Járulékos idegi rendellenesség

járulékos idegi rendellenesség

Az izmok beidegzése egy járulékos ideg által
ICD-11 8B83
ICD-10 G 52,8 , S 04,7
ICD-9 352.4
MKB-9-KM 352,4 [1] [2]
BetegségekDB 2859
Háló D020436
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A gerincvelői járulékos ideg sérülése járulékos idegi rendellenességet vagy gerincvelői járulékos idegbénulást okozhat  – bénulást, amely a sternocleidomastoideus izom és a felső trapézizom működésének csökkenését vagy hiányát eredményezi .

Bemutató

A gerincvelői járulékos idegbénulásban szenvedő betegek gyakran mutatják az alsó motoros neuron betegség jeleit, mint például az izomtömeg csökkenése, a fasciculatiók és a sternocleidomastoideus és a trapezius izmok részleges bénulása . A sternocleidomastoideus izom beidegzésének megszakadása aszimmetrikus hasadást eredményez , míg a trapéz izom gyengesége a váll lelógásához, a lapocka pterygoidához és a váll lábfej elülső részének gyengeségéhez vezethet. [3]

Okok

Az orvosi eljárások a gerincvelői járulékos idegsérülések leggyakoribb okai. [4] Különösen a radikális nyaki disszekció és a nyaki nyirokcsomó- biopszia a leggyakoribb sebészeti beavatkozások közé tartozik, amelyek a gerincvelői járulékos ideg károsodását eredményezik. [4] London megjegyzi, hogy a gerincvelői járulékos ideg sérülésének gyors azonosításának elmulasztása súlyosbíthatja a problémát, míg a korai beavatkozás jobb eredményekhez vezet. [négy]

Kezelés

Számos kezelési lehetőség létezik, ha a műtét során iatrogén (vagyis műtét során fellépő) gerincvelői járulékos sérülést észlelnek. Például a nyak funkcionális nyitása során, a gerincvelői ideg károsodásával, a sérülés arra kötelezi a sebészt, hogy legyen óvatos, és megőrizze a C2, C3, C4 gerincvelői idegek ágait, amelyek a trapézizom további beidegzését biztosítják. [5] Az intraoperatív eljárások alternatívájaként vagy kiegészítéseként a posztoperatív eljárások is segíthetnek helyreállítani a sérült gerincvelői idegfunkciókat. Például az Eden-Lange eljárás, amelyben a váll többi funkcionális izmát sebészeti úton áthelyezik, hasznos lehet a trapézbénulás kezelésére. [6] [7]

Rendelkezésre álló funkciók

A járulékos ideg működését neurológiai vizsgálattal határozzák meg. Mivel a vizsgálatot különböző szakemberek végzik, gyakran három komponensből áll: ellenőrzés, mozgási tartomány tesztelése és erőpróba.

A vizsgálat során a vizsgáló megfigyeli a sternocleidomastoideus és a trapezius izmokat, keresve az alsó motoros neuronok betegségeinek jeleit, mint például az izomsorvadást és a fasciculatiókat. A pterygoid scapulae a gerincvelői járulékos ideg rendellenes működésére is utalhat, a fent leírtak szerint.

A mozgásterjedelem felmérésekor a szakember megjegyzi, hogy a beteg hogyan hajlítja és forgatja a fejét, megrántja a vállát és széttárja a karját. A gerincvelői járulékos ideg károsodása miatti pterygoid lapockák gyakran erősen kinyúlnak az elrabolt karban.

Az erőteszt hasonló a mozgásterjedelem teszteléséhez, azzal a különbséggel, hogy a páciens terhelés alatt, azaz szakértő ellenállása ellenében ugyanazokat a műveleteket hajtja végre. A vizsgáló a sternocleidomastoideus izom működését úgy méri, hogy megkéri a pácienst, hogy fordítsa el a fejét az ellenállás ellen. Ugyanakkor a szakértő megjegyzi az ellenkező sternocleidomastoid izom működését. Például, ha a beteg jobbra fordítja a fejét, a bal izom általában megfeszül.

A trapéz izom erejének felméréséhez a vizsgáló megkéri a pácienst, hogy vállat vonjon az ellenállás ellen. A gerincvelői járulékos idegsérülésben szenvedő betegeknél a vállmagasság csökken, és a páciens nem tudja felemelni a vállát a vizsgáló ellenállásával szemben.

Jegyzetek

  1. Betegség-ontológiai adatbázis  (angol) - 2016.
  2. A Monarch Disease Ontology megjelenése 2018-06-29sonu - 2018-06-29 - 2018.
  3. Wiater JM, Bigliani LU Spinalis járulékos idegsérülés  // Klinikai  ortopédia és kapcsolódó kutatások. - 1999. - 1. évf. 368. sz . 1 . - 5-16 . o .
  4. 1 2 3 London J., London NJ, Kay SP Iatrogén járulékos idegsérülés  (undefined)  // Annals of the Royal College of Surgeons of England. - 1996. - T. 78 , 2. sz . - S. 146-150 . — PMID 8678450 .
  5. Prim MP, De Diego JI, Verdaguer JM, Sastre N., Rabanal I. Neurológiai szövődmények a funkcionális nyaki dissectiót követően  (angolul)  // European Archives of Oto-rhino-laryngology : Journal. - 2006. - 20. évf. 263 , sz. 5 . - P. 473-476 . - doi : 10.1007/s00405-005-1028-9 . — PMID 16380807 .
  6. Teboul F., Bizot P., Kakkar R., Sedel L. A trapezius paresy sebészeti kezelése  //  Journal of Bone and Joint Surgery. - 2005. - 20. évf. Supple 1 , sz. 2. pont . - P. 285-291 . - doi : 10.2106/JBJS.E.00496 . — PMID 16140801 .
  7. Romero J., Gerber C. Levator scapulae and rhomboid transfer for paralysis of trapezius. Az Eden-Lange eljárás  (angol)  // The Journal of bone and joint surgery. Brit kötet: folyóirat. - 2003. - 1. évf. 85 , sz. 8 . - P. 1141-1145 . - doi : 10.1302/0301-620X.85B8.14179 . — PMID 14653596 .