Kirgizisztán 2009- es népszámlálása a második országos népszámlálás, amelyre 2009. március 24. és április 2. között került sor a független Kirgizisztánban . Ez lett a tizenegyedik népszámlálás a köztársaság területén. Ezt megelőzően 1897-ben, 1920-ban, 1926-ban, 1937-ben, 1939-ben, 1959-ben, 1970-ben, 1979-ben, 1989-ben és 1999-ben végeztek népszámlálást. Az előkészítő tevékenységek 2005-ben kezdődtek. 2009. április 2-án ismertté váltak az előzetes eredmények. A végső eredményeket 2010-ben tették közzé [1] . A kérdőív 18 kérdést tartalmazott, beleértve a válaszadó nemét, korát, iskolai végzettségét, bevételi forrását, állampolgárságát és nemzetiségét. A népszámláláson való részvétel nemcsak az ország állampolgárainak, hanem a területén tartózkodó külföldieknek is kötelező volt [2] . A népszámlálás továbbra is meredeken csökkent az orosz és más európai (főleg orosz ajkú ) lakosság körében, bár az ütem valamelyest lassult. Az oroszok száma Kirgizisztánban 10 év alatt 30,4%-kal, az előző 10 évhez képest 35%-kal csökkent. Tovább csökkent az oroszok aránya a Csuj régióban , ahol a kirgizek aktív mozgásba kezdtek , valamint Biskekben , ahol 33%-ról 26%-ra esett vissza, bár 1990-ben az oroszok tették ki az ország lakosságának 55%-át. főváros. A kirgizek aránya a fővárosban 52,8%-ról 58,6%-ra nőtt a lakosságon belül. A második legnagyobb és legnagyobb nemzeti kisebbség az üzbég volt, akiknek a növekedése elérte a 103,5 ezret, 15,6%-ot. A többi ázsiai kisebbség száma és aránya tovább nőtt ( dungánok , tadzsikok , törökök , ujgurok , türkmének , kínaiak ), számuk azonban nem változott jelentősen [3] . A köztársaság összlakossága először haladta meg az 5 milliót. Mark. A népszámlálások közötti időszakban lezajlott demográfiai folyamatokat egyrészt a címzetes nemzet továbbra is meglehetősen magas természetes növekedése, másrészt a „nem őshonos” etnikai csoportok, különösen az oroszok elnéptelenedése és kiáramlása befolyásolta. Így a korábban változatos etnikai összetételű köztársaságból Kirgizisztán markáns etnikai többségű országgá válik [4] .
A 2009-es népszámlálás adatai szerint az ország lakossága 5 362 793 fő volt (ami több mint 540 ezer fővel (11,2%) több, mint 1999-ben. A városi lakosság 2009-ben 1 828 200 fő (34,1%), a falusi lakosság 3 534 690 fő volt (11,2%). %) [5]
| Országos összetétel 1999 | ||||
|---|---|---|---|---|
| kirgiz | 64,9% | |||
| üzbégek | 13,8% | |||
| oroszok | 12,5% | |||
| Egyéb | 8,8% | |||
| Országos összetétel 2009 | ||||
|---|---|---|---|---|
| kirgiz | 70,9% | |||
| üzbégek | 14,3% | |||
| oroszok | 7,8% | |||
| Egyéb | 7,0% | |||
| Szám, fő 2009 |
% | |
|---|---|---|
| Kirgizisztán | 5362793 | 100,00% |
| kirgiz | 3804788 | 70,95% |
| üzbégek | 768405 | 14,33% |
| oroszok | 419583 | 7,82% |
| Dungan | 58409 | 1,09% |
| ujgurok | 48543 | 0,91% |
| tádzsik | 46105 | 0,86% |
| törökök | 39133 | 0,73% |
| kazahok | 33198 | 0,62% |
| tatárok | 31491 | 0,59% |
| ukránok | 21924 | 0,41% |
| koreaiak | 17299 | 0,32% |
| azerbajdzsánok | 17267 | 0,32% |
| kurdok | 14000 | 0,26% |
| németek | 9487 | 0,18% |