Nanzhao

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. március 13-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

Nanzhao
történelmi állapot

649-902 _ _
Főváros	Taihe, Dali
nyelvek)	megvesz
Hivatalos nyelv	bai
Vallás	Buddhizmus , taoizmus
Államforma	monarchia
Folytonosság
Dali (állam) →
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Nanzhao ( kínai trad. 南詔, ex. 南诏, pinyin Nánzhāo ) a bai nép királysága , amelynek fő területe Kínában , a modern Yunnan tartományban volt . Nanzhao virágkora a VIII - IX. századra esett .

Nanzhao többnemzetiségű pufferállam volt Kína és Délkelet-Ázsia között . Nanzhao terjeszkedése és összeomlása a laoszi és a taiok letelepedéséhez vezetett a mai Laosz és Thaiföld területén .

Alapítás és néprajz

Nanzhao kezdetét 650 -nek tulajdonítják . A Bai törzsek az Erhai -tó körül telepedtek le, és Zhao néven ismert fejedelemségeket alkottak . 737-ben Tang Kína támogatásával Piloge király egyesítette a "hat zhaot" és elnevezte az új királyságot Nanzhao-nak. Tang Kínához képest formális vazallusi pozícióban volt. A főváros 738 -ban Taihe városa (太和城) volt a modern Dali város közelében , egy termékeny völgy közepén. 17 év után Piloge fia, Galofeng császárrá kiáltotta ki magát, vagyis kikiáltotta függetlenségét Kínától.

Emelkedés és terjeszkedés

750-ben Nanzhao fellázadt Tang Kína ellen. 751-ben a kínaiak hadsereget küldtek, amely vereséget szenvedett Xianguannál , ugyanabban az évben, amikor a talasi csata zajlott , és a kínaiakat súlyos vereséget szenvedtek az arabok Közép - Ázsiában . Ennek a csatának a bizonyítéka volt a tábornok barlangja és a tízezer katona sírja a Xiangguan régióban. 754-ben újabb kínai sereget küldtek, és szintén vereséget szenvedtek. Sikerükön felbuzdulva a Nanzhao hadurak elfoglalták egész Jünnant , megszállták Burmát , Észak- Laoszt és Thaiföldet , és Szecsuánba nyomultak . Csengdut 829 -ben foglalták el .

832-ben a Nanzhao csapatok elfoglalták Pyu állam Khalinji fővárosát (Burmában ) , földdel egyenlővé tették, a túlélő lakosok pedig fogságba estek. 835-ben a Nanzhao csapatok megtámadták Mon Michen államot, és sok foglyot hurcoltak el. A Mon államoknak azonban sikerült egyesíteniük erejüket a Nanzhao elleni harcban, és megállítani az előrenyomulást.

Elutasítás

873-ban Nanzhaót kiszorították Szecsuánból . A jövőben Nanzhao királyságának ereje fokozatosan elhalványult.

A dinasztiák változásai

902- ben megdöntötték a Nanzhao-dinasztiát. Rövid időn belül további három dinasztiát váltottak fel, és 937 -ben megalapították Dali királyságát .

Halál

1254-ben Dalit a Kublai kán által vezetett mongolok elfogják . A thai törzsek kivándorolnak a mai Thaiföld területére , Laoszba és az indiai Assam államba .

Vallás

Nanzhao a buddhizmushoz kötődik , amint azt az akkori kőfeliratok tanúsítják. Egyes tudósok azt sugallják, hogy a helyi Acharya buddhizmus rokon volt a Baganban (a mai Mianmarban ) elfogadott tantrikus ari buddhizmussal .

Nanzhao uralkodói

templom neve ( Kínai trad. 廟號, ex. 庙号, pinyin Miàohào , Pall. Miaohao )	Posztumusz név ( hagyományos kínai 諡號, pl.谥号, pinyin Shìhào , pall. Shihao )	személynév ( Kínai trad. 姓名, pinyin Xìngmíng , Pall. Xingming )	Kormányzati évek	Uralkodás korszaka ( Kínai trad. 年号, ex. 年號, pinyin Niánhào , pall. Nianhao )
Da Meng -dinasztia _ _ _ _ _ _ _ _
	Qijia-wang ( kínai trad. 奇嘉王, pinyin Qíjiā Wáng , Pall. Qijia-wang )	Meng Sinulo ( kínai trad. 蒙細奴邏, gyakorlat 蒙细奴逻, pinyin Méng Xìnúluó , pall. Meng Sinulo )	649 - 674 nemzetség. 617
	Xingzong-wang ( kínai trad. 興宗王, gyakorlat 兴宗王, pinyin Xīngzōng Wáng , Pall. Xingzong-wang )	Meng Luosheng _ _ _ _ _ _ _ _ _ _	674 - 712 nemzetség. 634
		Meng Yange _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _	712
	Weicheng-wang ( kínai trad. 威成王, pinyin Wēichéng Wáng , Pall. Weicheng-wang )	Meng Shenglopi ( kínai trad. 蒙盛邏皮, ex. 蒙盛逻皮, pinyin Méng Shèngluópí , pall. Meng Shenglopi )	712-728 gen . _ 673
	Guyi-wang ( kínai trad. 歸義王, ex. 归义王, pinyin Guīyì Wáng , pall. Guyi-wang )	Férfi pilóta _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _	728-748 _ _
	Shenyu-huangdi ( kínai trad. 神武皇帝, ex. 神武皇帝, pinyin Shénwǔ Huángdì , pall. Shenyu-huangdi )	Meng Galofeng _ _ _ _ _ _ _ _ _ _	748-779 nemzetség . _ 712	Changshou ( kínai :長壽 , pinyin Chángshòu , Pall . Changshou ) 769-780
	Xiaoheng Huangdi ( kínai trad. 孝恒皇帝, pinyin Xiàohéng Huángdì , Pall. Xiaoheng Huangdi )	Meng Yimousun _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _	779 - 808 szül 754	Jianlong ( kínai trad. 見龍, ex. 见龙, pinyin Jiànlóng , pall . Jianlong ) 780-784 Shangyuan ( kínai trad. 上元, pinyin Shǎngyuán , pall. Shangyuan ) 784 — Yuanfeng ( kínai trad. 元封, pinyin Yuánfēng , pall. Yuanfeng ) - 810
	Xiaohui Huangdi ( kínaiul: 孝惠皇帝 , pinyin Xiàohuì Huángdì , pall .	Meng Xungekquan _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _	808 - 809 szül 778
	Yu-huangdi ( kínai 幽皇帝, pinyin Yōu Huángdì , Pall. Yu-huangdi )	Meng Quanlongsheng _ _ _ _ _ _ _ _ _ _	809 - 816 szül 798	Longxing ( kínai :龍興 , pinyin Lóngxīng , pall . Longxing ) 810-817
	Jing Huangdi ( kínai trad. 靖皇帝, pinyin Jìng Huángdì , Pall. Jing Huangdi )	Man Quanlisheng _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _	816 - 823 szül. 802	Quany ( kínai trad. 全義, ex. 全义, pinyin Quányì , pall . Quany ) 817-820 Dafeng ( kínai trad. 大豐, ex .大丰, pinyin Dàfēng , pall . Dafeng ) 820-824
	Zhaochen - huangdi ( kínai trad. 昭成皇帝, pinyin Zhāocheng Huángdì , pall. Zhaochen - huangdi )	Quanfengyu férfi _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _	823-859 _ _	Baohe ( hagyományos kínai 保和, pinyin Bǎohé , Pall . Baohe ) 824-840 Tianqi ( hagyományos kínai 天啟, pinyin Tiānqǐ , pall . Tianqi ) 840-860
Da Li -dinasztia _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
	Jingzhuang Huangdi ( kínai trad. 景莊皇帝, ex. 景庄皇帝, pinyin Jǐngzhuāng Huángdì , pall. JingZhuang Huangdi )	Meng Shilong _ _ _ _ _ _ _ _ _ _	859 - 877 nemzetség. 844	Jianji ( kínai trad . 建極, pinyin Jiànjí , pall . Jianji ) 860-873 Fayao ( kínai trad. 法堯, ex . 法尧, pinyin Fǎyáo , pall . Fayao ) 873-878
Da Fengmin- dinasztia _ _ _ _ _ _ _ _
	Shengming Wenwu-huangdi ( kínai trad. 聖明文武皇帝, ex. 圣明文武皇帝, pinyin Shèngmíng Wénwǔ Huángdì , pall. Shengming Wenyu-huangdi )	Meng Longshun _ _ _ _ _ _ _ _ _ _	877-897 _ _	Zhenming ( kínai trad. 貞明, ex. 贞明, pinyin Zhēnmíng , pall. Zhenming ) 878 — Chengzhi ( kínai trad. 承智, pinyin Chéngzhì , pall. Chengzhi ) Datong ( kínai trad. 大同, pinyin Dàtóng , pall. Datong ) - 889 Tsoe ( kínai trad. 嵯耶, pinyin Cuóyé , Pall . Tsoe ) 889-898
	Xiaoai Huangdi ( kínai trad. 孝哀皇帝, pinyin Xiàoāi Huángdì , pall. Xiaoai Huangdi )	Meng Shunhuazhen ( kínai trad. 蒙舜化貞, ex. 蒙舜化贞, pinjin Méng Shùnhuāzhēn , pall. Meng Shunhuazhen )	897 - 902 szül. 877	Zhongxing ( kínai trad . 中興, gyakorlat 中兴, pinyin Zhōngxīng , pall . Zhongxing ) 898-903
Da Changhe -dinasztia _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
	Shengming Wenyu Weide Huanghuangdi _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _	Zheng Maisy ( kínai trad. 鄭買嗣, gyakorlat 鄭买嗣, pinyin Zhèng Mǎisì , pall. Zheng Maisy )	902-909 _ _	Ango ( hagyományos kínai 安國, gyakorlat安国, pinyin Ānguó , pall. Ango ) 903 - 910
	Suwen Taishang Huangdi _ _ _ _ _ _ _ _ _	Zheng Renmin _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _	909-926 _ _	Shiyuan ( kínai trad. 始元, pinyin Shǐyuán , pall . Shiyuan ) 910-913 Tianrui Jingxing ( kínai trad. 天瑞景星, pinyin Tiānruì Jǐngxīng , pall. Tianrui Jingxing ) 913 — Anhe _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Zhenyu ( kínai trad. 貞祐, ex. 贞祐, pinyin Zhēnyòu , pall. Zhenyu ) Chuli _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Xiaozhi ( kínai trad. 孝治, pinyin Xiàozhì , pall. Xiaozhi ) - 927
	Gonghui Huangdi ( kínai trad. 恭惠皇帝, pinyin Gōnghuì Huángdì , Pall. Gonghui Huangdi )	Zheng Longdan _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _	926-928 _ _	Tianying ( kínai trad. 天應, gyakorlat 天应, pinyin Tiānyìng , pall. Tianying ) 927 - 928

Lásd még

Irodalom

I. N. Maskina. Kína és Vietnam III-XIII. században. "Tudomány" GRVL 1978

Linkek

AZ ELSŐ ÁLLAMOK MIANMAR TERÜLETÉN (IV-XII. század) (Kelet IVÁN története)
Chan, Maung (2005. március) A théraváda buddhizmus és a shan/thai/dai/laosz régiók .

Szótárak és enciklopédiák	nagy kínai nagy kínai Nagy orosz Britannica (online) Universalis