt állítja, hogy Salamon királynak és Sába királynőjének egyenes leszármazottja volt (innen a címe: "Júda törzsének győztes oroszlánja, Isten választottja, Etiópia királyainak királya"). A keresztségben a Haile Selassie (a Szentháromság hatalma) nevet kapta, de trónra lépése előtt Teferi Makonnyn néven ismerték. Mivel apja II. Menelik császár unokatestvére volt , Teferinek esélye sem volt a trónra. Haile Selassie otthont, templomot, majd világi oktatást kapott a Missziós Iskolában; francia nyelvet és francia irodalmat tanult [8] . Körülbelül másfél évig egy olyan iskolában is tanult, amelyet II. Menelik kifejezetten az arisztokraták gyermekei számára hozott létre. A következő években a fiatal Teferi szépirodalmi és újságírói irodalom olvasásával, neves tudósokkal, művészekkel, írókkal és politikusokkal való kommunikációval töltötte fel tudását [9] .
Teferi 13 évesen sajátította el első vezetői képességeit. Gara Mulet egy kis területén uralkodott, 30-35 km-re Harartól. Aztán apja megkapta, majd Menelik II megerősítette az egyik legmagasabb címet - dejazmatch [9] . 1906-ban II. Menelik Teferi Makonnyt nevezte ki Salaga tartomány kormányzójává , majd 1909-ben Sidamot , 1911-ben pedig Haile Selassie lett szülőföldje, Harari tartomány kormányzója . Az ifjú dejazmatch helyettesét a neki biztosított tartományba küldte, ő maga pedig egy ideig a császári udvarban tartózkodott, ahol alkalma nyílt megismerkedni az ország politikai életével [10] . Etiópia ekkor politikai zűrzavarban volt.
II. Menelik 1913-as halála után a trón unokájára , Lij Iyasura szállt , aki V. Iyasu néven lett császár . Eleinte baráti volt a viszony közte és Teferi között, Iyasu már csatlakozása előtt Teferinek adta unokahúgát, Menem Asfát , de fokozatosan lehűlés támadt közöttük, a császár és Teferi nem értett egyet mindenben, ami bel- és külpolitikával kapcsolatos. . Így például Iyasu saját irányítása alatt akarta tartani Hararit , Teferi pedig ellenezte ezt. Az egész azzal a ténnyel végződött, hogy 1916-ban [11] Tefari Makonnyn elvesztette Harari kormányzói posztját . Az ország délkeleti részén fekvő Kaffa tartomány kormányzójává nevezték ki . Teferi nem volt hajlandó elfogadni ezt a posztot [12] .
1913-ban Teferi találkozott a híres orosz íróval , Nyikolaj Gumiljovval , a kormányzó utolsó fényképét a Kunstkamerában őrzik [13] .
Lij Iyasu hatalomra kerülése közben elkezdte demonstrálni az iszlámhoz való ragaszkodását (apja, a Wallo ras Mikael régió uralkodója, a keresztség előtt muszlim volt): V. Iyasu kijelentette, hogy Mohamed próféta leszármazottja , nem pedig Salamon király , és turbánt kezdett hordani [14] . Iyasu sem titkolta németbarát nézeteit. A birodalom nemesei és miniszterei elkezdték nyíltan kifejezni aggodalmukat a császár nem megfelelő viselkedése és az iszlám iránti szimpátiája miatt .
Kihasználva azt a tényt, hogy V. Iyasu Hararében tartózkodott , 1916. szeptember 27-én a nemesség egy része leváltotta és kiközösítette. Menelik II uyzero Zauditu lányát emelték a trónra , Teferi Makonnyt pedig régensnek és „ras” címmel trónörökösnek kiáltották ki. Ras Mikael, miután hallott fia letételéről, sietve 8 ezer fős sereget gyűjtött [15] , és hadjáratra indult a főváros ellen. A Sagalla melletti döntő csatában Ras Mikael vereséget szenvedett és fogságba esett, míg Lij Iyasu a Danakil sivatagba menekült . A Teferi és Habte Giorgis parancsnoksága alatt álló etióp hadsereg diadalmasan tért vissza a fővárosba, a foglyokat vezetve. A következő évre az Iyasu V muszlim támogatói ellenállásának utolsó zsebei is összetörtek.
"Regent Reformer"Teferi kormányzóvá válása után belpolitikai változásokat kezdett végrehajtani. Elfoglalta az úgynevezett Fiatal Etióp mozgalom vezetői posztját. A fiatal etiópok a teferi faj köré tömörülve egy erős, központosított állam létrehozását szorgalmazták, magas fokú politikai és területi konszolidációval, széles külső kapcsolatokkal és bizonyos technikai és társadalmi modernizációval, amely számos állami intézmény átstrukturálását jelenti. Az európai modellek, a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem felszámolása, az oktatás fejlesztése és a gazdasági növekedést serkentő termelési fejlesztések bevezetése [16] . Teferi megkezdte a közigazgatási és bírói apparátus átszervezését, az oktatást, korszerűsítették a kommunikációs eszközöket. Haile Selassie I önéletrajzában ezt írta:
Az volt a szándékunk, hogy lehetőségeinkhez mérten fokozatosan javítsuk a belső közigazgatást a nyugati civilizációs formák országba történő bevezetésével, amellyel népünk magasabb életszínvonalhoz juthat [17] .
Tefari Makonnyn a külpolitika területén tevékenykedett. 1923 - ban biztosította Etiópia felvételét a Népszövetségbe . Külföldi utakat tett, megismerkedett a különböző országok életével, találkozott jelentős államférfiakkal, politikai és közéleti személyiségekkel. Haile Selassie számos utazása akkor kezdődött, amikor 1923-ban az angol főkormányzó meghívására Ádenbe látogatott , majd áprilistól szeptemberig nyugat-európai országokba: Franciaországba , Belgiumba , Svédországba , Olaszországba , Görögországba és Svájcba látogatott . Haile Selassie Később ezt írtam [18] :
Reméltem, hogy a látogatás három előnnyel jár: egyrészt saját szememmel láthatom Európa vívmányait és Párizs , London , Róma , Brüsszel , Athén és Kairó nevezetességeit , másrészt pedig úgy döntöttem, hogy fokozatosan kezdek üzletet az ország modernizálásának célja az Európából való hazatérés után, és ebben az értelemben a látogatás azt a tapasztalatot adta, hogy harmadszor a tengerhez juthassak.
Európából hazatérve Teferi azonnal hozzálátott a hadsereg modernizálásához. Külföldi szakembereket vontak be - oktatókat a hadsereg képzéséhez, az adminisztratív apparátus modernizálásához. Emellett 1920-ban Ras Teferi Makonnyn erőfeszítései révén Addis Abebában megnyílt a „Fény és béke” elnevezésű nyomda, amely könyveket, 1923-tól pedig folyóiratokat kezdett nyomtatni [19] . Így megindult az országban az amhara nyelvű könyvek kiadása, és megindult az újságok, folyóiratok, ismeretterjesztő irodalom rendszeres megjelenése.
Kormányzósága idején, 1928 augusztusában megállapodást kötött az Olasz Királysággal .
Haile Selassie és az orosz értelmiségFiatalkorában Teferi Makonnyn találkozott Nyikolaj Gumiljovval , aki Etiópiába látogatott . Gumiljov azért jött a leendő császárhoz, hogy igazolványt szerezzen - engedélyt, hogy Abesszíniában utazzon. Maga Teferi uralkodásáról Gumiljov ezt írta:
A Tafari éppen ellenkezőleg, puha, határozatlan és nem kezdeményező. A rendet csak Gabre fitaurari alelnöke, a balcsi iskola régi méltósága tartja fenn. Ez húsz-harminc zsiráfot készségesen oszt szét, vagyis zsiráfbőrből készült ostorral fúj , sőt néha fel is akaszt [20] .
Nyikolaj Ivanovics Vavilov akadémikus , másfél évtizeddel később, szintén megkezdte útját Etiópián keresztül. Teferi is fogadta, már nem kormányzó és még nem császár, de már régens. És nem Hararében, hanem Addisz-Abebában. Felidézte:
Ras Tafari nagy érdeklődéssel kérdezte hazánkról. Különösen érdekelte a forradalom, a császári udvar sorsa.
1930. november 2-án Tefari Makonnyt Etiópia új 225. [21] [21] [22] császárává koronázták Haile Selassie I néven. A koronázási ceremónián Nagy-Britannia legmagasabb nemessége, papsága és méltósága vett részt ( Henry herceg, Gloucester hercege ) és Olaszországból ( Eugenio herceg, Udin hercege). Az ünnepségen a Svéd Királyság, Hollandia, Belgium, Franciaország, Japán, Görögország, Törökország, Egyiptom, Lengyelország, Németország és az USA külföldi delegációi is részt vettek.
Az 1930-as években az új császár reformista irányzata számos változáson ment keresztül. Haile Selassie lépései óvatosak és félszegek lettek az ország fejlődésének kulcskérdéseinek megoldásában. A fő hangsúlyt az abszolutizmus megőrzésére és a feudális urak vezető pozíciójára helyezték, teljesen alárendelve az uralkodó akaratának [23] . Henri de Montfrey francia íróval, Haile Selassie-vel folytatott beszélgetés során megjegyeztem [24] :
Meggyőződésem, hogy bizonyos nyugati intézmények, ha népem elfogadják őket, elég erőssé tehetnek bennünket... ahhoz, hogy önállóan fejlődjünk a haladás útján. De ezek az új eszmék nem asszimilálhatók azonnal, azonnal... Nagyon vigyáznunk kell, nehogy elárasztsuk Etiópiát, még csak most kezd ébredezni... Meg kell (járnunk)... középutat a nyugati reformátorok türelmetlensége között. és az etiópok tehetetlensége, akik becsukták a szemüket, ha a fény túl erős lenne.
1930 novemberében Haile Selassie I alkotmányjogi bizottságot hozott létre, amelynek célja az volt, hogy Etiópia első írott alkotmányának megalkotásán dolgozzon. Létrehozásakor a japán Meiji alkotmányt [25] vették alapul . 1931 júliusában a császár jóváhagyta az alkotmányt, amely biztosította számára az autokratikus hatalmat. Az Art. 5. Az első etióp alkotmány így szól: „Császári vére és a királyságba való felkenése folytán a császár személye szent, méltósága sérthetetlen, hatalma sérthetetlen...” [26] ] Létrejött a kétkamarás parlament , amely egy szenátusból állt , amelynek tagjait a nemesség köréből nevezték ki, valamint a Képviselőkamarából , amelybe a nemesség és a helyi vezetők választották ki. A felső kamarát személyesen a császár, az alsót pedig a feudális nemesség képviselői alkották. A legmagasabb törvényhozó, végrehajtó és törvényes hatalom a császárt illeti. A császárt az ország legfelsőbb bíróságává is nyilvánították [27] . Így a népet teljesen megfosztották minden politikai jogától [23] . Az alkotmány csak Haile Selassie leszármazottai számára biztosította a trónöröklés jogát [28] .
Néhány hónappal az alkotmány bevezetése után az ellenzék a Ras Hailu Tekle Haymanot vezetésével megkísérelte megdönteni a császárt. Asf Uosen trónörökös esküvőjén liul ras Hailu Tekle Haymanot megszervezte Lij Iyasu szökését. A cselekmény azonban kudarcot vallott: Lij Iyasut letartóztatták, Haile Tekle Haymanot pedig kivégezték. Az összeesküvés idején Haile Selassie I. császár egy tervet hajtott végre a nemkívánatos érzelmek semlegesítésére Tigris tartományban. Ezt a célt úgy próbálta elérni, hogy feleségül vette gyermekeit a hatalmas Tigray klánok képviselőivel [29] . Így az örökös Asfa Wasen feleségül vette Uoleta Ysraelt, Liul Ras Syuma Mengeshi lányát; Zennebe Wark császár lánya feleségül vette Dejazmatch Haile Sylasse Gugsut, Liul Ras Gugsa Arai fiát, aki IV. Yohannis császár leszármazottja .
Eközben a belső átalakulások folytatódtak. Az alkotmány elfogadását követő három éven belül a negus új projekteket hagyott jóvá iskolák és egyetemek, utak és kórházak építésére [30] . Haile Selassie kormánya az állami költségvetés mindössze 2%-át és az úgynevezett oktatási adóból származó bevételt költve több mint 20 iskolát tudott megnyitni 1935 októberére [31] . 1931-ben és 1935-ben törvényeket hozott a rabszolgák részleges emancipációjáról. Haile Selassie tanácsadó képviselőket és minisztereket nevezett ki a parlamentbe. Reformokat hajtottak végre az állam pénzügyi rendszerében, a közbiztonságban, az egészségügyben és az oktatásban. A császár igyekezett fenntartani az egyensúlyt a gyarmati hatalmakkal – Nagy-Britanniával , Franciaországgal és Olaszországgal [32] .
Haile Selassie Befejeztem a reguláris hadsereg megalakítását. Az etióp kormány kísérletei azonban a hadsereg modern fegyverekkel való felszerelésére a nyugati hatalmak ellenállásába ütköztek. Etiópiától megtagadták a nehézfegyverek eladását. A hadsereg csak kézi lőfegyverekkel volt felszerelve [23] .
1935. október 3-án hajnali 5 órakor az olasz hadsereg hadüzenet nélkül inváziót indított Etiópia ellen. Az Eritrea területén állomásozó csapatok Emilio De Bono tábornok vezetésével átkeltek a Mareb határfolyón, és offenzívát indítottak Adigrat - Aduva - Aksum irányába. Ugyanakkor délen, Olaszország Szomália területéről a Rodolfo Graziani tábornok parancsnoksága alatt álló hadsereg átlépte a határt, és offenzívát indított Gorrahei - Harar irányába. 10:00-kor Haile Selassie általános mozgósítást rendeltem el [33] . Személyesen vette fel az ellenségeskedést, jelezte azokat a szabályokat, amelyek szerint az etiópoknak harcolniuk kell. A császár október 19-i parancsában egyértelműbb utasításokat ad az etióp hadsereg főparancsnokának, Ras Kassának, hogyan viselkedjen a hadsereg ellenséges repülőgép észlelésekor, hol kell sátrakat felállítani, mit kell tenni. hogy lelőjenek egy ellenséges repülőgépet stb. [34 ]
Az invázióval olyan pletykák kezdtek el terjedni, hogy Olaszország vissza kívánja állítani a "jogos V. Iyasu császárt". Egy idő után kiderült, hogy Lij Iyasu meghalt. Iyasu V titokzatos haláláról több verzió is létezik, de egyiknek sincs teljes megerősítése. Eközben Haile Selassie egy felkészületlen, gyengén felfegyverzett hadsereg élén harcolni indult az északi fronton. A háború alatt az olasz csapatok lángszórókat, robbanólövedékeket és vegyi fegyvereket használtak, mustárgázzal bombákat dobtak a polgári lakosságra és a Negus csapatok koncentrációs helyeire . Haile Selassie ezt követően ezt írta [35] :
Megtámadtuk az ellenség géppuskafészkeit, tüzérségét, puszta kézzel fogtuk el a harckocsikat , elviseltük a légi bombázásokat, de nem tudtunk mit tenni az arcunkra, kezünkre észrevétlenül hulló mérges gázok ellen.
November 28-án a császár elhagyta addisz-abebai rezidenciáját, és a desai főhadiszállásra költözött, ahonnan az ellenségeskedést irányította [36] . 1936. március 21- én Haile Selassie megérkezett Quoramba, ahol átvette az Ashangi-tó környékén található 40 000 fős tartalékos hadsereg parancsnokságát, amelynek egy része a 25 000 fős őrség volt. A négusok úgy döntöttek, hogy döntő offenzívára vezetik a sereget és kiűzik az olaszokat. Érdekes módon Haile Selassie a hadseregnek küldött üzenetében intette a katonákat: „ Ne vigyenek magukkal pajzsokat és lándzsákat, ezek akadályt jelentenek a modern harcban ” [37] . Döntő ütközet zajlott a Tigray tartomány déli részén fekvő Mai-Chio régióban . Március 31-én a császár csapatai megtámadták az olasz bennszülött hadtest elejét a tó közelében. A katonai műveleteket vezető Haile Selassie nem ért el semmilyen sikert. Miután a Pietro Badoglio marsall parancsnoksága alatt álló olasz hadsereg támadásba lendült, Haile Selassie elrendelte az ashangi állások visszavonását, ami az etióp hadsereg repülésévé vált.
A császár vereségéről értesülve az Azebu-Galla törzsből származó etióp hadsereg egyes részei fellázadtak, és az olaszokkal egyesülve befejezték az etióp hadsereg Ashangánál való vereségét. Haile Selassie személyes autója és rádióállomása az olaszok kezébe került. Néhány nappal később Haile Selassie segítségért fordult a világ közösségéhez [33] :
Nem értik-e az egész világ népei, hogy a végsőkig való küzdelemmel nemcsak népem iránti szent kötelességemet teljesítem, hanem a kollektív biztonság utolsó fellegvára felett is őrt állok? Annyira vakok, hogy nem látják, hogy felelős vagyok az egész emberiségért?.. Ha nem jönnek, akkor prófétailag és keserűség nélkül mondom: a Nyugat el fog pusztulni...
Május 2-án reggel Haile Selassie I. családjával, nemeseivel és tisztviselőivel vonattal indult Dzsibutiba . Régens hercegként és legfelsőbb parancsnokként maga mögött hagyta unokatestvérét, Ras Imrut . Három nappal később az olaszok elfoglalták az etióp fővárost. Ugyanezen a napon Mussolini ünnepélyesen bejelentette, hogy Etiópia ezentúl az Olasz Birodalom gyarmata . Eközben két vonat a császár rokonaival és udvarnokaival elérte Dzsibutit. Hamarosan egy angol hajó érkezett a negusért, amelyen Haile Selassie Palesztinába hajózott [38] . A császár szökésének története ellentmondó véleményeket vált ki. A Győzelem Napja című 1977-es kormányzati kiadvány közvetlenül utal az emberek megdöbbenésére, amelyet "Haile Selassie azon döntése okozott, hogy elhagyja a csatateret a külföldi száműzetés viszonylagos biztonsága és kényelme érdekében". Másrészt azonban az államiság és függetlenség jelképeként megmaradt I. Haile Selassie olaszok halála vagy elfogása még negatívabb hatással lehet az etióp ellenállásra. Nem véletlen, hogy az olaszok ismételten hamis pletykákat terjesztettek Etiópiában a császár haláláról a száműzetésben [17] .
1936 óta a brit wimbledoni faluban élt, a Seligman család házában. Ezt követően Haile Selassie etióp császár szobrát emelték a közeli Cannizzaro Parkban Merton Borough -ban.
London közelében a száműzött császár ideiglenes kormányt szervezett, amely partizánkülönítményeket vezetett [18] . Száműzetésben Haile Selassie beszédet mondott a Népszövetség genfi ülésén:
Én, Haile Selassie I, Etiópia császára állok most e pódium előtt, és követelek igazságot népemnek és a nekik 8 hónappal ezelőtt ígért segítséget, amikor 50 nemzet egyhangúlag hozott ítéletet a nemzetközi kötelezettségek megszegéséről és az etiópok elleni agresszióról. emberek. Soha nem volt példa arra, hogy államfő személyesen beszéljen itt, de arra sem, hogy egy egész népet ilyen elviselhetetlen kegyetlenségnek sújtott volna egy agresszor, azok teljes egyetértésével. legyenek a szövetségesei. Nem volt olyan kormány sem, amelyik azt tűzte volna ki célul, hogy barbár módszerekkel teljesen kiirtson egy másik népet, figyelmen kívül hagyva a Föld összes nemzete által vállalt legszentebb kötelezettségeket, megtiltva a civilek elleni mérgező gázok alkalmazását, amelyek belélegzése halált okoz. Arra kérem Önt, hogy támogassa az etióp nép ősi függetlenségéért folytatott küzdelmet. Ezzel a küldetéssel, szent kötelességének teljesítése érdekében, ide, Genfbe érkezett az etióp birodalom feje, aki korábban harcoló népét vezette. Imádkozom a Mindenható Istenhez, hogy mentsen meg más népeket az etiópok sorsát sújtó legsúlyosabb szenvedéstől, melynek szenvedő, megdöbbent tanúi voltak az engem ide kísérő méltóságok... [39] . Isten Királyságán kívül nincs olyan nemzet, amely felsőbbrendű lenne a másiknál. Az agresszió tényével szembesülő államok meghajolnak az erőszak előtt? Ma mi vagyunk az áldozatok, holnap rád kerül a sor .
Beszédét befejezve kijelentette: „Isten és a történelem emlékezni fog a döntésedre” [39] .
1940. július 12- én Nagy- Britannia hivatalosan is szövetségeseként ismerte el Etiópiát.
1941. január 15- én Haile Selassie I repülővel érkezett Szudánba , hogy vezesse az etióp erőket az olasz megszállók elleni harcban. Öt nappal később Etiópiába szállították [41] . Miután a brit kormány támogatásával hadsereget gyűjtött össze, Haile Selassie császár a fegyveres egységeket Addisz-Abebába költöztette. A császár visszatéréséről értesülve Etiópia lakossága fegyveres felkelést kezdett országszerte [42] . Január 18-án Haile Selassie I egy 2000 fős etióp különítmény élén átlépte az etióp-szudáni határt, és belépett Gojjam tartomány területére, Omedla térségében [43] . A határhoz érkeztek W. Platt altábornagy egységei is. A visszavonulás taktikáját választó olasz csapatokkal vívott többszöri ütközet után a britek április végére felszabadították Etiópia szinte összes északi régióját, és folytatták az Addisz-Abeba elleni offenzívát. Február végére az olasz Szomália jelentős részének ellenőrzése alá vont A. G. Cunningham altábornagy egy része Etiópia területére lépett, majd az ország déli és keleti régióinak felszabadítását követően szintén a főváros felé vette az irányt, és áprilisban elfoglalta. Ugyanezen év 6. cikke [44] .
Május 5-én Haile Selassie I ünnepélyesen belépett Addis Abebába. Az utolsó olasz egységek feladása és Haile Selassie császári trónra lépése Etiópia függetlenségének visszaállítását jelentette [45] . A trónra visszatérve azonban a császár belső ellenállásba ütközött, amely nem akarta a monarchia helyreállítását. Így 1943-ban, miután hallottak Haile Selassie I visszatéréséről, a Tigrinya fellázadt ellene. Az ellenállási csoport a "Veyane" ("népfelkelés") nevet kapta. A tigrinyák elhatározták, hogy leváltják a trónra méltatlannak tartott Haile Selassie-t, mert elmenekült az országból, miközben Etiópiát hirtelen megtámadta az olasz hadsereg, területét elfoglalták, népét megalázták és megölték.
Az 1947. február 10-i békeszerződés , amely hivatalosan véget vetett az Olaszországgal fennálló hadiállapotnak, felmondta az 1944-es angol-etióp megállapodást . A császár hatalmát Etiópia-szerte helyreállították, kivéve az Ogadent, amely 1948 -ig a brit katonai közigazgatás irányítása alatt maradt . [46]
A trónra való visszahelyezése után a császár legfontosabb tettei a kopt patriarchátussal kötött 1948-as megállapodás volt, amely megváltoztatta az ősi hierarchiát, és lehetővé tette, hogy egy etióp, ne pedig egyiptomi legyen az etióp egyház feje, valamint egy új alkotmány.
1955 novemberében kihirdették Etiópia új alkotmányát . Jelentős mértékben bővítette a parlamenti jogokat és elismerte az alattvalók politikai jogait; szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadság. Az alkotmány a teljes felnőtt lakosságot szavazati joggal ruházta fel a parlament alsóházi képviselőinek megválasztására stb. [47] Abszolút uralkodóvá válva Haile Selassie nem szűnt meg erősíteni az elnyomó apparátust, a parlament segítségével amivel elnyomott minden nézeteltérést az országban. E. Luther, aki az ötvenes években Etiópiában élt, ezt írta [48] :
A polgári szabadságjogok kihirdetése az új alkotmány (1955) értelmében nagyrészt engedmény a civilizált világnak. Egyetlen ép eszű etióp sem merné... nyilvánosan követelni bármely tisztviselő lemondását. Egyetlen etióp sem kockáztatna meg, hogy bármilyen műveltségű is legyen, hogy olyan levelet írjon egy újságnak, amely egy kormánytisztviselőt vagy általában a kormány politikáját kritizálja, és egyetlen újság sem nyomtatna ki ilyen levelet még akkor sem, ha megkapja.
Ugyanakkor a császár meg sem kísérelte a földpolitika megváltoztatását, a bonyolult, többlépcsős kormányzati rendszer modernizálását. I. Haile Selassie kormánya nem hajtott végre jelentős reformokat a vidéken, így a parasztság helyzete rendkívül nehéz maradt, és minden nagyobb terméskiesés éhínséget okozott. Például 1958-1959-ben több ezer ember halt meg a Tigray Wallo-i éhínségben [49] . Magában Etiópia feudális ország maradt, amelyben csak egy kis modernizált ipari és közigazgatási szektor létezett elszigetelten, teljes mértékben az amharik ellenőrzése alatt [50] . Az egyik szerző szerint: „ Haile Selassie kormányzási stílusa, különösen a háború utáni időszakban, „felvilágosult despotizmusként” jellemezhető ” [51] .
1958. január 16-án Haile Selassie megnyitotta a Haramaya Egyetemet , amelyet mezőgazdasági műszaki főiskolaként alapítottak az Oklahoma State University [52] segítségével .
1960 decemberében , amikor a császár brazíliai látogatáson volt, államcsíny történt az országban . A fő összeesküvők Gyrmame Nyuai és bátyja, Mengistu, az utóbbi Kebur Zabanga császári gárda tábornoka volt . A 44 éves Asfa Wasen koronaherceg beleegyezett, hogy csatlakozzon az összeesküvőkhöz. A lázadást leverték, az összeesküvők menekülni próbáltak. Amikor a rendőrök körülvették őket, Gırmame öngyilkos lett. A sebesült Mengistut letartóztatták, meggyógyították és nyilvánosan felakasztották Addis Abebában [53] .
1950 -ben az ENSZ úgy döntött, hogy egy föderációban egyesíti Etiópiát és az egykori olasz gyarmat Eritreát . A határozat 1952 -ben lépett hatályba . A legtöbb eritreai országa függetlensége mellett foglalt állást, de Etiópia megpróbálta megfosztani az autonómia által biztosított jogoktól. Az 1950-es évek végén megalakult Eritreai Felszabadítási Front (ELF) 1961 szeptemberében kezdett fegyveres harcba a függetlenségért . Erre válaszul 1962-ben Haile Selassie I megfosztotta Eritreát autonómiajogaitól parlamentjének feloszlatásával, cenzúrát vezetett be a tartományban és betiltotta a politikai pártokat.
Az eritreai felkelés elhúzódó jelleget öltött. Az 1960-as évek végére jelentős etióp erők (a nemzeti hadsereg mintegy fele [54] ) tartózkodtak a lázadó tartományban, de a harcok nem szűntek meg. Az eritreai kérdés túlélte a császárt, és végül Eritrea elszakadásához vezetett 1991 -ben .
Évek óta érlelődött a rendszerrel szembeni elégedetlenség. Az ország belpolitikai helyzete 1974 -ben meredeken romlott a növekvő infláció és a munkanélküliség hátterében, valamint szörnyű éhínség, amely 1972-1974-ben mintegy 200 ezer ember életét követelte. A kormányról kiderült, hogy képtelen volt megelőzni a katasztrófát: mindenekelőtt saját hírnevével törődve 1973-ig minden eszközzel próbálta eltitkolni a külvilág elől az éhezés tényét, sorsukra hagyva az éhen haldoklókat [55] .
Az év elején az Aszmarában állomásozó hadsereg egységei fellázadtak, fizetésemelést követeltek. Hamarosan csatlakoztak hozzájuk katonai egységek az ország más részein is, a kormány lemondását követelve. A katonaságot munkások és diákok támogatták. Ez arra kényszerítette Haile Selassie-t, hogy beleegyezzen egy alkotmányos konferencia összehívásába, hogy fontolóra vegye hatalma további korlátozását. A következő néhány hónapban elveszítette minden valódi hatalmát, amely a katonaságra szállt át. Hamarosan a katonaság feloszlatta a polgári kormányt, és felállította saját ideiglenes katonai kormányát. Júliusban a katonatisztek arra kényszerítették, hogy beleegyezzen a miniszterelnök-jelöltségbe, és szeptember 12-én végül eltávolították a császárt. A palotában letartóztatták, beültették egy rendes Volkswagenbe [40] és a 4. hadosztály laktanyába vitték. Haile Selassie-t és családtagjait letartóztatva a katonaság azzal vádolta a császárt, hogy nem hajlandó együttműködni velük, és "visszaélt a hatalommal és helyzetével saját érdekei szerint" [56] .
A The Guardian című angol újság 1974. szeptember 13-án ezt írta:
Az etióp népnek, amely oly sokáig függött leváltott császáruk szenilitásától, égetően szüksége van arra, hogy időt vesztegetjen egy új oldal lapozására [57] .
Ahogy a kubai kutató, Raul Valdez Vivo írja, az események kedvező alakulásába vetett bizalom még a 4. hadosztály laktanyájának helyén sem hagyta el az uralkodót. A forradalmi események szemtanúi és a Haile Selassie személyiségét tanulmányozók beszámolói szerint a császár nyugodtan hallgatta a megdöntésével kapcsolatos kijelentést, majd megkérdezte: „ Ki a felkelés szervezője? A név hallatán Haile Selassie azt mondtam: „ Mengistu? Hát nem rokona annak, aki 1960-ban megpróbált megbuktatni ? És ezt válaszolta magának: „ Nem valószínű, hogy akkor nem maradt volna a hadseregben. Mindenesetre, amikor visszatérek a palotába, el kell pusztítanom ezt a nevet .” [58] .
Nem sokkal a letétel után a forradalmi hatóságok jelentették az egykori császár "hirtelen megbetegedését", és szigorú felügyelet mellett kórházba szállították. A katonaság nem engedte, hogy személyes orvosai láthassák a beteget, és nem számoltak be a diagnózisról [59] .
1975. augusztus 28- án bejelentették a rádióban, hogy Haile Selassie I előző nap meghalt. Hivatalosan a halál okát nem említették, csak annyit mondtak, hogy az idős császárt holtan találták az ágyában, és a halál okát valószínűleg a két hónappal ezelőtt elvégzett prosztatabetegség miatti műtét következményei okozták . 60] . A halál okát illetően nem folyt hivatalos vizsgálat, és a boncolás eredményeit sem tették közzé [59] . Mengistu maga minden lehetséges módon tagadta, hogy részt vett volna a császár halálában [61] : „ 80 éves volt, és gyenge ember volt. Minden erőnkkel megpróbáltuk megmenteni, de nem tudtuk megmenteni ." Mengistu Haile Mariam 1995-ben olasz újságíróknak adott interjújában ismét tagadta a megbuktatott császár meggyilkolását. Azt mondta: „Nem volt rá szükség. Öreg volt, beteg és senki sem szerette. Azt hiszem, természetes halállal halt meg . Kína „nagy kormányosa”, Mao Ce-tung , aki szemtanúja volt Haile Selassie bukásának és autokráciájának, feltette a kérdést: „ Minden rendben volt a császárral. Miért jött erre? Miért kellett mindennek így véget érnie? [63] ".
Mengistu Haile Mariam ( 1991 ) kommunista párti rezsimjének bukása után az új hatóságok és a „Mo-anbessa” ( „A mindent legyőző oroszlán” ) [59] monarchista mozgalom vizsgálni kezdte a titokzatos halál okait. az egykori császáré .
1992. február 17- én a volt pártfunkcionáriusok tanúvallomása alapján a császári palotában [59] [64] a WC padlója alatt találták meg I. Haile Selassie és 62 legközelebbi méltóságának földi maradványait (azonban nem mindenki biztos benne hitelességükről). 1992. március 1-jén az addisz-abebai Szent Mária-székesegyházban, ahol II. Menelik császár sírja található , Haile Selassie emlékművét tartottak, amelyen több ezren vettek részt, köztük az etióp arisztokrácia képviselői. , ünnepélyes udvari ruhába öltözve [59] . A császár maradványait Menelik császár mauzóleumában helyezték el, majd 1992. július 23- án , a császár centenáriumának napján az addiszi Szentháromság-templom kriptájába temették újra. Ababa [59] .
Az exhumálás után Mo-anbessa vezetői terjesztették a császár halálának változatát. Az összegyűjtött bizonyítékok szerint az egykori császár meggyilkolását a Derg – a fegyveres erők, a rendőrség és a területi hadsereg koordinációs bizottsága – rendkívüli ülésén hozta meg , majd Mengistu Haile, Mariam Endale Gelan személyi orvosa. és hat biztonsági tiszt megfojtotta Haile Selassie-t egy párnával közvetlenül a kórházban. Mengistu és helyettese, Atnafu Abate személyesen mentek oda, hogy ellenőrizzék az ítélet végrehajtását, és elrendelték, hogy a maradványokat temessék el a vécé padlója alatt a palotában, amely Mengistu irodája lett. A "Mo-anbessa" vezetői azonban felismerték ennek a verziónak a bizonytalanságát. 1992 márciusában a Fantaye Wolde-Johannys mozgalom alelnöke azt mondta Valentin Kryukov orosz újságírónak [59] :
Most rendkívül nehéz szemtanúkat és a kivégzésben részt vevőket találni. Vannak azonban hozzátartozóik tanúvallomásaink, valamint olyanok, akik ilyen vagy olyan okból tudtak arról, hogyan ölték meg a császárt. Persze jogi szempontból ez még nem bizonyíték. De van más közvetett bizonyítékunk is arra vonatkozóan, hogy Haile Selassie-t elpusztították [59] .
2000. november 5- én Haile Selassie I maradványait ünnepélyesen újratemették Addis Abebában , a Szentháromság-katedrálisban . A nemzeti lobogó színeivel borított koporsót a császár személyre szabott emblémája borította, amely Etiópia védőszentjét, Szent Györgyöt ábrázolja, amint egy sárkányt öl meg. Több ezren érkeztek az emlékünnepségre, a ma már az Egyesült Államokban és Európában élő uralkodó leszármazottai, valamint külföldi vendégek. Az ünnepségen egyetlen hivatalos személy sem volt jelen [65] .
Az etiópok Haile Selassie-t különféle neveken ismerték, köztük Janhoy-t, Talaku Meri-t és Abba Tekelt. A Rastafari mozgalom sok ilyen nevet használ, és Jah, Jah Rastafari (Jah, Jah Rastafari) és HIM néven is hivatkozik rá [66] .
A rastafari hívek Haile Selassie-t, az Elsőt Isten megtestesülésének a Földön ( Jah ) tartják, születésnapját pedig a karácsonyhoz hasonló ünnepnek .
Haile Selassie-t a világ egyik leggazdagabb emberének tartották. Az övé volt az összes etiópiai aranybánya, az indiai vasutak, svájci és angliai iparvállalatok ellenőrző részesedése, Brazíliában gyárak és gyárak. Ezen kívül dollármilliárdok kerültek a császár személyes bankszámláira Svájcban [67] .
Asfa Wasent, Haile Selassie fiát az etióp monarchisták száműzetésben lévő császárnak ismerték el Amha Selassie néven . 1997 -ben bekövetkezett halála után Haile Selassie unokája, Zera Jacob Amha Selassie koronaherceg lett a császári háztartás vezetője .
Haile Selassie unokája, Aida Desta Liul Ras Mangashi Seyoum felesége volt , az Etióp Demokratikus Unió alapítójának , aki aktív résztvevője volt a Mengistu Haile Mariam rezsimje elleni polgárháborúnak . Mangasha Seyoum már régóta Amha Selassie riválisa a trónkövetelésekben.
A díj neve | dátum |
---|---|
Az Etiópia Csillaga Rend parancsnoka | 1909 |
A Salamon-rend nagykeresztje | 1930 |
Haile Selassie Etiópia vezetője a Sid Meier's Civilization V: Gods & Kings körökre osztott stratégiai kiegészítőjében [71] .
![]() | ||||
---|---|---|---|---|
Tematikus oldalak | ||||
Szótárak és enciklopédiák | ||||
Genealógia és nekropolisz | ||||
|
Etiópia császárai (1270-1974) | |
---|---|
családfa | |
Salamoni dinasztia |
|
A hercegek kora |
|
Tewodros dinasztia | Tewodros II |
A Zagwe helyreállítása | Tekle Giyorgis II |
Tigray dinasztia | Yohannis IV |
Salamoni dinasztia | |
Olasz megszállás | Viktor Emmanuel III |
Salamoni dinasztia | Üdv Selassie |
A Time magazin az év embere | |
---|---|
| |
|