Emberiség elleni bűnök

Az emberiség elleni bűncselekmények [1] vagy az emberiesség elleni bűncselekmények ( eng.  Crimes against humanity ) az élet elleni bűncselekmények csoportja, amelyek széles körben elterjedtek a modern nemzetközi jogban .

Az emberiség elleni bűncselekmények jelenlegi meghatározását a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma tartalmazza [2] .

A kifejezés eredete

Az "emberiség elleni bűncselekmények" kifejezés megjelenésének időpontja 1915. május 24-e, az antantországok közös nyilatkozatának kibocsátása, amelyet az örmény népirtásnak szenteltek . Ebben az Oszmán Birodalom cselekedeteit "emberiség és civilizáció elleni bûnökként" jellemezték [3] [4] .

Meghatározás a Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmányában

A Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmányát a Hitler-ellenes koalíció országainak képviselői állították össze 1945. augusztus 8-án Londonban . Az Alapokmány 6. cikke meghatározta a törvényszék hatáskörébe tartozó bűncselekményeket. Ezek a következők voltak: béke elleni bűncselekmények (a), háborús bűnök (b) és emberiesség elleni bűncselekmények [5] (c), nevezetesen:

a polgári lakosság ellen a háború előtt vagy alatt elkövetett meggyilkolása, megsemmisítése, rabszolgasorba helyezése, száműzetése és egyéb atrocitások, vagy politikai, faji vagy vallási üldöztetés a Törvényszék joghatósága alá tartozó bármely bűncselekmény céljából vagy azzal összefüggésben, függetlenül attól, hogy ezek a cselekmények megsértik annak az országnak a belső jogát, ahol elkövették őket, vagy sem.A Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmányának 6. cikke

A nürnbergi per vádlottjai közül 16 embert találtak bűnösnek emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében: Bormann [6] , Goering [7] , Sauckel [8] , Seyss-Inquart [9] , Jodl [10] , Kaltenbrunner [11] , Keitel [12] , Neurath [13] , Ribbentrop [14] , Rosenberg [15] , Frank [16] , Frick [17] , Funk [18] , von Schirach [19] , Speer [20] és Streicher [21] .

A háborús és az emberiség elleni bűncselekmények a vonatkozó nemzetközi szerződések értelmében nem évülnek el .

Az emberiség elleni bűncselekmények római statútumának meghatározása

A Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútum 2002. július 1-jén lépett hatályba. A bűncselekmények négy kategóriáját sorolja a Bíróság hatáskörébe: népirtás , háborús bűnök , agresszió és emberiesség elleni bűncselekmények. Ez utóbbiak meghatározása a következő:

az alábbi cselekmények bármelyike, amelyet egy polgári személy elleni széles körű vagy szisztematikus támadás részeként követnek el, ha az ilyen támadást tudatosan hajtják végre:
a) gyilkosság ;
b) kiirtás;
c) rabszolgaság ;
d) a lakosság deportálása vagy kényszerű kitelepítése;
e) a nemzetközi jog alapvető normáit sértő szabadságvesztés vagy a testi szabadság egyéb súlyos megfosztása;
f) kínzás ;
g) nemi erőszak , szexuális rabszolgaság , kényszerprostitúció , kényszerterhesség, kényszersterilizálás vagy a szexuális erőszak bármely más, ehhez hasonló súlyosságú formája;
h) bármely azonosítható csoport vagy közösség üldözése a (3) bekezdésben meghatározott politikai, faji, nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nemi okok miatt, vagy más olyan okokból, amelyeket a nemzetközi jog általánosan elfogadhatatlannak ismer el, a a (3) bekezdésben, ebben a bekezdésben említett cselekmények, vagy a Bíróság joghatósága alá tartozó bármely bűncselekmény;
i) emberek erőszakos eltűnése ;
j) az apartheid bűncselekménye ;
k) más hasonló jellegű embertelen cselekmények, amelyek súlyos szenvedés vagy súlyos testi sértés, vagy súlyos lelki vagy testi egészség károsodásának szándékos okozását jelentik.

Egyéb nemzetközi igazságszolgáltatások

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai létrehozták a Ruandai Nemzetközi Törvényszéket és a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi törvényszéket a nemzetközi humanitárius jog megsértésének kezelésére . Ezen törvényszékek mindegyikének alapszabálya rendelkezik joghatósággal, beleértve az emberiség elleni bűncselekményeket is [22] [23] .

Lásd még

• Fajirtás
• Egyezmény a népirtás megelőzéséről és büntetéséről
• háborús bűnözés
• Tömeggyilkosság
• Egyetemes joghatóság

Jegyzetek

1. ↑ Egyezmény a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények elévülési idejének nem alkalmazhatóságáról Archiválva 2013. február 1. a Wayback Machine -en Az egyezmény orosz szövege az ENSZ honlapján
2. ↑ A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának cikk 7 „Emberiség elleni bűncselekmények” . Letöltve: 2013. március 14. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 30.. (határozatlan)
3. ↑ Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország közös nyilatkozata. 1915. május 24 Letöltve: 2009. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2016. április 14.. (határozatlan)
4. ↑ Barsegov, Yu. G. 1915-ös nyilatkozat - a népirtásért való nemzetközi felelősség kialakulásának egy szakasza // A nemzetközi jog török ​​doktrínája a népirtás politikájának szolgálatában. (A „Megbékélési Bizottság” tagjának koncepciójáról, Gunduz Aktan) . — M. : Gótika, 2002.
5. ↑ Az európai tengely fő háborús bűnöseinek tárgyalásával és megbüntetésével foglalkozó Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmánya . Letöltve: 2014. május 18. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5.. (határozatlan)
6. ↑ Mondat Martin Bormannnak. II. kötet p. 1105-1107. . Letöltve: 2009. augusztus 5. Az eredetiből archiválva : 2009. május 14. (határozatlan)
7. ↑ Mondat Hermann Goeringnek. II. kötet p. 1045-1048. . Letöltve: 2009. augusztus 5 .. Archiválva az eredetiből: 2011. augusztus 20. (határozatlan)
8. ↑ Fritz Sauckel mondata. II. kötet p. 1086-1088. . Letöltve: 2009. augusztus 5 .. Archiválva az eredetiből: 2011. augusztus 20.. (határozatlan)
9. ↑ Mondat Arthur Seyss-Inquartnak. II. kötet p. 1094-1096. . Letöltve: 2009. augusztus 5 .. Archiválva az eredetiből: 2011. augusztus 20. (határozatlan)
10. ↑ Mondat Alfred Jodlnak. II. kötet p. 1088-1091. . Letöltve: 2009. augusztus 5 .. Archiválva az eredetiből: 2011. augusztus 20. (határozatlan)
11. ↑ Ernst Kaltenbrunner ítélete. II. kötet p. 1057-1059. . Letöltve: 2009. augusztus 5 .. Archiválva az eredetiből: 2011. augusztus 20. (határozatlan)
12. ↑ Wilhelm Keitel ítélete. II. kötet p. 1054-1057. . Letöltve: 2009. augusztus 5 .. Archiválva az eredetiből: 2011. augusztus 20. (határozatlan)
13. ↑ Mondat Konstantin von Neurathnak. II. kötet p. 1100-1102. . Letöltve: 2009. augusztus 5 .. Archiválva az eredetiből: 2011. augusztus 20. (határozatlan)
14. ↑ Ítélet Joachim von Ribbentropnak. II. kötet p. 1050-1053. . Letöltve: 2009. augusztus 5 .. Archiválva az eredetiből: 2011. augusztus 20. (határozatlan)
15. ↑ Mondat Alfred Rosenbergnek. II. kötet p. 1059-1062. . Letöltve: 2009. augusztus 5 .. Archiválva az eredetiből: 2011. augusztus 20. (határozatlan)
16. ↑ Hans Frank mondata. II. kötet p. 1062-1064. . Letöltve: 2009. augusztus 5 .. Archiválva az eredetiből: 2011. augusztus 20.. (határozatlan)
17. ↑ Wilhelm Frick ítélete. II. kötet p. 1064-1067. . Letöltve: 2009. augusztus 5 .. Archiválva az eredetiből: 2011. augusztus 20. (határozatlan)
18. ↑ Mondat Walter Funknak. II. kötet p. 1070-1072. . Letöltve: 2009. augusztus 5 .. Archiválva az eredetiből: 2011. augusztus 20.. (határozatlan)
19. ↑ Baldur von Schirach ítélete. II. kötet p. 1083-1086. . Letöltve: 2009. augusztus 5 .. Archiválva az eredetiből: 2011. augusztus 20. (határozatlan)
20. ↑ Mondat Albert Speernek. II. kötet p. 1096-1100. . Letöltve: 2009. augusztus 5 .. Archiválva az eredetiből: 2011. augusztus 20.. (határozatlan)
21. ↑ Mondat Julius Streichernek. II. kötet p. 1067-1070. . Letöltve: 2009. augusztus 5 .. Archiválva az eredetiből: 2011. augusztus 20.. (határozatlan)
22. ↑ 3. cikk archiválva : 2016. július 15. a Ruandai Nemzetközi Törvényszék alapokmányának Wayback Machine -jén
23. ↑ 5. cikk archiválva : 2013. december 25. a Volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszék alapokmányának Wayback Machine -jén

Szótárak és enciklopédiák	Nagy dán Nagy katalán nagy kínai Nagy norvég Britannica (online) Universalis
Bibliográfiai katalógusokban	BNE : XX547194 BNF : 119821755 GND : 4124385-7 J9U : 987007533529605171 LCCN : sh85034027 , sh2013003534