Közép-lett nyelvjárás

A közép- lett dialektus (a közép-lett dialektus is ; lett vidus dialekts ; szó szerint: vidurio tarmė ) a lett nyelv három dialektusának egyike . Elterjedt Lettország délnyugati, középső és északi vidékein , Zemgalében , Kurzeme déli részén , délnyugaton és Vidzeme központjában [1] [3] [4] . A közép-lett dialektus közel áll a livon nyelvhez , együtt néha alsó lett dialektusként kombinálják és szembeállítják a felső lett nyelvvel [~ 1] [5] [6] [7] .

A középső lett dialektus nyelvi sajátosságai a modern lett irodalmi nyelv hátterében [3] [8] .

Osztályozás

A közép-lett nyelvjárás a következő dialektusokat tartalmazza [4] [6] [7] :

• Vidzeme dialektusok (lett vidzemes izloksnes ) - Közép-Vidzeme [9] ;
• Közép-Zemgaleban elterjedtek a félgall nyelvjárások (lett vidus zemgaliskās izloksnes ) , amelyek az ókori félgalak nyelvének nyomait is megőrizték [10] ;
• Kurzeme északi részén elterjedtek a régi kurók nyelvének nyomait megőrző Kurzeme (kur, curon) dialektusok (lett kursiskās izloksnes ), amelyek anaptikával ( ar anaptiksi ) és anélkül ( bez anaptikses ) nyelvjárásokra oszthatók [ 11] .

A. Gaters besorolása szerint a közép-lett nyelvjárást Kuron Közép-Lett, Szemgall-Kur, Szemgall és Livon közép-lett dialektusra különböztetik [4] .

Terjesztési terület

A közép-lett dialektus elterjedési területe Lettország délnyugati, középső és északi régióiban található , Vidzeme (a délnyugati és középső részén), Kurzeme (déli részén) és Zemgale történelmi és néprajzi régióiban [1] [9 ] [10] [ 11] .

A közép-lett dialektus elterjedési területe keleten a felső lett dialektus sekély (nyugati) dialektusainak területével határos , délen a litván nyelv területével . Nyugaton a közép-lett terület a Balti-tengerig tart . Északnyugaton a közép-lett dialektus elterjedési területe a livóniai dialektus Kurzeme dialektusainak területéhez csatlakozik , északon és északkeleten a közép-lett terület a Rigai-öböl partjára korlátozódik. Balti-tenger, és határos a livóniai dialektus Vidzeme dialektusainak területeivel és az észt nyelv területével is . A rigai régióban és a város déli részén a lett mellett az oroszt is széles körben beszélik [1] .

Néhány középső lett nyelvjárásban a Daugava középső részén gyakoriak a livóniai dialektus jellemzői [1] .

Nyelvjárási jellemzők

A közép-lett dialektus fonetikáját olyan jellemzők jellemzik, mint [6] :

1. Az ősi magánhangzórendszer megőrzése nemcsak a gyökérszótagokban, hanem a toldalék- és végszótagokban is: [brā̃lī̃tis] "testvér"; [gaîlis] "kakas"; [mā̃te] "anya".
2. Három szótagos intonáció megőrzése a nyelvjárások egy részében , hosszú, leszálló és szakaszos: hosszú - [luõks] "hagyma" (növényről); ereszkedő - [lùoks] "íj", "ív", "kör"; szakaszos - [luôks] "ablak".

A vidéki és zemgalei nyelvjárások általános nyelvjárási sajátosságai [12] :

1. Az -ir , -ur népszótag változatlan tartása : [zir̂ks] "ló"; [bur̃:t] "varázsolni".
2. A múlt idejű igető jelenléte -ā- helyén -ē- : [mē̃s vedā̃m] "hajtottunk / vittük".
3. Jövő idejű alakok képzése az első ragozású igékből, amelyek gyöke az s , z , t , d mássalhangzókra végződik a gyök és a jövő idejű képző közé -ī- beszúrásával : [es nesī̂šu] "viszem" ; [tu nesī̂si] "viszed".
4. Ugyanaz a módszer a visszaható igék képzésére mind a nem előtagú, mind az előtaggal rendelkező igékből: [cel̂tiês] "kelj fel"; [pìecel̂tiês] „kelj fel”.

A kurzemi nyelvjárásokat olyan nyelvi sajátosságok jellemzik, mint [13] :

1. Az eredeti [u] magánhangzó megőrzése a [v] és [b] labiális mássalhangzók előtt: [zuve] (lett nyelvű zivs [zìus]) "hal"; [dubęn̂c] (lett lit. dibens [dibèns]) "alul".
2. Az -ar- > [-ār-], -er- > [-ēr-] diftongus kombinációk átmenete , beleértve a szaggatott hanglejtéssel történő kiejtést is: [dā̂rps] (lett lit. darbs [dar̂ps]) „work” ; [ʒę̄̂rt] (lett lit. dzert [ʒer̂t]) "ital".
3. A [v] mássalhangzó elvesztése az [l] utáni pozícióban: [cilē̃ks] (lett lit. cilvēks [cìlvē̃ks]) "személy"; [pagā̂lis] (lett lit. pagalvis [pagal̂vis]) „fejtámla”, „párna”.
4. Az ősi tautoszótag [n], [ŋ] megőrzésének esetei: [bezdeliŋ̂ga] (lett szót. bezdelīga [bezdelī̂ga]) "fecske" stb.

Jegyzetek

1. ↑ A livóniai, közép-lett és felső lett nyelvjárások nyelvjárása kölcsönösen érthető.

1. ↑ 1 2 3 4 5 Koryakov Yu. B. Függelék. Kártyák. 4. Lett és latgal nyelvek // A világ nyelvei. balti nyelvek . — M .: Academia , 2006. — 224 p. — ISBN 5-87444-225-1 .
2. ↑ Koryakov Yu. B. A balti nyelvek térképei // A világ nyelvei. balti nyelvek . - M. : Academia , 2006. - S. 221. - 224 p. — ISBN 5-87444-225-1 .
3. ↑ 1 2 Staltmane V. E. A lett nyelv // Nyelvi enciklopédikus szótár / V. N. Yartseva főszerkesztő . - M .: Szovjet Enciklopédia , 1990. - 685 p. — ISBN 5-85270-031-2 .
4. ↑ 1 2 3 Koryakov Yu. B. Világnyelvek nyilvántartása: balti nyelvek . Lingvarium. Archiválva az eredetiből 2015. július 17-én.  (határozatlan) (Hozzáférés: 2015. november 11.)
5. ↑ Staltmane V. E. A lett nyelv // A világ nyelvei. balti nyelvek . - M. : Academia , 2006. - S. 155. - 224 p. — ISBN 5-87444-225-1 .
6. ↑ 1 2 3 Staltmane V. E. A lett nyelv // A világ nyelvei. balti nyelvek . - M .: Academia , 2006. - S. 189. - 224 p. — ISBN 5-87444-225-1 .
7. ↑ 1 2 Dubasova A.V. A baltisztika orosz nyelvű terminológiája (egy terminológiai szótár projektje) . - Szentpétervár. : Általános Nyelvészeti Tanszék, Filológiai Kar, Szentpétervári Állami Egyetem , 2006-2007. - S. 54. - 92 p. Archivált 2016. március 5-én a Wayback Machine -nél Archivált másolat (hivatkozás nem érhető el) . Letöltve: 2015. november 11. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5.. (határozatlan) 
8. ↑ Staltmane V. E. A lett nyelv // A világ nyelvei. balti nyelvek . - M. : Academia , 2006. - S. 156. - 224 p. — ISBN 5-87444-225-1 .
9. ↑ 1 2 Dubasova A.V. A baltisztika orosz nyelvű terminológiája (egy terminológiai szótár projektje) . - Szentpétervár. : Általános Nyelvészeti Tanszék, Filológiai Kar, Szentpétervári Állami Egyetem , 2006-2007. - S. 22. - 92 p. Archivált 2016. március 5-én a Wayback Machine -nél Archivált másolat (hivatkozás nem érhető el) . Letöltve: 2015. november 11. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5.. (határozatlan) 
10. ↑ 1 2 Dubasova A.V. A baltisztika orosz nyelvű terminológiája (egy terminológiai szótár projektje) . - Szentpétervár. : Általános Nyelvészeti Tanszék, Filológiai Kar, Szentpétervári Állami Egyetem , 2006-2007. - S. 30. - 92 p. Archivált 2016. március 5-én a Wayback Machine -nél Archivált másolat (hivatkozás nem érhető el) . Letöltve: 2015. november 11. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5.. (határozatlan) 
11. ↑ 1 2 Dubasova A.V. A baltisztika orosz nyelvű terminológiája (egy terminológiai szótár projektje) . - Szentpétervár. : Általános Nyelvészeti Tanszék, Filológiai Kar, Szentpétervári Állami Egyetem , 2006-2007. - S. 35. - 92 p. Archivált 2016. március 5-én a Wayback Machine -nél Archivált másolat (hivatkozás nem érhető el) . Letöltve: 2015. november 11. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5.. (határozatlan) 
12. ↑ Staltmane V. E. A lett nyelv // A világ nyelvei. balti nyelvek . - M .: Academia , 2006. - S. 189-190. — 224 p. — ISBN 5-87444-225-1 .
13. ↑ Staltmane V. E. A lett nyelv // A világ nyelvei. balti nyelvek . - M. : Academia , 2006. - S. 190. - 224 p. — ISBN 5-87444-225-1 .

Linkek

• Dialekti  (lett) . Latviešu valodas aģentūra (2015). Az eredetiből archiválva : 2015. november 17.  (Hozzáférés: 2015. november 11.)
• Dialekti  (lett) . SIA Uzdevumi.lv (2015).  (Hozzáférés: 2015. november 11.)
• lett valoda. Dialekti  (lett) . SIA Uzdevumi.lv (2015).  (Hozzáférés: 2015. november 11.)
• Kacare, Inga. Krauze-Kruze, Baiba. Mācīblīdzekļi. lett valoda vidusskolai. Vidus dialekts  (lett) . Sveicināti LU MII AILab latviešu valodas resursu serverī (1998).  (Hozzáférés: 2015. november 11.)