Taksoni (herceg)

Taksoni

Taksony ábrázolása kezdőbetűn a " Magyar Illusztrált Krónikában "
955-972  _ _
Előző Fays
Utód Géza
Születés 931 Magyarország( 0931 )
Halál 972 Magyarország( 0972 )
Nemzetség Árpád
Apa Zsolt
Anya név ismeretlen, a magyaroknak behódoló pannóniai uralkodók egyikének, Men-Marotnak (Menumorot) lánya
Gyermekek Géza , Michael (Mihai)
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Taksony ( magyar Taksony ; 931  - 972 ) - A magyarok fejedelme ben ( 955 - 972 ).

Életrajz

Taksony pontos születési dátumát a „ Magyarok tettei ” tartalmazza. 16 évesen ( 947 ) Taksony Nagyfejedelem fiaként vezeti a magyar támadást Olaszország ellen. Ebben a hadjáratban a magyarok elérték Pugliát , és II. Berengárnak , az olasz királyi címre pályázónak tisztelegnie kellett a magyarok előtt, hogy békén hagyják el királyságát.

Ekkortájt Taksony édesapja, Zsolt eljegyezte a „hunok földjéről” menyasszonyt . A magyarok keleti nomád szomszédaikat hunoknak nevezték, így Taksony nagy valószínűséggel egy sütihez ment férjhez. [egy]

Taksony nagy valószínűséggel 955 -ben lett a magyarok nagyfejedelme , miután I. Nagy Ottó német király a magyar hadsereg augsburgi vereségét szenvedte el . Ismeretes, hogy Taksoni részt vett ebben a csatában, de szerencséje volt, hogy túlélte. Az augsburgi vereség véget vetett a magyarság agresszív nyugati hadjáratának, és felgyorsította átmenetüket a letelepedett életre. A magyar rablás azonban Európában nem állt meg azonnal, Taksony uralkodása alatt nyugatról délre irányult.

A magyar hadjáratok új áldozata a Németországhoz képest rosszabbul védett Bizánci Birodalom volt . 957 -ben VII . Konstantin császár, Porphyrogenitus , akit kétségtelenül lenyűgözött az augsburgi csata , felhagyott a magyarok tiszteletével. VII. Konstantin azonban alábecsülte a magyarokat. Már 959 áprilisában ostrom alá vették Konstantinápolyt. A bizánciak megpróbálták a bolgárokat a magyarok ellen állítani, sőt tisztelegtek a bolgárok előtt, hogy megállítsák a Bizáncot célzó magyar portyákat. De 965- ben Péter bolgár király megegyezett a magyarokkal, hogy Bizánc felé vezető úton nem rabolják ki a bolgár területet. Cserébe Péter cár megígérte nekik, hogy akadálytalanul áthaladnak birtokain. A bolgárok megbüntetésére Nicephorus Foka császár Szvjatoszláv kijevi herceget hívta segítségül ( 967 ), de szövetségese helyett végül még veszélyesebb ellenségre tett szert. Szvjatoszlav Bulgária meghódítása után betört a Birodalom területére ( 970 tavaszán ), szövetséget kötött a bolgárokkal és a magyarokkal, sőt régi ellenségeivel, a besenyőkkel is. A magyarok Makk Ferenc magyar történész becslései szerint Szvjatoszlav hadseregének egyharmadát tették ki.

Azt , hogy a magyarságnak másodszor ( 955 után ) sikerült ekkora hadsereget összeállítania, a magyar társadalomban zajló folyamatok magyarázzák az egyes törzsek és nemzetségek egységes nemzetiséggé tömörülését és a nagyfejedelmi hatalom megerősödését. A második legfontosabb, a nagyfejedelem után a magyar fővezéri hierarchikus címet - gyula  - már akkoriban Erdély magyar uralkodójának tulajdonnévként fogták fel . Magyarországon a kettős hatalom alakult ki: Taksony nagyfejedelem fokozatosan leigázta Pannónia területét , Gyula uralkodott Erdélyben. Nem lévén elég ereje egész Magyarország leigázására, Taksony inkább Gyulával kötött szövetséget, feleségül vette fiát, Gézát Charolt Gyula lányához ( 967 körül ).

Az egyesült barbár hadsereg Bizánc elleni hadjárata a szövetségesek Arcadiopol melletti sikertelen csatájával végződött ( 970 ), amely a magyarok európai ragadozó hadjáratainak történetében a végpontot jelentette. A 10. század végén a magyarság végleg áttért a letelepedett életre, és a magyar uralkodók egyre nagyobb érdeklődést mutattak a keresztény vallás iránt. A Bizánccal való konfliktus azonban megakadályozta a magyarok görög szertartás szerinti megkeresztelkedését. Taksoni megpróbálta megkeresztelkedni a pápa által, de itt is kudarcot vallott. Bár XII. János pápa 963 -ban egy bizonyos Zákeust a magyarok püspökévé avatott , küldetése nem valósult meg I. Ottó ellenállása miatt, aki röviddel azelőtt ( 962 -ben ) lett német császár, és azt akarta, hogy a magyarok tőle kapják meg a keresztséget. , és nem a pápától.

Jegyzetek

  1. Feltehetően a Magyarok Cselekedeteiben említett nemesi besenyő Tonuzoba nővére volt. Tonuzoba a Tiszától keletre fekvő nagyfejedelem földjétől kapott vazallusság elismeréséért cserébe, I. Szent István uralkodásáig élt, és ez utóbbi parancsára élve eltemették, mert megtagadta a kereszténységet.