Görögország neve

A " Görögország " [1] név latin eredetű, és a görög nyelvben nem használatos . Hazájuk görögeinek önneve " Hellasz " ( görögül Ελλάδα [eˈlaða] listen ) vagy "Ellas" [2] . Kezdetben a dél- Thesszáliában található régió neve  - Phthiotis , fokozatosan elterjedt egész Görögországra. Azzal, hogy a hellének kifejezést az összes görögre általános kifejezésként elfogadták, a Hellász név az egész Görögország szárazföldi részének, majd később egész Görögországnak gyűjtőneve lett, beleértve a szigetcsoportokat, szigeteket és kis- ázsiai területeket (szemben a történelmi Magna Graecia , Dél- Olaszországban található ) [3] .

Helynévtörténet

Görögország neve az angol-germán nyelvekben a latin latin névből származik .  Graecia szó szerint azt jelenti: "a görögök földje", amelyet az ókori rómaiak használtak a modern Görögország területére. Hasonlóképpen alakult ki a nemzet latin neve - "görögök" ( lat.  Graeci ). A latin kifejezések pedig a Graecus szóból származnak ,  amely a görög Γραικός (pl. Γραικοί) szó latin átvétele, jelentése "görög", de etimológiája továbbra is bizonytalan.

William Smith Dictionary of Greek and Roman Geography című művében megjegyzi, hogy a külföldiek gyakran hivatkoznak más nemzetek tagjaira egy endonimából származó exonimával [4] .

A görög szerzők közül az első, aki a Γραικοί nevet használta, Arisztotelész (" Meteorológia ") volt. Arisztotelész megjegyezte, hogy Dodona városa és az Acheloos folyó környékén vannak olyan emberek, akiket Γραικοί -nak hívnak , de addigra már helléneknek hívták őket [5] . Ebből következik, hogy a Γραικοί etnonimát egykor Epirusban és Görögország többi nyugati partján is széles körben használták, és idővel az a név lett, amelyen a hellének ismerték a Jón-tenger túloldalán élő itál népeket. [4] .

Az ókori görög költő , Hésziodosz a híres "Nők katalógusában" Grecus karaktert - Pandora és Zeusz  fiát , aki a nevét a hellén szokásokat követő embereknek adta, és Grecus testvére, Latin adta a nevét. a latinokhoz [6] . Hasonlóképpen a görög hellének legendás ősanya a görögöknek (helleneknek) adta nevét. A 6. századi bizánci István filozófus Ethnica című művében szintén azt állította, hogy Grecus, Thessalus fia , a hellének Graeci nevének őse [7] [8] .

A Római Birodalom keleti része , amely túlnyomórészt görög nyelvű volt, a görög nevet adta. Ῥωμανία ( Rómánia vagy Románia ). Valójában a késő ókor óta a görögök Ῥωμαῖοι-ként (sg. Ῥωμαῖος: rómaiak) emlegették magukat. Ezeket vagy a rokon kifejezéseket néha a modern görögben is használják: Ρωμιός (a Ῥωμαῖος szóból), Ρωμιοσύνη. A bizánci tanulmányok megalapítója , Jerome Wolf bevezette a „ Bizánci Birodalom ” fogalmát a Kelet-Római Birodalommal kapcsolatban, és ez a kifejezés gyökeret vert a nyugati történetírásban. Mivel azonban Bizánc csaknem 1000 évvel tovább tartott, mint a Nyugat-Római Birodalom , a legtöbb keleti történész és geográfus olyan kifejezéseket használt, mint a rum Bizánc különböző részei és lakossága leírására .

A modern görög állam hivatalos nevei

Az 1821-es függetlenség kikiáltása óta a modern görög állam különféle hivatalos neveken létezik, amelyek főként a politikai rendszer változásai miatt változtak.

• 1821-28: "Görögország Ideiglenes Adminisztrációja" ( görögül: Προσωρινή Διοίκησις τῆς Ἑλλάδος a londoni függőség1 és Görögország ideiglenes elismerése8) Görögország ideiglenes kormánya a nemzetközi autonómiáig .
• 1828-32: „Görög állam” ( görögül: Ἑλληνική Πολιτεία ) – John Kapodistrias vezetésével használták . Néha az előző időszakkal kombinálva az „Első Görög Köztársaság” általános neve alatt;
• 1832-1924: " Görög Királyság " ( görögül: Βασίλειον τῆς Ἑλλάδος ) - elfogadva, miután Görögországot monarchiává nyilvánították az 1832-es londoni konferencián ; a monarchia 1924. március 25-i felszámolásáig fenntartva;
• 1924-35: "Görög Köztársaság" ( görögül: Ἑλληνική Δημοκρατία ) - a " második Görög Köztársaság " néven ismert, 1924-től 1935. október 10-ig létezett, amikor a mondyliszi államcsínyt vezette;
• 1935-73: „Görög Királyság” ( görögül: Βασίλειον τῆς Ἑλλάδος ) – a monarchia 1935-ös helyreállításától a „ fekete ezredesek ” rezsimje általi eltörléséig 1935- ben17 . 1941 és 1944 között használták a görög száműzetésben lévő kormányra;
• 1941-44: „ Görög állam ” ( görögül: Ἑλληνική Πολιτεία ) a kollaboráns görög kormány által használt név volt, amikor a náci Németország megszállta az országot a második világháború alatt ;
• 1973 - jelen: "Görög Köztársaság" ( görögül: Ελληνική Δημοκρατία ) - a monarchia katonai junta általi eltörlésétől napjainkig. Ugyanakkor a Harmadik Görög Köztársaság rezsimje hivatalosan 1974-ben kezdődik a junta bukása és a demokratikus uralom visszatérése után.

Lásd még

• görögök
• hellének

Jegyzetek

1. ↑ Külföldi országok földrajzi névszótára, 1986 , p. 97.
2. ↑ Poszpelov, 2002 , p. 125.
3. ↑ G. V. Shcheglov, V. Archer. Az ókor szótára. Moszkva, ACT, Astrel, 2006, 394. o.. ISBN 5-17-037310-4
4. ↑ 12 Smith , 1854 , p. 299 .
5. ↑ Arisztotelész, Meteorológia , 1.14 Archivált : 2018. október 11. a Wayback Machine -nél
6. ↑ Hésziodosz, nők katalógusa , 2. Archivált : 2013. július 5. a Wayback Machine -nél
7. ↑ Stephanus, Ethnica , p. 212
8. ↑ Smith, 1849 , p. 1011 .

Irodalom

oroszul

• Arisztotelész . Meteorológia. I. könyv . (határozatlan)
• Pospelov E. M. A világ földrajzi nevei. Helynévszótár / rev. szerk. R. A. Ageeva. - 2. kiadás, sztereotípia. - M . : Orosz szótárak, Astrel, AST, 2002. - 512 p. - 3000 példányban.  — ISBN 5-17-001389-2 .
• Külföldi országok földrajzi neveinek szótára / A. M. Komkov. — M .: Nedra, 1986. — 459 p.

angolul

• Hésziodosz , nők katalógusa , online az Online Medieval & Classical Library -ben
• Stephanus Ethnica  (neopr.) / Meineke, Augustus. - 1849. - Reimer.
• Smith, Vilmos Görög és római földrajzi szótár  (határozatlan) . – Little, Brown és társai. , 1854. - T. 1.
• Smith, Vilmos Görög és római életrajzi és mitológiai szótár  (angol) . - J. Walton, 1849. - 20. évf. 2.