Taksoni | |
---|---|
| |
955-972 _ _ | |
Előző | Fays |
Utód | Géza |
Születés |
931 Magyarország |
Halál |
972 Magyarország |
Nemzetség | Árpád |
Apa | Zsolt |
Anya | név ismeretlen, a magyaroknak behódoló pannóniai uralkodók egyikének, Men-Marotnak (Menumorot) lánya |
Gyermekek | Géza , Michael (Mihai) |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Taksony ( magyar Taksony ; 931 - 972 ) - A magyarok fejedelme ben ( 955 - 972 ).
Taksony pontos születési dátumát a „ Magyarok tettei ” tartalmazza. 16 évesen ( 947 ) Taksony Nagyfejedelem fiaként vezeti a magyar támadást Olaszország ellen. Ebben a hadjáratban a magyarok elérték Pugliát , és II. Berengárnak , az olasz királyi címre pályázónak tisztelegnie kellett a magyarok előtt, hogy békén hagyják el királyságát.
Ekkortájt Taksony édesapja, Zsolt eljegyezte a „hunok földjéről” menyasszonyt . A magyarok keleti nomád szomszédaikat hunoknak nevezték, így Taksony nagy valószínűséggel egy sütihez ment férjhez. [egy]
Taksony nagy valószínűséggel 955 -ben lett a magyarok nagyfejedelme , miután I. Nagy Ottó német király a magyar hadsereg augsburgi vereségét szenvedte el . Ismeretes, hogy Taksoni részt vett ebben a csatában, de szerencséje volt, hogy túlélte. Az augsburgi vereség véget vetett a magyarság agresszív nyugati hadjáratának, és felgyorsította átmenetüket a letelepedett életre. A magyar rablás azonban Európában nem állt meg azonnal, Taksony uralkodása alatt nyugatról délre irányult.
A magyar hadjáratok új áldozata a Németországhoz képest rosszabbul védett Bizánci Birodalom volt . 957 -ben VII . Konstantin császár, Porphyrogenitus , akit kétségtelenül lenyűgözött az augsburgi csata , felhagyott a magyarok tiszteletével. VII. Konstantin azonban alábecsülte a magyarokat. Már 959 áprilisában ostrom alá vették Konstantinápolyt. A bizánciak megpróbálták a bolgárokat a magyarok ellen állítani, sőt tisztelegtek a bolgárok előtt, hogy megállítsák a Bizáncot célzó magyar portyákat. De 965- ben Péter bolgár király megegyezett a magyarokkal, hogy Bizánc felé vezető úton nem rabolják ki a bolgár területet. Cserébe Péter cár megígérte nekik, hogy akadálytalanul áthaladnak birtokain. A bolgárok megbüntetésére Nicephorus Foka császár Szvjatoszláv kijevi herceget hívta segítségül ( 967 ), de szövetségese helyett végül még veszélyesebb ellenségre tett szert. Szvjatoszlav Bulgária meghódítása után betört a Birodalom területére ( 970 tavaszán ), szövetséget kötött a bolgárokkal és a magyarokkal, sőt régi ellenségeivel, a besenyőkkel is. A magyarok Makk Ferenc magyar történész becslései szerint Szvjatoszlav hadseregének egyharmadát tették ki.
Azt , hogy a magyarságnak másodszor ( 955 után ) sikerült ekkora hadsereget összeállítania, a magyar társadalomban zajló folyamatok magyarázzák az egyes törzsek és nemzetségek egységes nemzetiséggé tömörülését és a nagyfejedelmi hatalom megerősödését. A második legfontosabb, a nagyfejedelem után a magyar fővezéri hierarchikus címet - gyula - már akkoriban Erdély magyar uralkodójának tulajdonnévként fogták fel . Magyarországon a kettős hatalom alakult ki: Taksony nagyfejedelem fokozatosan leigázta Pannónia területét , Gyula uralkodott Erdélyben. Nem lévén elég ereje egész Magyarország leigázására, Taksony inkább Gyulával kötött szövetséget, feleségül vette fiát, Gézát Charolt Gyula lányához ( 967 körül ).
Az egyesült barbár hadsereg Bizánc elleni hadjárata a szövetségesek Arcadiopol melletti sikertelen csatájával végződött ( 970 ), amely a magyarok európai ragadozó hadjáratainak történetében a végpontot jelentette. A 10. század végén a magyarság végleg áttért a letelepedett életre, és a magyar uralkodók egyre nagyobb érdeklődést mutattak a keresztény vallás iránt. A Bizánccal való konfliktus azonban megakadályozta a magyarok görög szertartás szerinti megkeresztelkedését. Taksoni megpróbálta megkeresztelkedni a pápa által, de itt is kudarcot vallott. Bár XII. János pápa 963 -ban egy bizonyos Zákeust a magyarok püspökévé avatott , küldetése nem valósult meg I. Ottó ellenállása miatt, aki röviddel azelőtt ( 962 -ben ) lett német császár, és azt akarta, hogy a magyarok tőle kapják meg a keresztséget. , és nem a pápától.
Genealógia és nekropolisz |
---|
Magyarország uralkodói | |
---|---|
A pogány kori magyarság vezetői | |
Árpádok (1000-1301) | Szent István (1000-1038) |
A dinasztiák harca (1038-1046) |
|
Árpádok (1044-1301) |
|
A vitatott igénylők (1301–1308) |
|
Anjou szicíliai ház (1328-1498) |
|
Luxemburgok (1386-1437) | Zsigmond (Zsigmond) (1386-1437) |
Habsburgok (1438-1439) | Albrecht (1437-1439) |
Jagellók (1440-1444) | Ulaslo I (Lengyelország III. Vladimir) (1440-1444) |
Habsburgok (1444-1457) | V. László (Ladislaus Postum) (1444-1457) |
Hunyadi (1458-1490) | I. Mátyás (1458-1490) |
Jagellók (1490-1526) |
|
Zapolyai (1526-1570) | |
Habsburgok (1526-1780) |
|
Habsburg-Lotaringia háza (1780-1918) |
|