| Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ PA) Parlamenti Közgyűlése | |
|---|---|
| angol Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ PA) Parlamenti Közgyűlése | |
| Tagság | 56 EBESZ-tagország parlamentje |
| Központ | Dánia ,Koppenhága, Tordenskjoldsgade 1 |
| Szervezet típusa | parlamenti közgyűlés [d] |
| hivatalos nyelvek | Angol , orosz , francia , német , olasz , spanyol |
| Vezetők | |
| Elnök | Kristin Muttonen |
| Főtitkár | Roberto Montella |
| Bázis | |
| Az alapítás dátuma | 1992 |
| Weboldal | oscepa.org |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Az EBESZ Parlamenti Közgyűlése ( Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet angol parlamenti közgyűlése ), az EBESZ PA ( OSCE PA ) egy olyan parlamentközi szervezet, amely Európa, Ázsia és Észak-Amerika 57 államát egyesíti, amelyek tagjai az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek. Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet .
Az EBESZ története az 1970-es évek eleji nemzetközi enyhülésig nyúlik vissza, amikor megalakult az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia (EBESZ), amely a Kelet és Nyugat közötti párbeszéd és tárgyalások többoldalú fórumaként szolgált. Két évig tartó helsinki és genfi találkozó eredménye egy 1975. augusztus 1-jén aláírt megállapodás, amelyet Helsinki Záróokmánynak neveztek.
Ez a dokumentum számos fontos kötelezettségvállalást tartalmazott katonai-politikai és gazdasági szférában, valamint környezetvédelmi és emberi jogi kérdésekben, amelyek központi szerepet kaptak az úgynevezett "helsinki folyamatban". A Helsinki Törvény tíz alapelvet is megállapított, amelyek az államok „magatartását” szabályozzák polgáraikkal, valamint egymással szemben.
Az EBESZ munkája 1990-ig elsősorban találkozók és konferenciák sorozataként folyt, amelyek során a részt vevő államok által vállalt kötelezettségvállalásokat kidolgozták, kibővítették, azok végrehajtását időszakonként értékelték. A hidegháború vége és az 1990. novemberi párizsi csúcstalálkozó egy új korszak kezdetét jelentette az EBESZ számára. A Párizsi Charta az Új Európáért szerzői felszólították az EBESZ-t, hogy vegyen részt az Európában végbemenő történelmi változásokban és a hidegháború végével járó korszak új kihívásaira adott válaszok kidolgozásában. Ennek eredményeként az EBESZ állandó intézményeket és működési képességeket szerzett. A Párizsi Chartában az EBESZ állam- és kormányfői külön is rendelkeztek az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének létrehozásáról.
1991 áprilisában a spanyol parlament meghívására az EBESZ valamennyi részt vevő államának magas rangú képviselői találkoztak Madridban azzal a céllal, hogy az államfők és az államfők kérésének megfelelően létrehozzák az EBESZ Parlamenti Közgyűlését. országaik kormánya. Ennek az ülésnek az eredménye a Madridi Nyilatkozat, amely meghatározta a Közgyűlés alapvető eljárási szabályzatát, munkamódszereit, méretét, hatáskörét, valamint a szavazatok elosztását a tagok között.
Egy 1991-es berlini ülésen az EBESZ Külügyminiszteri Tanácsa (CMFA) üdvözölte a Parlamenti Közgyűlés létrehozását, és kijelentette, hogy a miniszterek várakozással tekintenek a Parlamenti Közgyűlés tagjainak véleményének „kollektív kifejezésére”. az európai biztonság és együttműködés, valamint az EBEÉ továbbfejlesztése.
1992 júliusában Budapesten volt az Országgyűlés első hivatalos ülése. A Közgyűlés többek között úgy döntött, hogy elfogadja a dán parlament meghívását, és a nemzetközi titkárságot Koppenhágában látja vendégül.
Ugyanebben az évben a prágai találkozón az EBESZ résztvevői közvetlenül hozzájárultak a két testület közötti aktív párbeszéd kialakításához, kijelentve, hogy az EBESZ soros elnöke kész beszámolni a Közgyűlésnek az EBESZ munkájáról. EBESZ, válaszoljon a parlamenti képviselők kapcsolódó kérdéseire, és vegye figyelembe véleményüket a későbbiekben a Miniszterek Tanácsának történő továbbításhoz. Itt kezdődik az a hagyomány, hogy a soros elnök beszédet mond az Országgyűlésben, amikor az országgyűlési képviselők közvetlen kérdéseire is válaszol.
1994-ben az EBESZ az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nevet kapta, az intézmény tevékenységének bővülésével összhangban.
A helsinki (1992), budapesti (1994) és isztambuli (1999) EBESZ–EBE csúcstalálkozó megerősítette a részt vevő államok érdeklődését a parlamenti képviselők aktív bevonása iránt az EBESZ tevékenységében, és úgy döntöttek, hogy a soros elnöknek továbbra is fenn kell tartania szoros kapcsolatot ápolt a Parlamenti Közgyűléssel, ajánlásaira az Állandó Tanács figyelmét felhívta, és tájékoztatta a parlamenti képviselőket az EBESZ tevékenységéről. Az 1999-es isztambuli csúcstalálkozón az EBESZ-tagországok kormányfői hangsúlyozták a Parlamenti Közgyűlés növekvő szerepét a demokratikus fejlődés és a választási megfigyelés terén.
Az EBESZ PA 23. ülésszakát Bakuban tartották 2014 júliusában. Ilkka Kanerva finn politikust választotta meg a Parlamenti Közgyűlés új elnökévé ; 111 képviselő szavazott rá, 96 a jelenlegi elnök, Ranko Krivokapic [2] .
Az EBESZ PA 24. ülésszakát 2015. július 5. és 9. között tartották Helsinkiben . Finnország lett az első olyan ország, ahol másodszor rendezték meg az EBESZ PA-ülését – ennek oka az volt, hogy 2015-ben volt 40 éve, hogy Helsinkiben aláírták az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia záróokmányát [3 ] [4] . Július elején Finnország megtagadta a beutazási vízumok kiadását az orosz Állami Duma elnökének, Szergej Nariskinnak és az orosz delegáció további öt tagjának, akiknek részt kellett volna venniük a PM ülésén. A finn fél azzal indokolta döntését, hogy a delegáció azon tagjai, akik nem kaptak vízumot, szerepelnek az EU szankciós listáján . Az orosz delegáció tiltakozásul úgy döntött, hogy nem vesz részt teljes létszámmal az EBESZ PA-ülésén. Hannu Himanen oroszországi finn nagykövetet beidézték az orosz külügyminisztériumba, ahol közölték vele, hogy Finnország fellépését "őszintén barátságtalannak, a jószomszédi viszony elvével nem összeegyeztethetőnek és az orosz-finn kapcsolatokat károsítónak " tartják [4] .
Az EBESZ PA jelenlegi főtitkára Roberto Montella (Olaszország); 2016. január 1-jén lépett hivatalba [5] .
A nemzeti delegációk vezetőiből és az Elnökség tagjaiból álló Állandó Bizottság jóváhagyja a költségvetést, kinevezi a főtitkárt és irányítja a Közgyűlés munkáját.
A Közgyűlés munkája három általános bizottságra oszlik, amelyek nagyjából megfelelnek a Helsinki Záróokmány három fő szakaszának:
I. Politikai és Biztonsági Bizottság
II. Gazdasági, Tudományos, Technológiai és Környezetvédelmi Bizottság
III. Demokrácia, Emberi Jogi és Humanitárius Ügyek Bizottsága
A bizottság tagjai egy évre elnököt, alelnököt és előadót választanak. A határozatokat az éves ülésszak ülésein többségi szavazással hozzák meg.
Az elnök által kinevezett különleges képviselők a balti térséggel, Afganisztánnal és Délkelet-Európával, az EBESZ költségvetésével, az embercsempészettel és a terrorizmus elleni küzdelemmel, a nemekkel, a határokkal, az antiszemitizmussal, a rasszizmussal és az intoleranciával, valamint az Északi-sarkvidékkel foglalkoznak.
A főtitkár irányításával a Nemzetközi Titkárság támogatja a Közgyűlés elnökének és vezetésének tevékenységét, és megszervezi az összes találkozót, választási megfigyelő missziót és diplomáciai látogatást. A Nemzetközi Titkárság állandó munkatársakból és kutatókból áll, akik a koppenhágai központi irodában és a Parlamenti Közgyűlés bécsi összekötő irodájában dolgoznak. A központi iroda és a PA összekötő iroda nemzetközi diplomáciai képviseletként működik. A PA összekötő iroda képviselői részt vesznek az EBESZ végrehajtó struktúráinak ülésein, beleértve az Állandó Tanács rendszeres üléseit is. A Titkárság kommunikációs csatornaként működik a nemzeti delegációk és az EBESZ intézményei között, valamint információs központként szolgál a Közgyűlés tagjai és a nagyközönség számára.
1993 óta több mint 5000 parlamenti képviselő és adminisztratív alkalmazott vett részt több mint 127 különböző választáson 30 országban.
A misszió vezetése Az EBESZ PA elnöke a Közgyűlés egy prominens tagját nevezi ki a misszió vezetésére. Feladatai közé tartozik a megfigyelt országban tett hivatalos látogatások lebonyolítása, a választásokat megfigyelő parlamenti képviselők választás előtti eligazításainak vezetése, a tanácsadó csoport üléseinek összehívása az EBESZ PA megfigyelőivel való eszmecsere céljából, valamint előzetes megfigyelési nyilatkozat kiadása a megfigyelés nevében.
Magatartási kódex Az EBESZ megfigyelői magatartási kódexének megfelelően a megfigyelőknek pártatlannak, megfigyelőként felismerhetőnek és a terület szakértőinek kell lenniük. A helyi törvényeknek megfelelően kell eljárniuk, és tartózkodniuk kell a választási folyamatba való beavatkozástól.
Együttműködés más megfigyelőkkel A választások figyelemmel kísérése során az EBESZ PA szoros együttműködést tart fenn az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésével és az Európai Parlamenttel, valamint a NATO Parlamenti Közgyűlésével.
A Közgyűlés ezekkel a parlamenti közgyűlésekkel és adott esetben az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájával együttműködve választási megfigyelő missziókat hajt végre.
Az EBESZ PA elnökének megbízatása egy évre szól, a Közgyűlés elnökét erre a posztra csak egyszer lehet újraválasztani [6] .