Rita Hayworth és a Shawshank-mentő

A Rita Hayworth és Shawshank Redemption Stephen King amerikai író pszichológiai  realista regénye . Először 1982 -ben adta ki a Viking Press a szerző Four Seasons című gyűjteményében . Később bekerült a Stephen King Goes to the Movies című könyvbe. A cselekmény a bank egykori alelnökét követi, akit tévedésből elítélnek feleségének és szeretőjének megöléséért. A főszereplő, Andy Dufresne a Shawshank börtönbe kerül , ahol virágzik a korrupció és az erőszak.

Stephen King a "Rita Hayworth és a Shawshank Rescue"-t a régi Warner Brothers -filmek szellemében börtönbetörésnek nevezi . A King számára szokatlan műfajban írt művet az író egyik legjobb alkotásának tartják. A történetet 1994 -ben forgatta Frank Darabont . A "The Shawshank Redemption " című film szerepel minden idők legjobb filmjei között. Tim Robbins és Morgan Freeman főszereplője volt . 2009-ben a történetet a színház színpadán is bemutatták.

Telek

Az akció Maine -ben játszódik , a történetet egy Shawshank fogoly, egy Red nevű ír szemszögéből mesélik el .  Vörös, miután nagy összegre biztosította feleségét, autóbalesetet okozott, de nem vette figyelembe, hogy egy gyerekes szomszéd beszáll a felesége autójába. A hármas gyilkosságért Redet három életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik, ami kizár minden lehetőséget, hogy belátható időn belül szabadlábra helyezkedjen. Nem különösebben megbánta, amit tett, de megjegyzi, hogy "ha lehetőségem lett volna újra csinálni, talán másképp cselekedtem volna". A börtön területén Red fontos személy, és nagy tekintélye van a többi rab között: kapcsolatai lehetővé teszik, hogy szinte bármilyen csempészáruhoz jusson, a turmixoktól a politikáról szóló könyvekig.

Egy napon, 1948-ban Red felkeresi Andy Dufresne  , egy fogoly, aki nemrég érkezett Shawshankba. Dufresne-t életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték felesége és szeretője meggyilkolásáért, és bár ártatlannak vallotta magát, minden bizonyíték rá mutatott. Andy vonzza Red figyelmét: a bank egykori alelnöke, egy intelligens és hidegvérű ember élesen kiemelkedik a többi rab közül. Még szokatlanabb Andy kérése egy geológiai kalapácsra. Elmondja, hogy ásványokat gyűjt , és kalapácsra van szüksége a börtön gyakorlóudvarán talált kövek megmunkálásához [3] . Red teljesíti Andy parancsát, egy idő után ismét hozzá fordul, és megrendel egy nagy plakátot Rita Hayworth színésznő képével [4] . A börtönben Andy Dufresne azonnal felkelti a "nővérek" figyelmét, akik megvernek és megerőszakolnak más foglyokat. Az erőszaktevőket Andy ápolt megjelenése, jó megjelenése és abszolút higgadtsága vonzza. Több összetűzés után a "nővérek" megerőszakolják Andyt, de ő úgy dönt, hogy a végsőkig ellenáll [5] . Egy idő után Bogs Diamondot ( eng.  Bogs Diamond ), a "nővérek" vezetőjét megverve találják a cellájában. Red feltételezi, hogy Dufresne fizetett az őröknek Bogs megveréséért. Ezt követően Andy háborúja a "nővérekkel" alábbhagy, bár nem szűnik meg teljesen.

Egy nap, amikor meghallotta, hogy az egyik őr, Byron Hadley , panaszkodik  egy másiknak a nemrég kapott örökség után kivetett adó összegéről, Andy felajánlja az őrnek, hogy segítsen megoldani ezt a problémát. A börtönszokások szerint az ilyen cselekmény rendkívül veszélyes: a rab soha ne mutassa ki, hogy hallja az őr beszélgetéseit, még kevésbé kínálja meg neki valamivel; az elkövetőket megnyomoríthatják, sőt meg is ölhetik. De a szerencse Andy mellett áll – az őr elfogadja ajánlatát. A hír gyorsan elterjed a börtönben, és Andy Dufresne hatalmas figurává válik – a börtön adminisztrációja számára hasznos fogoly, aki pénzügyi tanácsokat ad, adóbevallásban és kölcsönökben tud segíteni.

A mosodából Andyt áthelyezik a börtön könyvtárába, ahol több idő marad a börtön pénzügyi nyilvántartására. Shawshankban tombol a pénzügyi csalás, és a börtön adminisztrációjának szüksége van valakire, aki tud pénzt mosni . Ám, miután könyvtáros lett, Andy a foglyokon is segíteni próbál: támogatást kér Maine állam szenátusától a könyvtár bővítésére, és segít az oktatásban, felkészítve a foglyokat a szabadulás utáni életre. Foglyok tanítása közben Andy találkozik Tommy Williamsszel .  Egy fiatal fogoly mesél neki egykori cellatársáról, egy rablóról és egy pszichopata gyilkosról, Elwood Bleichről ( eng. Elwood Blotch ). Bleach azzal dicsekedett, hogy megölte egy ügyvéd feleségét és annak szeretőjét, maga az ügyvéd pedig börtönbe került a gyilkosságért (Andy úgy vélte, hogy egy tanulatlan ember könnyen összetéveszthet egy ügyvédet és egy bankárt). Tommyt hallgatva Andy megérti, hogy itt az esélye: Williams tanúvallomása alapján Elwood Bleach megtalálható, és az ügy újratárgyalható. Ám a börtön vezetője, Samuel Norton nem engedheti szabadon Andyt, mert túl sokat tud a machinációiról, ráadásul előnyös számára egy olyan könyvelő, mint Dufresne. Ráadásul Nortont feldühíti, hogy Andy más foglyokkal ellentétben megőrizte büszkeségét és optimizmusát; a parancsnok szeretné látni, hogy megtörik, ezért megtagadja Dufresnét, és börtönbe helyezi. Norton segít Williamsnek áthelyezni egy másik börtönbe, ahol kevésbé szigorú rezsim, távol Andytől. Később Dufresne elmondja a parancsnoknak, hogy többé nem fogja megőrizni a könyveit, de azzal fenyegetőzik, hogy Andy életét pokollá teszi, és elpusztítja a börtön könyvtárát. Dufresne kénytelen engedelmeskedni.   

Tizennyolc év börtön után Andy felfedi Rednek, hogy röviddel letartóztatása előtt eladta vagyonát, és Peter Stevens nevébe fektette be .  Ez a nem létező személy jogosítvánnyal és társadalombiztosítási kártyával rendelkezik. Peter Stevens iratai a Portland Bank széfjében vannak, de a kulcsa egy kő alatt van egy réten, Buxton kisvárosában, Shawshanktól nem messze, Andy már elhunyt barátja tette oda: „Van egy nagy rét Buxtonban. Északról kőfal veszi körül, mint Robert Frost versében . És van egy szikla a fal mellett, aminek semmi köze ahhoz a maine-i réthez. Pontosan leírva, hogyan kell megtalálni a helyet, Andy hozzáteszi, hogy egy nap Peter Stevens lesz egy kis szálloda tulajdonosa Zihuatanejoban [7] , Mexikó csendes-óceáni partján . Andy azt is elmondja Rednek, hogy szüksége lesz olyan emberekre, akik tudják, hogyan kell megszerezni a dolgokat.

Andy cellájában 27 évnyi börtönben egyenként, a lyukat bezárva, 5 plakátot függesztettek ki ( Rita Hayworth , Marilyn Monroe , Raquel Welch , Jane Mansfield , Linda Ronstandt ).

Egy reggel, közel huszonhét év börtön után Andy Dufresne eltűnik cellájából. A börtönben és a környéken végzett keresés nem járt eredménnyel. Norton dühösen személyesen vizsgálja meg Andy celláját. Letép egy Linda Ronstadt plakátot a falról , és egy nagy lyukat fedez fel mögötte. Kiderült, hogy Andynek nem csak a kövek megmunkálásához volt szüksége egy geológiai kalapácsra – a segítségével a börtönben töltött évek alatt lyukat csinált a falon, kiszedte a zsebéből morzsolódott cementet, és végül eljutott a csatornacsőhöz. , lyukat ütött rajta és kimászott rajta a szabadságba. És annak a ténynek köszönhetően, hogy Dufresne nagyon hasznos emberré vált a börtönben, soha nem kutatták át alaposan a celláját, és senkit sem adtak hozzá. És az őrök közül senkinek eszébe sem jutott, hogy a lyukat takaró plakát mögé nézzen. Néhány héttel később Red kap egy üres képeslapot egy texasi kisvárosból, és rájön, hogy Andy átlépte a határt.

Az idő múlik. Nortont elbocsátják, és Richard Gonyar kapitány, egy nagyon jó ember, lesz az új parancsnok  . Közel negyven év börtön után Red feltételesen szabadlábra helyezik . Ám amikor kiszabadul, rájön, hogy nincs helye az őt körülvevő világban: a börtönben eltöltött évtizedek során már elképzelni sem tudta magát a falakon kívül. Red időtöltése az Andy's rock keresése, hétvégenként stoppolva Buxtonba, és megfelelő környékeket keresve. Néhány hónap múlva megtalálja ugyanazt a rétet egy kővel. A kő alatt van egy boríték, amelyben egy levél van, amelyben Andyt Mexikóba hívják, és ezer dollárt. A levél elolvasása után Red mérlegeli a helyzetet. Nincs joga elhagyni az Egyesült Államokat, de mivel úgy ítéli meg, hogy ez nem túl súlyos bűncselekmény, úgy dönt, hogy elmegy Andyhez [8] .

Kiadvány

A mű Alexandre Dumas „ Monte Cristo grófja ” [9] című regénye , és talán Lev Tolsztoj „ Isten látja az igazságot, de nem mondja el hamarosan ” című története [10] hatására íródott . Mintegy ötven karakter jelenik meg a Shawshank Redemptionben [11] . A művet egy alcím előzte meg: "Springs of Eternal hope" ( Eg. Hope Springs Eternal ) [12] . Kingnek nem tetszett a cím, amit a történetnek adott – a szerző ügyetlennek tartotta [13] . King egy börtönből való szökéstörténetként jellemezte művét egy régi, szemcsés Warner Brothers -film James Cagney - vel [14] jegyében . Nem sokkal a Dead Zone vége után kezdte írni a regényt . A mellékszereplő Brooks Hatlen nevét Barton Hatlenről, a Maine-i Egyetem professzoráról kapta, ahol King tanult. A professzor sok cikket írt tanítványa támogatására [3] . A főszereplő vezetékneve az ásványtanhoz kötődik, ami ráadásul Andyt a kövekkel és a geológiával is társítja [15] .  

A történet először az 1984 -es Four Seasons Viking gyűjteményben jelent meg . A könyv első kiadása kétszázezer példányban jelent meg [8] . A történetet John Williams szerkesztette [16] . A mű terjedelme 96 oldal volt [2] . A hangoskönyvet a Penguin Audiobooks adta ki CD-n és kazettán 1995-ben. A szöveget Frank Miller olvasta fel [17] . 2009-ben a "Rita Hayworth és a Shawshank Redemption" is bekerült a "Stephen King Goes to the Movies" gyűjteménybe [18] . A műnek hat különböző orosz nyelvű fordítása van. Mindegyik variáció a maga módján közvetítette a regény nevét: „Lakcím: börtön” (S. E. Task és V. Kanevsky), „Rita Hayworth a Shosha börtönben” (O. Lezsnina), „Út a pokolból” (M. Opaleva), "The Shawshank Redemption" (Cadman Publishing House) és "Rita Hayworth and the Shawshank Rescue" (E. Aleksandrova) [1] .

Az emberek gyakran meglepődtek, amikor megtudták, hogy a Shawshank Redemption egy Stephen King-regény adaptációja, olyannyira, hogy ellenkezik azzal az általános vélekedéssel, hogy gyilkos bohócokról , kísértetjárta szállodákról és szupervírusokról szóló könyvek szerzője [19] . Az író egy interjúban leírt egy ilyen történetet. Egy nap King találkozott egy idős asszonnyal egy szupermarketben, aki azt mondta: „Tudom, ki vagy. Ön egy horror író. Egyetlen könyvedet sem olvastam, de tiszteletben tartom az írási jogodat. Egyszerűen szeretem az olyan hitelesebb dolgokat, mint a The Shawshank Redemption." King kifogásai ellenére a történet szerzőjével kapcsolatban az öregasszony kijelentette, hogy nem ő volt az, és „járta a maga útját” [16] [20] .

Kritika

1982. augusztus 15-re a The Four Seasons a The New York Times bestsellerlistájának első helyére került 33] , az év végére pedig a hetedik helyre került [34] . A Rolling Stone magazin által szervezett szavazás eredménye szerint a történet a kilencedik helyet foglalta el a szerző tíz legjobb műve között, a "The Sorcerer and the Crystal " és a "The Dead Zone" [19] című regények között . A "anti-Bachmann" stílusban, reményekkel és optimizmussal teli fináléval megírt történetet az író egyik legjobb művének tartják [3] [35] . Az intim, első személyű narratív forma, a jól körülhatárolt karakterek, a finom feszültség és a börtöntől való félelem együttesen teszik a Shawshank Redemption-t King egyik legkedveltebb történetévé . George Beam a gyűjteményt a történetek csodálatos négyesének tartotta, a megható és érzelmes "Rita Hayworth..." pedig kellemes meglepetés volt a " Carrie " és a "The Shining " szerzőjétől. Andy Dufresne és Red Smith átgondolt leírása szimpátiát ébreszt a két férfi sorsa, lassan kialakuló, óvatos börtönbarátságuk iránt [36] .

Tony Magistrail megjegyezte, hogy Andy Dufresne és Johnny Smith , a The Dead Zone karaktere sok közös vonásban van – szerény emberek, átlagon felüli intelligenciával, akik olyan helyzetekbe kerülnek, amelyek próbára teszik függetlenségüket és kitartásukat. Ezen emberek mindegyikét egyfajta belső képernyő védi az őrülettől és a kegyetlenségtől. A túlélők kénytelenek alkalmazkodni életük radikális változásaihoz anélkül, hogy cinizmusnak és kétségbeesésnek lennének. És bár aligha nevezhetők magányosnak, mindegyik a társadalom határain kívül létezik, mivel mindketten elszigeteltek az élet fő áramlatától. Mindkét szereplő képes élénken és illúziók nélkül átlátni a helyzetet. Az erkölcsi elvek mindkettőt megmentik a sors viszontagságaitól. A publicista a történet címét "furcsa választásnak", Rita Hayworth és más lányok plakátokon szereplő képeit pedig - "az elérhetetlen nőiesség szexuális szirénái" - a felszabadulás útjának nevezte [15] . Michael R. Collins úgy érezte, hogy Andy Dufresne karakterének idealizmusa a történetben szembehelyezkedik a szörnyű Shawshank börtönnel. Andy „fényt hoz a sötétségbe”, menekülése pedig „tisztelet a fékezhetetlen emberi szellem előtt”. Andy és Johnny látszólagos törékenységét meghazudtolja "hihetetlen belső erejük", és annak ellenére, hogy életük nagy részét elvesztették, elhatározták, hogy a legtöbbet kihozzák abból a kevesből, ami még maradt .

Vadim Erlikhman újságíró úgy vélte, hogy a mű elkülönül a Four Seasons gyűjtemény többi történetétől. A főszereplő az őrök és cellatársak zaklatása ellenére, akik a sárba akarták dobni, megalázni és „ pederasttá varázsolni ”, nem tört össze, és ki tudott szállni. Andynek és Rednek maradt a fő dolog - a remény, annak ellenére, hogy a legjobb éveiket "felfalta a börtön". A kritikus ironikus módon féltékeny volt az amerikai foglyokra, akik hozzáfértek egy börtöntervhez, amelyből menekülési útvonalat alakíthatnak ki [8] . Christopher Lehman-Hout, a The New York Times rovatvezetője okosnak és ünnepélyesnek nevezte a Shawshank Salvation-t. A kritikus azt írta, hogy a "The Body " -val együtt a történet jelentősen felülmúlja King horror műfajában írt műveit [12] . A történetben King a bűntudat, az ártatlanság és a szabadság témáit érinti [38] . James Smith, a The Guardian munkatársa a filmadaptációt részesítette előnyben az eredetivel szemben .

Adaptációk

Mozi

A történetet Frank Darabont forgatta 1994-ben [40] [41] . Andy Dufresne szerepét Tim Robbins , Redát Morgan Freeman alakította [42] . A film, amely nem szerepelt jól a pénztáraknál, hét Oscar- jelölést kapott , köztük a legjobb filmet és a legjobb adaptált forgatókönyvet. Darabont ezt követően a The Green Mile rendezője lett . Azt mondta: „Soha nem gondoltam volna, hogy legalább egy filmet készítek a börtönről, különösen kettőt. Nem rajongok értelemszerűen ez a hely. Történt ugyanis, hogy találtam két legjobb történetet, és mindkettő ugyanattól a szerzőtől származott" [43] [44] . Frank a filmben szereplő párbeszédek egy részét szó szerint kölcsönözte a könyvből, míg a többi cselekmény az ő ötlete volt. Tehát a történetben a kiskorú szereplő Brooks egy idősek otthonában hal meg, a filmben pedig öngyilkos lesz. A kazettán a börtön korrupt igazgatója, Norton is megöli magát, hogy ne essen bíróság elé [2] .

A forgatókönyv értékelése után King úgy döntött, hogy "túl sok a beszéd". Az író és a rendező 1000 dolláros árban állapodott meg a filmjogokért, azzal a feltétellel, hogy ha nem sikerül a film, King visszafizeti a pénzt. Végül, évekkel később, King visszaküldte Darabontnak a be nem váltott csekket [45] , bekeretezve és aláírva: "Csak arra az esetre, ha valaha szükséged lenne a pénzre, szerelmem, Steve" [46] . A 25 millió dolláros költségvetés mellett a jegypénztárak bevételei kis mértékben meghaladták a 28 millió dollárt [47] . A Rotten Tomatoes aggregátoron a szalag értékelése 91% volt a lehetséges 100-ból. Az oldal összefoglalója: „Mélyen kielégítő dráma tiszta irányítással és kiváló színészi alakítással” [48] .

King nagyszerű filmnek nevezte a filmadaptációt . Az író megjegyezte, hogy Darabont több mint százharminc oldalas forgatókönyve hihetetlenül hű volt a történelemhez – „Szomorúan mosolyogva olvastam:“ Csodálatos. De senki nem fogja levenni. Valamiért nem is robban fel semmi.” Rob Reiner Castle Rock Company hatásának köszönhetően azonban a film eredeti szándékának megvalósítása nagyrészt összhangban maradt a forgatókönyvvel. Később a szalag megtalálta a közönségét, és felkerült minden idők legjobb filmjei közé. King ezt írta: „Szeretem őt? Igen. A történetnek van szíve, de a filmnek több... A film tele van kedvességgel. Soha nem szerettem a Figaro házassága <…> jelenetét, de minden más csak ragyog. A történet olyan összetett, ahol lennie kellene, tele érzelmekkel, érzelmek nélkül." Az írónak az is tetszett, hogy a film a szerelem és a túlélés témáit tárja fel [13] .

A Shawshank börtön a King munkája alapján készült JJ Abrams által rendezett Castle Rock (2018) antológiasorozat egyik fő helyszíne is.

Színház

A történetet színházi produkcióként adaptálták. A darab a West End Színház színpadáról indult. Andy szerepét Kevin Anderson, Redát - Reg Kathy [50] alakította . Owen O'Neill és Dave Jones adaptálta, rendezte: Peter Sheridan[51] . A darabra komoly hatással volt Darabont festménye. A színészeket úgy alakították ki, hogy úgy nézzenek ki, mint filmes kollégáik [52] . A név verziója is átvándorolt ​​a filmből, bár a szerzők eredetileg Rita Hayworth nevét akarták hozzáadni. A forgatókönyvet maga King hagyta jóvá [53] . Minden akció a börtönben összpontosult [52] . A produkció vegyes fogadtatásban részesült a kritikusoktól [54] . Kathy Callaway, a The Guardian kritikusa azt írta, hogy a gyilkosságok és a csoportos nemi erőszak jelenetei miatt kellett szünetet tartani a darab megtekintésében. Két férfi barátságának megjósolható vége van, és semmivel sem jobb produkciót, mint egy film . Charles Spencer azt tanácsolta, hogy vegyék meg a film DVD-jét, mivel a színészi alakítás szinte minden tekintetben alulmúlta a filmet, és választásaik "enyhén szólva kiszámíthatók". Mivel nem volt nagy rajongója a filmadaptációnak, ennek ellenére megjegyezte, hogy Darabont filmje "nagyszerű és őszinte börtöndráma". A recenzens nagyon meglepődött, amikor meglátta ezt a bizonyos szövegkörnyezetből kiragadt idézetet a darab reklámplakátján [54] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Rita Hayworth és a Shawshank mentése . Fantasy Lab . Letöltve: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. március 19. (Orosz)
2. ↑ 1 2 3 4 Margaret Heidenry. A kevéssé ismert története arról, hogyan lett a Shawshank megváltás minden idők egyik legkedveltebb filmje  . Vanity Fair (2014. szeptember 24.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. január 21.
3. ↑ 1 2 3 4 Stephen J. Spignesi. 29. szám. Rita Hayworth és Shawshank Redemption (1982) // The Essential Stephen King: A világ legnépszerűbb írójának legnagyobb regényeinek, novelláinak, filmjeinek és egyéb alkotásainak rangsora . - Franklin Lakes: Career Press, 2001. - P. 112-114. — 359 p. Archivált másolat (nem elérhető link) . Letöltve: 2017. szeptember 30. Az eredetiből archiválva : 2017. október 10. (határozatlan) 
4. ↑ Dick Powell. Philip French képernyő-  legendái . The Guardian (2008. július 13.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. február 1..
5. ↑ Douglas Keesey. "The Face of Mr. Flip": Homophobia in the Horror of Stephen King // Virágzik a modern kritikai nézetek: Stephen King. Frissített kiadás  (angol) / Harold Bloom. - New York: Infobase Publishing, 2006. - P. 76. - 237 p. — ISBN 978-1-4381-1348-7 .
6. ↑ Exkluzív interjú : Stephen King – a bestseller szerző életéről, karrierjéről és a skót időjárásról beszél  . Scotsman.com (2011. november 5.). Letöltve: 2015. január 31.
7. ↑ Zach Dionne. Scary Monsters and Superfreaks: The World of Stephen King, A-tól Z-ig  (angolul)  (nem elérhető link) . Rolling Stone (2014. november 11.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2017. december 24.
8. ↑ 1 2 3 Erlikhman V. V. A sötét oldal királya. Stephen King Amerikában és Oroszországban. - Szentpétervár. : Amphora , 2006. - S. 159-161. — 386 p. - 3000 példányban.  — ISBN 5-367-00145-9 .
9. ↑ Rita Hayworth és Shawshank Redemption  . Stephen King hivatalos weboldala . Stephen King.com. Hozzáférés dátuma: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. február 3.
10. ↑ Sean Hutchinson. 15 dolog, amit nem tudtál a „Shawshank Redemption  ” -ról . Mental Floss (2014. július 8.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 31. Az eredetiből archiválva : 2015. február 12.
11. ↑ Rita Hayworth és Shawshank Redemption karakterlistája  . Stephen King hivatalos weboldala . Stephen King.com. Hozzáférés időpontja: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. február 6.
12. ↑ 1 2 Christopher Lehmann-Haupt. Az idők könyvei  (angol) . The New York Times (1982. augusztus 11.). Letöltve: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2018. június 21.
13. ↑ 12 Stephen King . Rita Hayworth és Shawshank Redemption // Stephen King moziba megy. - New York: Simon és Schuster , 2009. - P. 435-436. — 626 p. — ISBN 1-4165-9236-9 .
14. ↑ Mark Kermode. A remény örökké  fakad . The Guardian (2004. augusztus 22.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2013. december 16.
15. ↑ 1 2 Tony Magistrale. A hollywoodi Stephen King . - New York: Palgrave Macmillan , 2003. - 126-131. — 233 p. — ISBN 0-312-29320-8 .
16. ↑ 1 2 Gaiman N. Népszerű írók : Stephen King interjú  . Sunday Times Magazine (2012. április 28.). Letöltve: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2017. március 1..
17. ↑ Shawshank Redemption  . Stephen King hivatalos weboldala . Stephen King.com. Hozzáférés dátuma: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. február 4.
18. ↑ Stephen King moziba megy . Fantasy Lab . Letöltve: 2014. augusztus 14. Az eredetiből archiválva : 2015. március 19. (Orosz)
19. ↑ 1 2 Andy Greene. Olvasói szavazás: A 10 legjobb István  . Rolling Stone (2014. november 5.). Hozzáférés időpontja: 2014. december 12. Az eredetiből archiválva : 2014. december 15.
20. ↑ Scott. Stephen King interjú, A  köd . moviesonline. Hozzáférés dátuma: 2015. március 20. Az eredetiből archiválva : 2007. június 24.
21. ↑ Vállalkozó . Fantasy Lab . Letöltve: 2015. január 31. Az eredetiből archiválva : 2015. április 4.. (Orosz)
22. ↑ Fürge Bullet . Fantasy Lab . Letöltve: 2015. január 31. Az eredetiből archiválva : 2015. április 5.. (Orosz)
23. ↑ Kujo . Fantasy Lab . Hozzáférés dátuma: 2015. január 31. Az eredetiből archiválva : 2015. április 19. (Orosz)
24. ↑ Carrie . Fantasy Lab . Hozzáférés dátuma: 2015. január 31. Az eredetiből archiválva : 2015. január 23. (Orosz)
25. ↑ Sátán malacperselye . Fantasy Lab . Letöltve: 2015. január 31. Az eredetiből archiválva : 2015. április 10. (Orosz)
26. ↑ Út a pokolból . Fantasy Lab . Letöltve: 2015. január 31. Az eredetiből archiválva : 2015. április 4.. (Orosz)
27. ↑ Négy évszak . Fantasy Lab . Hozzáférés dátuma: 2015. január 31. Az eredetiből archiválva : 2011. július 31. (Orosz)
28. ↑ Képes tanuló . Fantasy Lab . Hozzáférés dátuma: 2015. január 31. Az eredetiből archiválva : 2015. április 23. (Orosz)
29. ↑ Rita Hayworth, avagy The Shawshank Redemption . Fantasy Lab . Letöltve: 2015. január 31. Az eredetiből archiválva : 2015. április 28.. (Orosz)
30. ↑ A Shawshank Redemption . Fantasy Lab . Hozzáférés dátuma: 2015. január 31. Az eredetiből archiválva : 2015. május 1. (Orosz)
31. ↑ A Shawshank Redemption . Fantasy Lab . Hozzáférés dátuma: 2015. január 31. Az eredetiből archiválva : 2015. április 19. (Orosz)
32. ↑ Stephen King moziba megy . Fantasy Lab . Letöltve: 2014. augusztus 15. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 19.. (Orosz)
33. ↑ A New York Times legjobb eladóinak listája  . Hozzáférés dátuma: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. szeptember 24.
34. ↑ Gabe Habash és Jim Milliot. Mennyire mélyült a digitális háttérlista?  (angol) . Publishers Weekly (2013. április 20.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. február 1..
35. ↑ David L. Ulin. Könyvajánló: "Full Dark, No Stars  " . Los Angeles Times (2010. november 13.). Letöltve: 2015. február 1. Az eredetiből archiválva : 2015. március 4..
36. ↑ George Beahm. Különböző évszakok // Stephen King. A-tól Z-ig. Életének és munkásságának enciklopédiája . - Kansas City : Andrews McMeel Publishing, 1998. - S. 59-60. — 257 p.
37. ↑ George Beahm. Tout sur Stephen King. - Lefrancq, 1996. - S. 328-329. — ISBN 2-87153-337-7 .
38. ↑ Alan Cheuse. Horror író ünnepe  . The New York Times (1982. augusztus 29.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. február 1..
39. ↑ James Smith. Stephen King: Különböző  évszakok újraolvasása . The Guardian (2013. január 15.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. február 1..
40. ↑ Gene Siskel. A „The Shawshank Redemption” egy utazást nyit a szabadság felé  (angol) . Chicago Tribune (1994. szeptember 23.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 26. Az eredetiből archiválva : 2015. január 30.
41. ↑ A Shawshank Redemption  . birodalom . Letöltve: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. január 30.
42. ↑ Peter Travers. A Shawshank Redemption  . Rolling Stone (1994. szeptember 23.). Letöltve: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. január 30.
43. ↑ Tom Shone. Capra-szerű kitörés a „börtönfiú” számára, 1. o.  (angol) . The New York Times (2001. november 4.). Letöltve: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. január 30.
44. ↑ Tom Shone. Capra-szerű kitörés a 'börtönfiúnak' 2. o.  (angol) . The New York Times (2001. november 4.). Letöltve: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. január 30.
45. ↑ Chris Branch. Stephen King úgy gondolta, hogy a „Shawshank Redemption” forgatókönyve „túl beszédes  ” volt . The Huffington Post (2014. szeptember 24.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 31. Az eredetiből archiválva : 2015. július 16.
46. ↑ Susan King. Klasszikus Hollywood újrakapcsolódása a „The Shawshank Redemption”-hez  (angol) . Los Angeles Times (2014. november 16.). Letöltve: 2015. február 1. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 21..
47. ↑ The Shawshank Redemption  (angolul)  (a hivatkozás nem elérhető) . elektromos hálózat. Hozzáférés dátuma: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. február 3.
48. ↑ A Shawshank Redemption  . Rotten Tomatoes . Letöltve: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2019. május 10.
49. ↑ Andy Greene. Stephen King: The Rolling Stone Interjú  (angol)  (a link nem érhető el) . Rolling Stone (2014. október 31.). Letöltve: 2014. december 12. Az eredetiből archiválva : 2014. december 6..
50. ↑ Lyn Gardner. Látnivalók : Lyn Gardner színházi tippjei  . The Guardian (2009. szeptember 4.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. február 4.
51. ↑ Andrew Gans. Anderson és Cathey szerepel a West End Shawshank  Redemption című filmben . Playbill.com (2009. július 2.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. február 4.
52. ↑ 1 2 3 Kate Kellaway. A kendő, The Shawshank Redemption, Othello  . The Guardian (2009. szeptember 20.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. február 4.
53. ↑ A Shawshank Redemption eléri a West Endet . Időpont (2009. szeptember 13.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 26. Az eredetiből archiválva : 2011. július 15. (határozatlan)
54. ↑ 12 Andy Mcsmith . Ne higgy a hírverésnek : a színház bajban van a félrevezető óriásplakát miatt . Független (2009. november 26.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. február 4.  

Linkek

• Stephen King.com. Rita Hayworth és Shawshank Redemption  . - A történet oldala Stephen King hivatalos honlapján. Hozzáférés dátuma: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2015. február 3.
• Stephen King.ru. Rita Hayworth és a Shawshank Rescue . - A történet oldala Stephen King rajongóinak honlapján. Hozzáférés időpontja: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2014. július 2. (Orosz)

Tematikus oldalak	MusicBrainz Internet spekulatív szépirodalmi adatbázis Kémia labor