Vegyes választási rendszer – számos országban – két képviseleti rendszer kombinációján alapuló választási rendszer : az arányos és a többségi . Lényege abban rejlik, hogy a képviselői mandátumok egy része a többségi rendszer elvei szerint kerül elosztásra, ami hozzájárul a stabil kormány kialakításához, másik része pedig az arányos rendszer elveinek megfelelően, amely hozzájárul a szavazatok teljesebb számbavételére, és pontosabban tükrözi az ország politikai helyzetének valós képét. Japánban, Németországban, Magyarországon, Ausztráliában, Grúziában, Új-Zélandon és Oroszországban létezik.
Ausztráliában a vegyes rendszer másképpen nyilvánul meg: a parlament egyik házát abszolút többségi rendszerrel, a másikat arányos rendszerrel választják. Egyiptomban a vegyes rendszer a pártlistás szavazás és az egyéni szavazás kombinációja : minden választókerületben egy képviselőt választanak, aki egyénileg jelölte magát, a többi mandátumot pedig a pártlistákon szereplők között osztják szét. A Mexikói Egyesült Államokban a Szövetségi Kongresszus Képviselőháza 300 többségi rendszerrel választott képviselőből és 100 arányos képviselettel megválasztott képviselőből áll.
Így egy vegyes választási rendszer, amely egyetlen elven – a többségi és arányos rendszer elemeinek kombinációján – épül fel, sokféle variációval rendelkezik, amelyek a demokrácia kisebb-nagyobb fokában különböznek egymástól, az egyes országok sajátos viszonyaihoz való alkalmazkodóképességükben.
A választások szavazatszámlálásának rendszere, amely első ránézésre tisztán szervezési és technikai eljárás, ellentétes hatást gyakorol a társadalom politikai folyamataira, és hat az egyes országok pártpolitikai rendszerére.
M. Duverger francia politológus megfogalmazta a párt és a választási rendszerek kapcsolatának "három szociológiai törvényét". Fő rendelkezéseik a következők:
Ez a kapcsolat határozza meg a választási rendszer hatását nemcsak a demokrácia formájára , hanem annak sorsára is. Sok szerző úgy érvel, hogy az arányos választási rendszer (tiszta vagy vegyes) bevezetése a demokrácia fejlődésének korai szakaszában, jól megalapozott erős pártok hiányában széttörli a pártrendszert. A pártrendszer széttagoltsága H. H. Linz szerint olyan tényező, amely hozzájárul a fiatal demokráciák összeomlásához. Ebben a tekintetben nemcsak elméleti, hanem gyakorlati érdeklődés is a modern orosz választási rendszer tanulmányozása. Számos kutató[ ki? ] úgy vélik, hogy az Állami Dumában a vegyes választási rendszernek köszönhetően instabil egyensúlyú politikai struktúra alakul ki, amelyben a különböző politikai oldalak nem rendelkeznek döntő többséggel, a centrum pedig meggyengül és nem tudja befolyásolni a választási eredményeket. legfontosabb szavazatok . Ez a helyzet különösen az 1993-as dumaválasztás eredményeként vált egyértelművé, és megismétlődött a következő választásokon is .
A választási rendszerek tehát a valós politikai folyamatok érzékeny indikátorai, ezért az egyes országok választási jogszabályait fejlesztik és fejlesztik.
A többségi választási rendszer olyan választási rendszer, amelyben megválasztottnak tekintik azokat a jelölteket, akik abban a választókerületben a szavazatok többségét megszerezték, amelyben indulnak. Léteznek abszolút, relatív és minősített többségű többségi rendszer.
Arányos választási rendszer - a szavazás eredményének megállapítására szolgáló eljárás, amelyben a képviselő-testületbe jelölteket állító pártok közötti mandátumelosztás a kapott szavazatok számának megfelelően történik.