Senta

Zenta ( szerbül Senta ) város Szerbiában , a Vajdaság autonóm régiójának Szevernobanatszkij kerületében , a Zenta közösség közigazgatási központja .

A város a Tisza középső szakaszán fekszik . Zenta Vajdaság egyik legrégebbi városa, a Bánság történelmi és földrajzi régiójában található .

Történelem

A környéken végzett régészeti kutatások kimutatták, hogy a modern város közelében lévő terület már a neolitikumban ( eneolitikumban ) lakott volt. Az újkori város helyén az első telepesek valószínűleg szarmaták vagy avarok voltak , az első település az 5-9. században prosperált a legnagyobb mértékben, a magyarok nyugat felé költözésük során jelentek meg itt.

A város a kolostor körül nőtt fel. 1216 -ban említik először Szcintarev néven, és kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően alakult ki - itt található egy fontos átkelő a Tiszán. 1246-ban a város a magyar Chanad vármegye része volt , a 14. századtól az érsek birtoka, 1506-tól szabad királyi város. 1526-ban az Oszmán Birodalom csapatai elpusztították a várost , helyén azóta egy török ​​erőd és egy szerb falu áll.

1697. szeptember 11-én a Tisza mellett zajlott le a zentai csata , amelyben az osztrák hadsereg Savoyai Jenő herceg vezetésével legyőzte az Oszmán Birodalom II. Musztafa [1] parancsnoksága alatt álló csapatait . Az 1699-es karlowitzi béke megkötése után a város a Habsburg Monarchia fennhatósága alá került, a Habsburg Monarchia  déli részén, a Katonai Határvidék részeként . A határvédelmet a déli szlávok  – határőrök – végezték , akárcsak az Orosz Birodalom kozák régióiból származó kozákok . Az 1750-es évek elején. megszűnt a város határ menti státusza és a szerb határőrség jelentős része elhagyta a várost, elsősorban az Orosz Birodalomba, a megalakult Új-Szerbiába , majd a szláv Szerbiába költöztek .

1769-ben tűz ütött ki a városban, amely gyakorlatilag elpusztította a várost, majd a XVIII-XIX. században újra felépült a város, és új telepesek érkeztek magyarok, szlovákok , németek és zsidók . A 20. század elején a város az Osztrák- Magyar Királyság része volt , Vach-Bodrog megyében 28,5 ezer lakos élt [2] . Az 1910-es népszámlálás szerint 29 666 lakos élt a városban, ebből 27 221 (91,8%) beszélt magyarul , 2020 (6,8%) és 425 (1,4%) más nyelvet (ebből 177 németül). Az első világháború után , 1918. december 1-től Zenta a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság ( 1929-től a Jugoszláv Királyság ) része volt, azóta ismét növekedni kezdett a város szerb lakosságának száma.

Demográfiai adatok

A város lakossága a 2002-es népszámlálás szerint 20 302 fő, ebből 16 396 felnőtt, az átlagéletkor 40,9 év (férfiaknál 38,8, nőknél 42,8 év). A városban 7938 háztartás van, a háztartásokban élők száma átlagosan 2,56 fő.

Ezt a várost főleg magyarok lakják . Az elmúlt három népszámlálás eredményei szerint Zenta lakosságának csökkenése tapasztalható.

A XX. századi népességváltozás grafikonja

Közgazdaságtan

• Cukorgyár (gyár) "TE-TO Senta"[6]  - 1961-ben alapították [7] . "Alltech-Fermin" vállalkozás - élesztő gyártás. A TE-TO Senta részvényei a Belgrádi Értéktőzsde BELEXline részét képezték (2008).

Oktatás és kultúra

A városnak van múzeuma, archívuma és oktatási szervezetei.

Testvérvárosok

• Gödöllő ( Hungary );
• Dabash ( Magyarország ;
• Hodmezyovasarchey ( Magyarország );
• Dunayska Streda ( Szlovákia );
• Kranj ( Szlovénia );
• Munkács ( Ukrajna ).

Jegyzetek

1. ↑ Zenta  // Katonai enciklopédia  : [18 kötetben] / szerk. V. F. Novitsky  ... [ és mások ]. - Szentpétervár.  ; [ M. ] : Típus. t-va I. D. Sytin , 1911-1915.
2. ↑ Cent // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
3. ↑ Kњiga 9, Stanovnishtvo , 1948, 1953, 1961, 1971, 1981 , 1991 , 2002 86-84433-14-9 }  (szerb.)
4. ↑ Kњiga 1, Stanovnishtvo, nemzeti vagy etnikai csapások, lakossági bejelentések , Republicki statisztikai üzem A Wayback Machine 2015. február 3-i archív példánya , Beograd, 2003. február, - { ISBN 86-84433-00-9 }  .)
5. ↑ Kњiga 2, Stanovnishtvo, emelet és vének, beadványok a lakosságról , Republikánus statisztikai üzem A Wayback Machine 2015. február 3-i archív példánya , Beograd, 2003. február, - { ISBN 86-84433-01-7 }  (Szerb.
6. ↑ TE-TO gyári hirdetés Senta\\Google finance
7. ↑ A TE-TO Zenta gyár története . Letöltve: 2009. június 7. Az eredetiből archiválva : 2008. december 10. (határozatlan)

Linkek

• Zenta - cikk a Great Soviet Encyclopedia- ból . 

Szótárak és enciklopédiák	Brockhaus és Efron Katonai Sytina Zsidó Brockhaus és Efron Kis Brockhaus és Efron
Bibliográfiai katalógusokban GND : 4257575-8 J9U : 987007566727505171 LCCN : n81003398 NKC : ge767347 VIAF : 141898033 WorldCat VIAF : 141898033