A Szovjetunió Elnöki Tanácsa

A Szovjetunió Elnöki Tanácsát, a Szovjetunió elnökének legfelsőbb tanácsadó testületét a Szovjetunió 1990. március 14 -i 1360-I. sz., „A Szovjetunió elnöki posztjának létrehozásáról szóló és módosítások és kiegészítések bevezetése a Szovjetunió alkotmányába (alaptörvényébe).

A Szovjetunió Alkotmányának 127.5 cikkelye kimondta, hogy a Szovjetunió Elnöki Tanácsa a Szovjetunió elnöke alatt működik . Feladata a Szovjetunió bel- és külpolitikájának főbb irányainak megvalósítására, az ország biztonságának biztosítására irányuló intézkedések kidolgozása.

A Szovjetunió Elnöki Tanácsának tagjait a Szovjetunió elnöke nevezte ki. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hivatalból tagja volt.

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének joga volt részt venni a Szovjetunió Elnöki Tanácsának ülésein (ezt a pozíciót 1990-1991 között Anatolij Ivanovics Lukjanov töltötte be ).

A Szovjetunió Alkotmányának 127.6 cikkelye lehetőséget biztosított a Szovjetunió elnöke számára, hogy a Szovjetunió Föderációs Tanácsa és a Szovjetunió Elnöki Tanácsa közös üléseit tartsa az ország bel- és külpolitikájának legfontosabb kérdéseinek megvitatására.

A Szovjetunió elnökének 1990. március 21-i 1. számú rendelete meghatározta a Szovjetunió Elnöki Tanácsa rezidenciájának helyét - a Kreml, Moszkva városát.

A Szovjetunió Elnöki Tanácsát a Szovjetunió 1990. december 26-i 1861-I. sz., "A Szovjetunió alkotmányának (alaptörvényének) az államigazgatási rendszer javításával kapcsolatos módosításairól és kiegészítéseiről szóló törvénye" törölte. " Ehelyett megalakult a Szovjetunió Biztonsági Tanácsa .

A Szovjetunió Elnöki Tanácsának tagjai

1. Ryzhkov Nikolai Ivanovich (hivatalból lépett be a tanácsba - a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke)
2. Shevardnadze Eduard Amvrosievich (a Szovjetunió elnökének 1990. március 23-i 9. számú rendeletével nevezték ki)
3. Maszljukov Jurij Dmitrijevics (a Szovjetunió elnökének 1990. március 23-i 10. sz. rendeletével nevezték ki)
4. Krjucskov Vlagyimir Alekszandrovics (a Szovjetunió elnökének 1990. március 23-i 11. sz. rendeletével nevezték ki)
5. Jazov Dmitrij Timofejevics (a Szovjetunió elnökének 1990. március 23-i 12. számú rendeletével nevezték ki)
6. Aitmatov Csingiz Torekulovics (a Szovjetunió elnökének 1990. március 23-i 13. számú rendeletével nevezték ki – a Szovjetunió elnökének 1990. november 2-i UP-974. számú rendeletével felmentették a hivatalból, nagyköveti kinevezésével összefüggésben a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazottja a Luxemburgi Nagyhercegséghez)
7. Szatalin Sztanyiszlav Szergejevics (a Szovjetunió elnökének 1990. március 23-i, 14. sz. rendeletével nevezték ki)
8. Raszputyin Valentin Grigorjevics (a Szovjetunió elnökének 1990. március 23-i 15. sz. rendeletével nevezték ki)
9. Jakovlev Alekszandr Nyikolajevics (a Szovjetunió elnökének 1990. március 23-i 16. sz. rendeletével nevezték ki)
10. Yarin Veniamin Alexandrovich (a Szovjetunió elnökének 1990. március 23-i 17. sz. rendeletével nevezték ki)
11. Kauls Albert Ernstovich (a Szovjetunió elnökének 1990. március 23-i, 18. sz. rendeletével nevezték ki)
12. Osipjan Jurij Andrejevics (a Szovjetunió elnökének 1990. március 23-i, 19. sz. rendeletével nevezték ki)
13. Primakov Jevgenyij Makszimovics (a Szovjetunió elnökének 1990. március 23-i 20. számú rendeletével nevezték ki)
14. Boldin Valerij Ivanovics (a Szovjetunió elnökének 1990. március 23-i 21. sz. rendeletével nevezték ki)
15. Bakatin Vadim Viktorovics (a Szovjetunió elnökének 1990. március 23-i 22. számú rendeletével nevezték ki)
16. Revenko Grigorij Ivanovics (a Szovjetunió elnökének 1990. március 23-i 23. sz. rendeletével nevezték ki)
17. Medvegyev Vadim Andrejevics (a Szovjetunió elnökének 1990. július 17-i 359. sz. rendeletével nevezték ki)
18. Gubenko Nyikolaj Nyikolajevics (a Szovjetunió elnökének 1990. november 3-i UP-976 számú rendeletével nevezték ki)