| Belgrádi Értéktőzsde | |
|---|---|
| Típusú | tőzsde |
| Elhelyezkedés | Szerbia :Belgrád |
| Az alapítás éve | 1894 |
| Kulcsfigurák | Sinisa Krneta (rendező) |
| Csere lista | 24. (2018. február) [1] |
| Valuta | szerb dinár (RSD) |
| Részvénypiaci kapitalizáció | ▲ 6,627 milliárd euró (2014. december ) |
| Részvényindexek | BELEX15 , BELEXline |
| Weboldal | belex.rs |
| Belgrádi Értéktőzsde Beogradska berza ad | |
|---|---|
| Típusú | PLC |
| Bázis | 2003. december 31 |
| Elhelyezkedés | Szerbia :Belgrád |
| Kulcsfigurák | Sinisa Krneta ( vezérigazgató ) |
| Ipar | pénzügy |
| Termékek | pénzügyek, értékpapírok, különféle pénzügyi szolgáltatások |
| forgalom | 20 millió euró (2014) |
| Üzemi eredmény | 0,4 millió euró (2014) |
| Nettó nyereség | 0,1 millió euró (2014) |
| Alkalmazottak száma | 70 (teljes munkaidő, 2012) |
| Weboldal | belex.rs |
Belgrádi Értéktőzsde ( szerb. Beogradska Berza ) , rövidítve BELEX - belgrádi ( Szerbia ) tőzsde [2] . 1894-ben nyitották meg a Szerb Királyságban, miután a király 1886-ban aláírta a tőzsdéről szóló törvényt. Jelenleg a Federation of Euro-Asian Stock Exchanges (FEAS) teljes jogú tagja, társult tagja az Európai Biztosítéktőzsdék Szövetségének (FESE) [3] .
Szerbiában az 1830-as években jelentek meg ötletek a pénzáramlást irányító intézmény létrehozásáról. A szerb gazdaság fejlesztésében részt vevő Szerb Kereskedelmi Szövetség elérte a tőzsdéről szóló törvény elfogadását. 1886. november 3-án az Országgyűlés elfogadta, és Milan I Obrenović szerb király írta alá . 1894. november 21- én tartották a Belgrádi Értéktőzsde vezetőségének alakuló ülését, ahol döntéseket hoztak a kulcspozíciókba személyek kinevezéséről. A csere célja a különféle áruk népszerűsítése, fejlesztése és rendszeres kereskedelme volt bármilyen fedezet – csekk, kupon, érme és bankjegy – felhasználásával. Az első aukcióra 1895. január 2-án került sor a Száva-parti Bosna Hotelben, ahol az exportőrök élelmiszer- és aszalt szilva szállítására vonatkozó szerződéseket kötöttek. Akkoriban minden tranzakció csak egy helyiségben történt, csak egy kereskedést bonyolítottak le valuta, pénz és áru felhasználásával. Hamarosan két részleg alakult: áru (a Száva-parton, Árutőzsde) és valuta (Srpska Kruna Hotel, Pénzváltó). A Belgrádi Értéktőzsde az egyik legjobb pénzintézetnek számított: Európa egyik legrégebbi tőzsdéje, az ott meghatározott áruárak megfeleltek az európai átlagáraknak.
A 20. század elején különféle biztosítékokat használtak a tőzsdén: az állami biztosítékok voltak a legnépszerűbbek és a legstabilabbak, amit az állampolgárok állam iránti nagyobb bizalmaként értettek, nem pedig az állami vállalatok iránt. Volt egy kimondatlan szabály: "Ha jól akarsz enni, fektess a részvényeidbe; ha jól akarsz aludni, fektess államkötvényekbe." Az első világháború idején a tőzsde bezárt, a háború után mindössze 4 évvel nyílt meg nehéz gazdasági helyzetben. Az új szabályok bevezetése és az új szabályozási keret elfogadása után a tőzsde folytatta munkáját és új eredményeket ért el. A börzéhez már új helyiségekre volt szükség, új munkakörülményekkel, megfelelő felszereléssel, technikai lehetőségekkel, kommunikációval, laboratóriumokkal, bírósággal stb. 1934-ben a Belgrádi Értéktőzsde a Király tér 13-as házába költözött. A forgalom nőtt, a tőzsdén sokkal jobban ment: naponta 100-150 ember kereste fel. Az idézeteket 1000 példányban nyomtatták ki három nyelven.
A nagy gazdasági világválság negatív hatással volt a belgrádi tőzsdére. 1941. március 28-án pedig sor került a második világháború kitörése előtti utolsó igazgatósági ülésre. A háború utáni években a tőzsde a szocialista gazdaságban is fennmaradt , azonban 1953- ban a Szerb Népköztársaság Elnöksége határozatával formálisan bezárta. A kereskedők, bankárok és tőzsdei alkalmazottak jelentős része a háború alatt meghalt vagy elmenekült az országból, a többieket államellenes tevékenység miatt állították bíróság elé, vagyonukat államosították. A régi csere dokumentációjának és anyagainak jelentős része megsemmisült.
A tőzsde 1989 -ben nyílt meg újra jugoszláv tőkepiac néven a vonatkozó tőkepiaci törvény elfogadása után. A jugoszláv tőkepiac alakuló gyűlését 32 legnagyobb jugoszláv bank képviselőivel tartották. 1992-ben Jugoszlávia összeomlása miatt a tőzsdét visszakeresztelték Belgrádi Értéktőzsdére. Az 1990-es években túlnyomórészt államkötvényeket, adósságinstrumentumokat és hasonlókat árultak a tőzsdén. Bár az első nagyobb aukcióra 1991-ben került sor a Sintelon és a Kikinda márkakereskedés részvételével, a Belgrádi Értéktőzsde fejlődése felé jelentős lépést csak 2000-ben tettek meg, amikor a korábbi privatizációs folyamatok részvényei bekerültek az utalványok másodlagos cseréjébe. . 1996-ban a Belgrádi Értéktőzsde az árutartalékok árucikk-kereskedelmi papírjaival kereskedett, amelyek kukorica-, cukor- és olajkészleteken alapultak. Az első önkormányzati kötvények 2000-ben kerültek tőzsdére, csakúgy, mint a Jugoszláv Nemzeti Bank első értékpapírjai. A börze az 1999-es NATO-támadás során sem hagyta abba a munkáját .
2001 - ben egy nagyszabású privatizáció során a tőzsde megkezdte a privatizált vállalkozások értékpapírjaival való kereskedést. A jugoszláviai államkötvényekkel való kereskedés megkezdése után az államadósság fedezésére (a régi valuta figyelembevételével) a nemzeti tőkepiac növekedett, az új tőzsde hivatalos megnyitójára 2003. december 31-én került sor. 2003-tól 2004-ig jelentős változások mentek végbe a BELEX rendszer fejlesztésében, megjelentek a távkereskedési szolgáltatások, folytatódott a nemzetközi fejlődés és együttműködés más tőzsdékkel. 2004 végén jelent meg a Belgrádi Értéktőzsde első indexe, ugyanazon év szeptemberében a tőzsde felvételt nyert az Euro-Ázsiai Értéktőzsdék Szövetségébe . 2005-ben a börze megkezdte az információs folyamatok fejlesztését, és elindította az első, valós idejű információkat tartalmazó információs szolgáltatást. 2006- ban mintegy 1200 céget vezettek be a tőzsdére , a tőzsde kapitalizációja elérte a 11 milliárd dollárt. Az első kereskedői tanfolyamokat 2006-ban tartották, 2007 áprilisában pedig megjelent az első záloglista.
2016. február 22-én a belgrádi és a ljubljanai tőzsde csatlakozott a SEE Linkhez és az EBRD regionális fedezetkereskedelmi hálózatához [4] .
A Belgrádi Értéktőzsdén négy index van :
| A Belgrádi Értéktőzsde BELEX15 indexének összetétele | |
|---|---|
| |