Kutaisi tartomány
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. július 9-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .| Az Orosz Birodalom kormányzósága | |||||
| Kutaisi tartomány | |||||
|---|---|---|---|---|---|
|
|||||
| 42°15′00″ s. SH. 42°42′00″ K e. | |||||
| Ország | Orosz Birodalom | ||||
| Adm. központ | Kutais | ||||
| Történelem és földrajz | |||||
| Az alapítás dátuma | 1846 | ||||
| Az eltörlés dátuma | 1917 | ||||
| Négyzet | 25 941,8 verts² _ | ||||
| Népesség | |||||
| Népesség | 913 657 fő | ||||
|
|||||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||||
Kutaiszi kormányzóság ( grúz nyelven ქუთაისის გუბერნია ) az Orosz Birodalom közigazgatási-területi egysége . A tartományi város Kutaisi .
Fizikai és földrajzi jellemzők
Földrajzi hely
Transzkaukázia délnyugati részén , a Fekete-tenger délkeleti partja mentén, valamint a Rioni és a Chorokha folyók medencéje mentén helyezkedett el .
Terület 25 942 négyzetméter. verst .
Klíma
Az éghajlat enyhe, párás és egyenletes. A flóra fényűző szubtrópusi ( a szőlő szülőhelye ).
Relief
A felszín északon hegyes - a fő Kaukázus déli lejtői ( Dykh-Tau , 17 ezer láb magas); a középső rész a Rioni folyó mentén sík, helyenként mocsaras, síkság; a tartomány déli részét a Kis-Kaukázus foglalja el . Az erdők az egész terület mintegy felét borítják. A hegyvidéki helyek talaja köves, az alföldön - alluviális, rendkívül termékeny.
Történelem
Kutaiszi kormányzóság 1846 -ban jött létre a grúz-imereti kormányzóság felosztása következtében . 1883- ban a megszüntetett Batumi régió Szuhumi körzetét és 2 körzetét ( Artvinszkij és Batumi ) a tartományba vonták be . 1903- ban az Artvin és Batumi körzeteket ismét Batumi régióvá választották . A 20. század elején a Szuhumi körzet az Orosz Birodalom különleges körzetének státuszát is megkapta , amely egy tartománynak felel meg.
1918 -ban a tartomány a Grúz Demokratikus Köztársaság része lett .
Vallási összetétel
1863-ban 348 933 ember élt a tartományban, nem számítva Mingreliát. A lakosság többsége az ortodoxiát vallotta. Ezen kívül 31 189 örmény egyház híve, 2 402 szakadár (doukhobor), 2 374 katolikus, 5 369 zsidó és 20 132 muszlim volt a tartományban. 1861-ben 455 ortodox templom volt a tartományban (11 kolostor és 444 templom); 72 örmény templom; 2 katolikus templom Kutaisziban és Akhaltsikhében; 1 zsidó zsinagóga Kutaisiban [1]
Népesség
Lakossága 914 ezer fő (ebből városi 62 ezer).
Nemzeti összetétel 1897-ben [2]
| megye | grúzok | imerek | keverékek | abházok | törökök | örmények | oroszok | Svans | görögök | zsidók | Kis oroszok | lengyelek | kurdok | oszétok |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| A tartomány egésze | 32,5% | 25,6% | 22,6% | 5,6% | 4,4% | 2,3% | 1,8% | 1,5% | 1,4% | … | … | … | … | … |
| Artvinsky kerületben | 42,06% | … | … | … | 42,67% | 13,66% | 1,41% | … | … | 0,11% | … | … | … | … |
| Batumi kerület | 63,9% | … | … | … | 3,6% | 8,1% | 8,2% | … | 5,3% | 1,2% | 1,9% | 1,0% | 1,9% | … |
| Zugdidi megye | … | … | 98,4% | … | … | … | … | … | … | … | … | … | … | … |
| Kutaisi kerület | 27,2% | 66,8% | … | … | … | … | 1,8% | … | … | 1,6% | … | … | … | … |
| Lechkhumsky kerületben | … | 66,0% | … | … | … | … | … | 32,1% | … | … | … | … | … | … |
| Ozurgeti megye | 95,3% | … | … | … | … | … | … | … | 3,3% | … | … | … | … | … |
| Racha megye | 18,6% | 73,9% | … | … | … | … | … | … | … | 1,0% | … | … | … | 5,8% |
| Senaki megye | 12,4% | … | 83,6% | … | … | … | 1,2% | … | … | … | … | … | … | … |
| Shoropansky kerületben | 68,2% | 28,5% | 1,4% | … | … | … | … | … | … | … | … | … | … | … |
| Sukhumi kerület | 1,7% | … | 22,4% | 55,3% | 1,3% | 6,2% | 4,8% | … | 5,1% | … | … | … | … | … |
Közigazgatási felosztások
1897- ben Kutaisi tartomány 7 megyét és 3 körzetet foglalt magában.
| Nem. | megye | megyei város | Terület, 2. oldal |
Népesség [3] ( 1897 ), fő |
|---|---|---|---|---|
| egy | Zugdidi | Zugdidi város (3407 fő) | 2614,9 | 114 869 |
| 2 | Kutaisi | Kutais város (32 476 fő) | 2985,9 | 221 665 |
| 3 | Lechkhumsky | Val vel. Tsageri (687 fő) | 4078.3 | 47 779 |
| négy | Ozurgeti | Ozurgety város (4710 fő) | 1985.0 | 90 326 |
| 5 | Rachinsky | Val vel. Ők (1255 fő) | 2494,9 | 60 421 |
| 6 | Senaki | m. Senaki (1248 fő) | 1520,0 | 115 785 |
| 7 | Sukhumi kerület | Sukhum város (7998 fő) | 7575.4 | 106 179 |
| nyolc | Shorapani [4] | Val vel. Quirils (2010 fő) | 2687,4 | 156 633 |
| 9 | Artvinsky kerületben | m. Artvin (7091 fő) | 3433,5 | 56 140 |
| tíz | Batumi kerület | Batum város (28 508 fő) | 2675,7 | 88 444 |
Hatóságok
Katonai kormányzók
| TELJES NÉV. | Cím, rang, rang | Pozíciócsere idő |
|---|---|---|
| Beljavszkij Konsztantyin Jakovlevics | Dandártábornok | 1847.04.17-1851 |
| Gagarin Alekszandr Ivanovics | herceg, vezérőrnagy | 1851-1853 |
| Bagration-Mukhransky Ivan Konstantinovich | herceg, vezérőrnagy | 1853-1856 |
| Erisztov György Romanovics | herceg, altábornagy, főkormányzó | 1856-1860 |
| Koljubakin Nyikolaj Petrovics | altábornagy | 1860-1863 |
| Szvjatopolk-Mirszkij Dmitrij Ivanovics | herceg, altábornagy, főkormányzó | 1863-1866 |
| Levashov Vlagyimir Vasziljevics | gróf vezérőrnagy | 1867-1874.09.28 |
Kormányzók
| TELJES NÉV. | Cím, rang, rang | Pozíciócsere idő |
|---|---|---|
| Ivanov Nyikolaj Agafonovics | ezredes (vezérőrnagy) | 1858-1861 |
| Ogolin Alekszandr Sztyepanovics | megbízott államtanácsos | 1861-1866 |
| Vlasztov, György Konstantinovics | megbízott államtanácsos | 1874-1878 |
| Malafeev Nikolay Yasonovich | megbízott államtanácsos | 1878-1883 |
Katonai kormányzók
| TELJES NÉV. | Cím, rang, rang | Pozíciócsere idő |
|---|---|---|
| Szmekalov Alekszej Mihajlovics | Dandártábornok | 1883.01.07-1887.11.02 |
| Grosman Alekszandr Ignatievich | Dandártábornok | 1887.11.03-1890.01.12 |
| Shalikov Mihail Jakovlevics | altábornagy | 1890.12.22-1898.05.30 |
| Gershelman Fjodor Konstantinovics | Dandártábornok | 1898.07.19-1901.04.21 |
| Smagin Alekszej Alekszejevics | ezredes (vezérőrnagy), ill. d. | 1901.10.20-1905.05.01 |
| Üresedés | 1905-1907 | |
| Slavachinsky Ádám Ivanovics | Dandártábornok | 1907.11.28-1914 |
| Potulov Lev Vladimirovics | államtanácsos (tényleges államtanácsos) | 1914-1916 |
| Gudovics Alekszandr Vasziljevics | gróf, államtanácsos | 1916-1917 |
A nemesi tartományi marsallok
| TELJES NÉV. | Cím, rang, rang | Pozíciócsere idő |
|---|---|---|
| Csereteli Nesztor Dmitrijevics | Herceg, Őfelsége kísérete vezérőrnagy | 1878-1885 |
| Kipiani Dmitrij Ivanovics | megbízott államtanácsos | 1885.08.12-1886.08.26 |
| Nyizharadze Almaszkán Dmitrijevics | herceg, alezredes | 1886.08.26-1888.08.27 |
| Csulukidze Konstantin Davidovics | herceg, hadnagy | 1888.08.28-1889.09.13 |
| Tsereteli Szemjon Georgijevics | herceg, kamarai ranggal, valóságos államtanácsos | 1889.09.13-1901.09.14 |
| Lordkipanidze Simon Nyikolajevics | herceg, kamarai ranggal, udvari tanácsos | 1901.09.14-1904 |
| Tsereteli Simon Davidovics | herceg, hadnagy | 1904.02.26-1912 |
| Mikeladze Parsadakh Georgievich | herceg, nyugalmazott ezredes | 1912.03.12-1915 |
| Nyizseradze David Otievich | herceg | 1915-1917 |
Főhadnagyok
| TELJES NÉV. | Cím, rang, rang | Pozíciócsere idő |
|---|---|---|
| Koljubakin Mihail Petrovics | alezredes | 1847-1848 |
| Guszjatnyikov Mihail Petrovics | államtanácsos | 1848-1852 |
| Gnyilosarov Pjotr Demjanovics | államtanácsos | 1852-1856 |
| Jurcsenko Ivan Mihajlovics | megbízott államtanácsos | 1856-1869 |
| Osten-Saken Maximilian Alekszandrovics | bírósági tanácsadó (államtanácsos) | 1869-1873 |
| Malafeev Nikolay Yasonovich | államtanácsos | 1873-1878 |
| Bryggen Alekszandr Julijevics | báró, államtanácsos | 1878.07.02-1897.02.01 |
| Miklashevszkij Grigorij Dementijevics | megbízott államtanácsos | 1897.02.14-1899.09.18 |
| Kalachev Alekszej Alekszejevics | főiskolai tanácsadó (államtanácsos) | 1900.06.20-1905.08.20 |
| Makarov Apollon Apollonovich | kollégiumi tanácsadó | 1906.04.28-1915 |
| Ventzel Nyikolaj Eduardovics | ezredes | 1915-1917 |
A katonai kormányzó segédei
| TELJES NÉV. | Cím, rang, rang | Pozíciócsere idő |
|---|---|---|
| Erisztov Nyikolaj Bogdanovics | herceg, vezérőrnagy | 1883.01.06-1895.02.04 |
| Barjatyinszkij Alekszandr Anatoljevics | herceg, vezérőrnagy | 1895.02.04.—1896.10.05 |
| Samoilov Alekszej Alekszandrovics | ezredes | 1896.10.05-1900.01.26 |
| Dryagin Nyikolaj Nyikolajevics | Dandártábornok | 1900.02.24 |
Heraldika
Kutaisi tartomány címerét 1870. október 29-én hagyták jóvá.
A zöld pajzsban az Aranygyapjú, az Orosz Birodalom színszalagjára akasztva. A pajzsot a császári korona védi, és arany tölgylevelek veszik körül, amelyeket Szent András szalag köt össze.
- PSZ RI, 48860 szA tartomány régióinak címerprojektjei voltak: Racha régióban - "arany túra ezüst sziklán azúrkék pajzsban" és Mingrelia számára - "arany bikafej fekete mezőben" .
1883-1903-ban a Batumi régió Kutaisi tartomány része volt. A régió saját emblémával rendelkezett, amelyet 1881. június 17-én hagytak jóvá:
A pajzsot skarlát és ezüst hullámokban keresztezik, felső felében három bizánci arany érme 2 és 1. A pajzsot az ősi királyi korona díszíti, és arany tölgylevelek veszik körül, amelyeket Sándor-szalag köt össze.
- PSZ, 274aKözgazdaságtan
Ipar
Gyárak és üzemek ( 1900 ) 314 8,5 millió rubel értékű termeléssel .
Bányászat ősidők óta; a Kvirily pályaudvar közelében , a világ leggazdagabb mangán- (akár évi 23 millió pud ), réz- és ólomérc- , valamint szénlelőhelye (több mint 3 millió pud).
Kereskedelem
A földtulajdon rendkívül széttagolt. A fő termesztett növények a kukorica és a szőlő . A tartomány felvidéki részein kevés kenyeret ( búza , köles , árpa stb.) vetnek. A dohánytermesztés (magas minőségű) fejlődik; a Fekete-tenger partja mentén - gyümölcs- és narancsültetvények .
Közlekedés
Vasút 379 mérföld.
Jeles emberek
- Kszimitov, Konsztantyin Lazarevics , a Szuhumi járásbeli Kuma (Mihajlovka) falu szülötte, a Szent Anna 3., 4. és Szent Sztanyiszlav 3. fokozatú rend kitüntetésben részesült .
- Majakovszkij, Vlagyimir Vlagyimirovics , Bagdati (Bagdadi) falu szülötte , orosz szovjet költő.
- Zhordania, Noy Nikolaevich , Ozurgeti falu szülötte , Ozurgeti kerület - a Grúz Demokratikus Köztársaság kormányának elnöke (1918-1921)
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ P. Semenov. Kutaisi kormányzóság // Az Orosz Birodalom földrajzi és statisztikai szótára. kötet II. - Szentpétervár, 1865. - S. 876-880.
- ↑ Demoscope Weekly. Az Orosz Birodalom első általános népszámlálása 1897-ben. A lakosság megoszlása anyanyelv és az Orosz Birodalom megyéi szerint, kivéve az európai Oroszország tartományait . Letöltve: 2009. február 27. Az eredetiből archiválva : 2010. szeptember 2..
- ↑ Demoscope Weekly. Az Orosz Birodalom lakosságának első általános népszámlálása 1897-ben. Az Orosz Birodalom tartományainak, kerületeinek, városainak tényleges lakossága (Finnország kivételével) . Letöltve: 2009. október 21. Az eredetiből archiválva : 2012. augusztus 25..
- ↑ Shorapansky kerület // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótár : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
Linkek
- Massalsky V.I .,. Kutaisi tartomány // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
- ESBE: Kutaisi kormányzóság
- Carskoje Selo könyvtára, könyvek Kutaisi tartomány 19-20. századi történetéről, PDF
- Az Orosz Nemzeti Könyvtár elektronikus alapja. A kutaiszi kormányzat statisztikai leírása (elérhetetlen link)
 Szótárak és enciklopédiák |
|
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |
| Kutaisi kormányzóság közigazgatási felosztása | ||
|---|---|---|
| megyék Zugdidi Kutaisi Lechkhumsky Ozurgeti Rachinsky Senaki Shorapan kerületek Artvinszkij Batumi Sukhumi | ||