| Duma Key | |
|---|---|
| Duma Key | |
| 1 puhakötésű kiadás, USA, New York, Pocket Books | |
| Műfaj | sci-fi , horror , dráma |
| Szerző | Stephen King |
| Eredeti nyelv | angol |
| írás dátuma | 2008 |
| Az első megjelenés dátuma | 2008 ( Scribner - TV borító, Pocket Books - puha borító) |
| Kiadó | Charles Scribner fiai |
| Előző | Mobiltelefon |
| Következő | A kupola alatt |
A Duma Key egy horrorregény , amelyet Stephen King írt 2008-ban.
Edgar Fremantle építőipari vállalkozó autóbalesetet szenved, aminek következtében agykárosodást szenved, és elveszíti jobb karját. Nem tudja elviselni a rossz állapotot és a dühkitöréseket, felesége, Pam, akivel 25 évig élt együtt, úgy dönt, elválik tőle.
Kamen pszichoterapeuta egy rongybaba Reb-et ad Edgarnak, hogy elnyomja a hirtelen haragot, és azt tanácsolja, hogy változtassák meg a tájat – menjen el nyaralni. Edgar Duma Key szigetén köt ki, ahol találkozik Wiremannel, az egykori ügyvéddel, aki az idős Elizabeth Eastlake-ről gondoskodik, aki Alzheimer-kórban szenved .
Fremantle bérel egy házat, amelyet "Pink Hulk"-nak hív, és egy primitív művész tehetségét fedezi fel . Festményei eleinte csak ártalmatlan tájképek, de fokozatosan rájön, hogy amit rajzol, az egy sötét misztikus szellemnek köszönhetően valóra válik, amely egy nem létező „Perse” szellemhajó formájában testesül meg (hivatkozás Perszephonéra , a Hádész felesége a görög mitológiában ) és arra vágyik , hogy minél több lelket szívjon magába . Edgar elhatározza, hogy véget vet a Duma Key-n történt haláleseteknek, de Perse-nek sikerül megölnie lányát, Ilzét az elkelt festmények révén. Fremantle Wiremannel és Jack Cantori asszisztenssel együtt legyőzi Perse-t egy zseblámpa izzójával és friss vízzel. Ennek eredményeként az Erzsébet baba - Perszephoné szellemének fizikai tárolója - egy ezüst lombikba van eltemetve az édesvízi tó legmélyebb helyén.
A "Duma Key" fiktív sziget nevét a szerző szerint helyesen "Duma Key"-nek ejtik [1] .
A kritikai fogadtatás általában pozitív volt, és néhány negatív kritika sem haladta meg a pozitívumot, amit a USA Today is megjegyez , King ebben a cikkben kijelentette, hogy ennek a mellékterméke az, hogy "sok kortárs rovatvezető nőtt fel a fikcióm olvasásakor". A legtöbb régi kritikus, aki elolvasta mindazt, amit írtam, vagy meghalt, vagy nyugdíjas .
A New York Times meglehetősen pozitív kritikát közölt Janet Maslintól (egy amerikai újságíró, aki leginkább irodalomkritikusként ismert), aki "őszintének és megalapozottnak" nevezte a regényt, és méltatta a rövidséget és a jellemzést, valamint az utolsó harmad eszeveszett tempóját. könyvet, ugyanakkor kevesebb a lelkesedés aránya. Pozitív kritikát közölt Mark Runertől a Seattle Times , aki bírálta Kinget a nem eredeti és túl hosszú leírások miatt, de végső soron King karaktereit és a regény rémisztő atmoszféráját dicsérte [3] .
Richard Reiner a Los Angeles Times kritikájában "gyönyörű, ijesztő ötletnek" nevezte a regényt, és magasztalta a földhözragadt karakterek miatt. Ugyanakkor csodálta az írásstílust: "Ő (Király), mint mindig, energiával és lendülettel, szellemességgel és kecsességgel ír, amiért a kritikusok gyakran nem becsülik meg", kritizálja eredetiségének és hitelességének elvesztése miatt. következtetésekre jut, kijelentve, hogy "az első kétharmad hátborzongató és sok tekintetben rémisztő belső története némileg szertefoszlik, amikor a tenger démona kicseng az óceánból." Ezenkívül egy Erica Noonan által írt Boston Globe kritika King legjobb regényeinek stílusában "Üdvözöljük" a regényt. [négy]