Nürnbergi elvek

Nürnbergi alapelvek ( eng.  Nürnbergi elvek , teljes név A Nürnbergi Törvényszék statútumában elismert és e törvényszék határozatában kifejezett nemzetközi jog alapelvei ) – olyan alapvető jogi elvek összességét képviselik, amelyek a nemzetközi joggal összhangban azokat a cselekményeket jellemzik , az emberiség béke és biztonsága elleni bűncselekmények.

Létrehozás

Ezeket az elveket a Nemzetközi Jogi Bizottság fogalmazta meg 1950 - ben az ENSZ Közgyűlése [1] megbízásából , hogy kodifikálja a náci párt tagjai által Németországban a második világháború után lezajlott nürnbergi per alapjául szolgáló jogi elveket , hogy ezt követően létrehozzák a Nemzetközi alapján a Btk.

Érdemes megjegyezni, hogy a Nemzetközi Jogi Bizottság valójában nem dolgozta ki ezeket az elveket, csak összefoglalta a Nürnbergi Katonai Törvényszék tevékenységét, és megfogalmazta a határozatában kifejezésre jutó alapelveket, amelyeket később a nemzetközi közösség széles körben elismert és alapítvány a nemzetközi büntetőjog ágának kialakítására . A Bizottság jelentése az elvekre vonatkozó megjegyzést is tartalmazott [2] .

Alapelvek

I. elv

Bármely személy, aki a nemzetközi jog szerint bűncselekménynek minősített cselekményt követ el, felelős ezért, és büntetendő.

Eredeti szöveg  (angol)[ showelrejt] Minden olyan személy, aki a nemzetközi jog szerint bűncselekménynek minősülő cselekményt követ el, felelős ezért és büntetendő.

II. elv

Az a tény, hogy a nemzeti jog nem szab ki büntetést a nemzetközi jog szerint bűncselekménynek minősített cselekményekért, nem mentesíti a cselekményt elkövető személyt a nemzetközi jogi felelősség alól.

Eredeti szöveg  (angol)[ showelrejt] Az a tény, hogy a belső jog nem szab ki büntetést olyan cselekményért, amely a nemzetközi jog szerint bűncselekménynek minősül, nem mentesíti a cselekményt elkövető személyt a nemzetközi jogi felelősség alól.

III. elv

Az a tény, hogy bármely személy, aki a nemzetközi jog szerint bűncselekménynek minősített cselekményt követett el, államfőként vagy felelős kormánytisztviselőként járt el, nem mentesíti a nemzetközi jogi felelősség alól.

Eredeti szöveg  (angol)[ showelrejt] Az a tény, hogy az a személy, aki a nemzetközi jog szerint bűncselekménynek minősülő cselekményt követett el, államfőként vagy felelős kormánytisztviselőként járt el, nem mentesíti őt a nemzetközi jog szerinti felelősség alól.

IV. elv

Az a tény, hogy egy személy kormányának vagy felettesének parancsa szerint járt el, nem mentesíti a nemzetközi jogi felelősség alól, ha a tudatos választás valóban lehetséges volt számára.

Eredeti szöveg  (angol)[ showelrejt] Az a tény, hogy egy személy kormánya vagy felettese utasítása szerint járt el, nem mentesíti őt a nemzetközi jog szerinti felelősség alól, feltéve, hogy az erkölcsi választása valóban lehetséges volt számára.

V. elv

Minden nemzetközi bűncselekménnyel vádolt személynek joga van a tényeken és a törvényeken alapuló tisztességes eljáráshoz.

Eredeti szöveg  (angol)[ showelrejt] Bármely személynek, akit nemzetközi jog szerint bűncselekménnyel vádolnak, joga van a tények és a jog alapján történő tisztességes eljáráshoz.

VI. elv

Az alábbiakban felsorolt ​​bűncselekmények nemzetközi bűncselekményként büntethetők:

a) Béke elleni bűncselekmények :

i) támadóháború vagy nemzetközi szerződéseket, megállapodásokat vagy biztosítékokat sértő háború tervezése, előkészítése, kezdeményezése vagy folytatása ;

ii. részvétel egy közös tervben vagy összeesküvésben az i. pontban említett cselekmények végrehajtására.

b) Háborús bűnök :

A háborús törvények és szokások megsértése, beleértve, de nem kizárólagosan a megszállt terület polgári lakosságának megölését, bántalmazását, rabszolgaságba vételét vagy más célból, hadifoglyok vagy tengeri személyek megölését vagy bántalmazását . túszok meggyilkolása vagy köz- vagy magántulajdon kifosztása, városok és falvak értelmetlen pusztítása vagy rombolása, amit nem indokol a katonai szükség.

c) Emberiség elleni bűncselekmények :

Gyilkosság, megsemmisítés, rabszolgasorba helyezés, deportálás és a polgári lakosság ellen elkövetett egyéb embertelen cselekmények, illetve politikai, faji vagy vallási okokból történő üldözés, ha ilyen cselekményeket békeellenes vagy katonai bűncselekmények elkövetése során követnek el, vagy ilyen üldözésre kerül sor, vagy velük kapcsolatban.

Eredeti szöveg  (angol)[ showelrejt] Az alábbiakban felsorolt ​​bűncselekmények a nemzetközi jog szerint bűncselekményként büntethetők:
a) Béke elleni bűncselekmények:
i) támadóháború, illetve nemzetközi szerződéseket, megállapodásokat vagy biztosítékokat megsértő háború tervezése, előkészítése, kezdeményezése vagy lebonyolítása;
ii) Részvétel egy közös tervben vagy összeesküvésben az i. pontban említett cselekmények bármelyikének végrehajtására.
b) Háborús bűnök:
a háborús törvények vagy szokások megsértése, amely magában foglalja többek között a gyilkosságot, a rossz bánásmódot vagy a rabszolgamunkára való deportálást vagy bármely más célból a megszállt területen élő polgári lakosságot, a gyilkosságot vagy a rossz bánásmódot. hadifoglyok, tengeren élő személyek, túszok meggyilkolása, köz- vagy magántulajdon kifosztása, városok vagy falvak öncélú elpusztítása, vagy katonai szükségszerűtlenség által nem indokolt pusztítás.
c) Emberiség elleni bűncselekmények:
gyilkosság, megsemmisítés, rabszolgasorba helyezés, deportálás és más embertelen cselekmények, amelyeket bármely polgári lakosság ellen követnek el, vagy politikai, faji vagy vallási okokból elkövetett üldöztetés, ha ilyen cselekményeket 3 követnek el, vagy ilyen üldözést hajtanak végre bármilyen békeellenes vagy háborús bûnnel kapcsolatos.

VII. elv

A VI. alapelv szerinti békeellenes, háborús vagy emberiesség elleni bűncselekmény elkövetésében való közreműködés a nemzetközi jog szerint bűncselekmény.

Eredeti szöveg  (angol)[ showelrejt] A VI. elvben meghatározott békeellenes, háborús vagy emberiesség elleni bűncselekmény elkövetésében való közreműködés a nemzetközi jog szerint bűncselekmény.

Jelentése

A nürnbergi elvek jelentős mértékben hozzájárultak a nemzetközi büntetőjog létrejöttéhez és fejlődéséhez, ezek adják a nemzetközi büntetőbíróságok létezésének és működésének alapját . 2002 - ben megalakult az állandó Nemzetközi Büntetőbíróság .

Ezenkívül a nürnbergi elvek számos ország jogszabályaiban tükröződtek, és a nemzeti büntető törvénykönyvekben is szerepeltek , amelyek az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekmények büntetését írják elő. Az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyvében az ilyen bűncselekményekért való felelősséget a 353-359. cikk írja elő .

Lásd még

Jegyzetek

  1. Az ENSZ Közgyűlésének 177 / II (1947) sz. határozata  (elérhetetlen link)  (Hozzáférés dátuma: 2012. július 19.)
  2. A Nemzetközi Jogi Bizottság évkönyve. – 1950. évf. II. - pp. 374–378  (angol) . Hozzáférés dátuma: 2012. július 19. Az eredetiből archiválva : 2012. szeptember 29.

Irodalom

Linkek