Kisállat temető (regény)

Kisállat temető
kisállat szematary

Az első kiadás borítója
Szerző Stephen King
Műfaj horror [1] , posztmodern gótika [2] :168 .
Eredeti nyelv angol
Az eredeti megjelent 1983. november 13. [3]
Tolmács V. Erlikhman ,
A. Tishinin,
I. Bagrov,
M. Gribanova,
T. Pokidajeva [4]
Kiadó dupla nap
Oldalak 373 [5]
Hordozó könyv
Előző " Christina "
Következő " A vérfarkas ciklus "

A Pet Sematary ( eng.  Pet Sematary , torzítva " Pet Cemetery " [6] ) Stephen King amerikai író regénye, a gótikus irodalom műfajában írt, és először 1983 -ban adott ki a Doubleday kiadónál . A fő történet szerint egy házaspár - Rachel és Louis Creed, két gyermekükkel együtt Ludlow városába költözik. Nem messze az új otthontól a környékbeli gyerekek rögtönzött temetést szerveznek kedvenceiknek. Luist egy elhunyt beteg szelleme figyelmezteti, megtiltja neki, hogy a kisállattemető mögötti erdőbe menjen, de a főszereplő többször is megsérti a tilalmat . A halál témáját érintve King a gyermek elvesztésétől való félelmet és a nekrofóbiát használja fel a narratívában .

A regény ötlete kedvenc macskája, Smaky temetése után merült fel a szerzőben. Az író annyira hátborzongatónak tartotta a művet, hogy miután befejezte a könyvön való munkát, felhagyott azzal, hogy kinyomtatja. A kiadóval fennálló pénzügyi gondok miatt azonban King beleegyezett a mű kiadásába . A regényt mind az amerikai, mind a brit közönség pozitívan fogadta. A "Pet Sematary" jelölést kapott a World Fantasy Awardra és a Locus Awardra. Az irodalomkritikusok, akik megfélemlítőnek találták a könyvet, William Wymark Jacobs , Mary Shelley és Nathaniel Hawthorne munkáinak hatásait figyelték meg . A lektorok egy része elégedetlen volt a munkában használt félelmek felületességével . A regényt 1989 -ben forgatta Mary Lambert rendező . A könyv alapján új filmet mutattak be 2019 áprilisában .

Telek

Louis Creed, egy chicagói orvos új otthonba költözik a maine -i Ludlow-ba feleségével, Rachellel és két gyermekükkel: Ellie-vel és Gage-el. Jad Crandall, aki egész hosszú életét ezeken a helyeken élte le, a szomszédjuk lesz. Louis és Jud összebarátkoznak. Néhány héttel később Jud meghívja a Creed családot, hogy sétáljanak a ház mögött induló ösvényen. Elvezeti őket a kisállat temetőbe, ahol a gyerekek eltemették kedvenceiket. Másnap vita támad Louis és Rachel között: Rachel nem helyesli, hogy a halálról beszéljenek és ilyen helyekre menjenek. Később kiderült, hogy Rachel gyermekkorában mély lelki traumát szenvedett, mert nővére, Zelda gerincvelői agyhártyagyulladásban halt meg . Louis állást kap egy főiskola egészségügyi központjában, és jelen kell lennie Victor Paskow diák halálánál, akinek utolsó szavait személyesen Louisnak intézték, bár ez volt az első találkozásuk: egy kisállat temetőt említett. Ugyanazon az éjszakán a diák szelleme álmában eljön a hőshöz, és elviszi a temetőbe. Ott szigorúan figyelmezteti Luist, hogy ne lépje át a határvonalat, amelyen túl az ösvény a temetőből az erdők mélyére halad tovább. A főhős másnap reggel felébred, rémálomnak tekinti a történteket, de azt tapasztalja, hogy a lába a földben van és tűk.

Amikor Rachel és gyermekei hamarosan elmennek, hogy meglátogassák szüleiket, Ellie imádott macskáját, akit Winston Churchillről (röviden: Churchill) neveztek el, elüti egy teherautó. Judd tudja, milyen kedves ez az Ellie macska, ezért rávezeti Luist, hogy ne a kisállat temetőben temesse el kedvencét, hanem egy másikban, amely mögötte található - a Mi'kmaq törzs temetőjében . Jud utasításait követve Luis eltemeti a macskát, és kődombot épít rá. Másnap reggel Church hazatér, de nem úgy, mint korábban. Mozdulatai gátlásossá válnak, vadászik, túlzott kegyetlenséget kezd tanúsítani; Ráadásul rossz szaga van. Louis egy idő után bánni kezdi, hogy lánya macskája újra életre kelt. Néhány hónappal később Gage-et, aki most tanult meg járni, elüti egy teherautó. Luis kétségbeesetten azon kezd gondolkodni, hogy egy Mi'kmaq temető segítségével életre keltse fiát. Jud úgy sejti, hogy Gage feltámadásának gondolata már megfordult Luis fejében, ezért elmeséli Timmy Butterman történetét, aki a második világháborúból egy koporsóban tért vissza. Apja, Billy Baterman nem tudott beletörődni fia halálába, és feltámasztotta, de az újjáéledt fiatalember már nem volt önmaga, úgy tűnt, valami gonosz mindentudó démon megtestesülése, ezért Billynek újra meg kellett ölnie. és öngyilkos lesz. A régi idősek körében olyan pletykák terjedtek, hogy az indiai temető földjei már régóta a wendigo menedékévé váltak .

Jud figyelmeztetései ellenére Louis gyásza készteti tervének végrehajtására. Anélkül, hogy szándékairól beszélne, ráveszi Rachelt, hogy látogassa meg szüleit, és vigye el Ellie-t. Louis kiásja fia holttestét a földből, és eltemeti egy indián temetőben, akárcsak Church. A repülőn Ellie rémálmot lát, amelyben Pascoe, akiről soha nem hallott, elviszi őt egy temetőbe, és figyelmezteti apja tettének következményeire. Amikor Rachel tudomást szerez lánya álmáról, visszarepül. Csak Bostonba van jegye , ahonnan Ludlow-ba kell mennie. Amíg Louis alszik, a lény, aki megszállta a halott Gage-et, kivesz egy szikét a táskájából, és Judhoz megy. Az öreget gúnyolódva a szörny megöli, majd a most érkezett anyát. Louis felébredve látja a táskához vezető nyomokat, és rájön, mi történt. Egy halálos adag morfiummal Louis megöli Church-et, Gage-et, és felgyújtja a szomszéd házát. Miközben a ház leég, a zavarodott Louis az indiánsírokba viszi felesége holttestét. Úgy gondolja, hogy Rachel ugyanúgy fog visszatérni, mint korábban, mivel nemrég halt meg. Hazatérve a konyhában pasziánszoz. Kijön a pikk-dáma. Rachel Louis vállára teszi a kezét, és szokatlanul mély hangon azt mondja: " Drágám " [2] :167-175 [7] :161-164 .

Létrehozás

Írás

1979 elején Stephen King a Maine-i Egyetemen tanított [8] – speciális írástanfolyamot tartott a hallgatóknak. Annak érdekében, hogy ne utazzon át az államon, úgy döntött, hogy az új munkahely közelében telepszik le. Hosszas keresés után King és családja egy bérelt házba költözött a River Roadon Orringtonban ., Bangortól öt kilométerre [7] :143-144 . A ház egy forgalmas autópályán volt, ahol az állatok gyakran pusztultak el az autók kerekei alatt. Egy napon egy John Levesque nevű fiú egy szomszédlánnyal, Bethany Stanchifielddel együtt felkapott egy kis állatot az úton, az emlékek szerint - akár egy mókust, akár egy döglött fiókát -, és elásta a hátsó udvar homokozójában. Hamarosan megnőtt az "áldozatok" száma, és a temetést egy közeli dombra helyezték át. Az állatokat szekereken szállították, a gyerekek sírt ástak ki, holttesteket temettek el, sírköveket készítettek és egyfajta megemlékezést tartottak [9] :158-160 . A sírok spontán módon spirálba rendeződnek - a végtelenség ősi szimbóluma. A temető bejáratánál egy tábla lógott, amelyre Pet Sematary [7] :161-164 volt nyomtatva hibákkal . Körülbelül harminc gyerek vigyázott a temetőre. Amikor az író tudomást szerzett erről a helyről, úgy döntött, hogy felhasználja a történetet egyik művében. Időnként, amikor King csendben akart dolgozni, közelebb ment a temetkezési helyhez [9] :158-160 .

Fiatal szülőkként a királyok elkezdtek játszani az első gyepen gyermekeikkel, Owennel és Naomival. Az író felesége, Tabitha felidézett egy eseményt, amely befolyásolta a könyvet: „A legtöbb kisgyermekhez hasonlóan Owen is úgy gondolta, hogy rettenetesen szórakoztató elszökni anya és apa elől. Közvetlenül azután, hogy Orringtonba költözött, Owen megszervezte a szökést: átkelt a gyepen, és egyenesen az autópálya felé tartott, a halálos veszély felé. Elkaptuk, de mindketten nagyon idegesek lettünk. Owen pedig, mintha mi sem történt volna, nevetésben tört ki, és nézte, ahogy anya és apa a fűre rogynak. A King család házi macskája ,  Smucky is az autópálya áldozata lett, és meghalt, miközben Tabitha és Naomi vásárolni mentek a boltba. Stephen el akarta mondani a lányának, hogy a macska megszökött, de a felesége ragaszkodott az igaz történethez. A családtagok sírkövet építettek és virágot helyeztek a macskasírra [9] :158-160 . Naomi sírva követelte, hogy adják vissza az állatot [10] .

A regény ötlete a temetést követő harmadik napon merült fel az íróban. A szerzőt az foglalkoztatta, mi történhetett volna, ha nem fedi fel lányának az igazságot; mi történhetne, ha a macska másnap élve, de alapvetően másként térne vissza. Az író éjszaka sétáló holttestekről álmodott, és elkezdett gondolkodni a temetéseken, valamint a halál és temetés körüli modern szokásokon [8] .

Emlékszem, amikor átkeltem az úton, és egy macska halálára gondoltam az autópályán – és (azt hiszem) elképzeltem, mi lenne, ha a gyerek meghalna ezen az úton? Volt már tapasztalatunk Owen vezetésében, akit megragadtam és visszarángattam, és a két dolog összejött. Ennek a kétsávos útnak az egyik oldalán a macska visszatérésének gondolata volt, az autópálya másik oldalán pedig a gyerek visszatérésének gondolata. Megfogott az ötlet<…> Rögtön rájöttem, hogy ez a regény [8] [11] .

Eredeti szöveg  (angol)[ showelrejt] Emlékszem, amikor átkeltem az úton, és arra gondoltam, hogy a macskát megölték az úton – és (gondoltam) mi van, ha egy kölyök meghalt azon az úton? És ezt tapasztaltuk, amikor Owen az út felé futott, ahol éppen megragadtam és visszarántottam. És a két dolog összejött – ennek a kétsávos autópályának az egyik oldalán ott volt az ötlet, hogy mi van, ha a macska visszajön, az autópálya másik oldalán pedig az volt, hogy mi van, ha a kölyök visszajön – így amikor Átértem a túloldalra, felvillanyozott az ötlet, de nem melodramatikusan. Azonnal tudtam, hogy ez egy regény.

Az 1980-as években a Mi'kmaq indiánok gyakran szerepeltek a hírekben, mivel az Egyesült Államok kormánya elismerte az indián földigényeket. Az író határozottan a földeladási vitákról szóló újságcikkekre utalt, és ezeknek a történeteknek a visszhangját használta fel Luis és Jad párbeszédeiben [12] . A természetfeletti lényt, Wendigot az író a Maine-ben élő indiánok folklórjából "kölcsönözte" [13] . A legenda szerint ez a mitikus szörnyeteg télen az erdőben barangol élelmet keresve. Miután behatol egy személybe, az utóbbi kannibállá változik [14] . A regény mindhárom része egy-egy , Lázár feltámadásához kapcsolódó parafrázissal kezdődik [15] :60 . A szereplők nevének egy részét a Bibliából kölcsönözték , míg másoknak vallási jelentésük van [11] .

Az írónak három évébe telt megírni a könyvet [7] :161-164 . Az így létrejött narratíva King depressziósnak érezte magát [7] :161-164 , és a Temető című művét egy végtelen maratonhoz hasonlította [16] :158 . A könyv 1982 decemberében készült el [7] :360 , alternatív források szerint - 1979-ben [11] . A kritikusok számos keresztkapcsolatot írtak le a Pet Sematary és az író más művei között. Úgy vélik tehát, hogy Gage Creed Atropos, az „ Álmatlanság ” hőse hibájából halt meg, aki megtartotta cipőjét, akárcsak a többi áldozat dolgait [17] . A regény vége felé Rachel elhalad Salem's Lot mellett, a város mellett, ahol a "The Lot " [1] eseményei játszódnak . Judd Crandall megemlít egy veszett Szent Bernátot, aki négy embert ölt meg, ami a „ Cujo ” [17] című regényre utal . Az Óz varázslója a Talizmán című regényben is feltűnik [18 ] .

Kiadvány

King a darabot a valaha írt leghátborzongatóbb darabnak tartotta. Tabitha undorítónak nevezte a regényt, nehezen tudta elolvasni és elfogadni egy halott kétéves baba történetét. Stephen barátja , Peter Straub , miután szörnyűnek ismerte el a "Pet Sematary"-t, azt tanácsolta, hogy ne adja ki a regényt. King megfogadta a tanácsot, félretette a regényt, és elkezdte írni a Holtzónát [9] :158-160 [ 19] . Az író saját bevallása szerint nem tudott elképzelni olyan helyzetet, amelyben a könyv a boltok polcaira kerülhet. A mű azonban valamilyen kényszerűen mégis megjelent. A Doubleday 1974-es szerződése tartalmazott egy „Szerzői Beruházási Terv” záradékot, amely lehetővé tette a kiadó számára, hogy megtartsa nyereségét azáltal, hogy évente ötvenezer dollárt fizet a szerzőnek, a többit pedig befekteti. Az írónő hatalmas sikert aratott könyvei milliókat hoztak a kiadónak, az író pedig ezeknek a bevételeknek csak töredékét. King kérte a szerződés felbontását és az őt megillető összes pénzösszeg kifizetését, de a kiadó a szerződésben foglaltak szerint ennek a követelménynek nem volt köteles eleget tenni [9] :205-206 . Stephen pert akart indítani, de Kirby McCauley irodalmi ügynök javasolta a kiutat ebből a helyzetből . Felajánlotta Kingnek, hogy adjon át a kiadónak egy új regényt, cserébe az összes adósság törlesztésére. Mivel az irodalmi alteregó, Richard Bachman összes könyvét csak a New American Library-ben lehetett kiadni, King beleegyezett a Pet Sematary [9] :205-206 kiadásába .

A regény 1983 novemberében került kereskedelmi forgalomba [9] :407 . „Ez a könyv lelkem sötét bugyraiból került elő. Ha akaratom lenne, még most sem adnám ki a Pet Sematary-t. Nem kedvelem őt. Szörnyű dolog ez – nem a teljesítmény szempontjából, hanem a legmélyére, a reménytelen sötétségbe vezet. Úgy tűnik, azt mondja: „Semmi sem segít, és nincs üdvösség”, de valójában nem hiszem – mondta az író [9] :217 . A regény első kiadása 350 000 példányban jelent meg. Az értékesítés harmadik hetére a regényből 575 000 keménytáblás példány kelt el, beleértve a további példányszámokat is. 1984 novemberére a puhafedeles könyv eladásaival együtt az eladások körülbelül 2 millió 667 ezer példányra, 1989 májusára pedig 4,4 millióra konvergáltak [3] . 2013 novemberében jelent meg a könyv különkiadása 750 példányban, amelyet a megjelenés harmincadik évfordulójára szenteltek. David Gentry és Mark Geyer illusztrálta, Ramsey Campbell bevezetővel és Bev Vincent utószavával [20] . 2014-ben Temetőtánc Kiadványokbejelentette, hogy a regény frissített, nagy súlyú kiadásban jelenik meg új előszóval, az írónő öt művével együtt, amelyet a Doubleday 1974 és 1983 között adott ki [21] [22] . A regény angol hangoskönyve 2001-ben jelent meg. CD-n a Simon & Schuster Audio adta ki. A szöveget a BBC szereplőgárdája olvasta fel [23] [24] . 2018. március 27-én megjelent egy hangoskönyv-verzió, amit Michael C Hall olvasott [25] .

A regényt először Vadim Erlikhman fordította oroszra, és a Cadman kiadó 1993-ban adta ki illegálisan . A fordítás két hét alatt készült el a könyv fénymásolatából, amelyből hiányzott néhány töredék. A mű befejezéséhez a fordító a regény teljes változatát használta fel, amelyet a Külföldi Irodalmak Könyvtárában sikerült megtalálnia [7] :87-88 . Mivel az internet akkoriban még nem volt elterjedt, és valójában nem voltak frissített országspecifikus szótárak, sok szlengszó jelentését kellett találgatni. Erlichman tehát felidézte, hogy Gage teherautó elütése miatti halálának kulcsjelenetében Snickers rudak kirepültek a zsebéből , bár az eredeti sportpapucsot ( angol tornacipőt ) jelentett [7] : 195-196 . A fordítás különböző változataiban a regény "A macskák temetője" (Igor Bagrov), "A háziállatok temetője" (Alexander Tishin) [7] : 370 , "A háziállatok temetője" (Tatyana Pokidayeva) néven is ismert. ) [26] . A fordítások korai változatai nem voltak teljesen hitelesek az eredeti szöveghez képest. Így M. Gribanova változatában nincs ágyjelenet Rachel és Louis között, Erlikhman variációjában pedig a regény számos epizódja redukált - több bekezdésből több oldalnyi szövegre [27] .  

Kritika

Sok kritikus ijesztőnek nevezte a regényt [1] [5] . Egyesek szerint a Pet Sematary minden idők legfélelmetesebb könyve [28] [29] :31 és King által valaha írt legfélelmetesebb könyv [30] [31] . Stephen Spignnessy a művet az író egyik legjobb irodalmi teljesítményének tartotta [11] . A „ Time ” a művet az első helyre sorolta a szerző tíz, folytatásra szoruló könyvében [32] . A regény két jelölést kapott - a World Fantasy Awardra, valamint a Locus Awardra, amelyek szerint csak a hetedik helyet szerezte meg [33] [34] [35] . 32 hétig volt a New York Times bestsellerlistáján [19] [36] , és 1983-ban a harmadik legkelendőbb keménytáblás regény volt [37] (egy évvel később a 12. helyre esett vissza [38] ). Az American Publishers Association 1986 szerint a mű puhakötésű kiadása volt a legkelendőbb horrorkönyv [16] :125 .

A regényt az amerikai és a brit közönség is jól fogadta [31] . A könyv elgondolkodtat az emberi lélek sötétségéről. A homályos utalások, a csábító elkerülhetetlenség, a narratíva kellemes tempója, a „ The Guardian ” szavaival élve „felfedi a benne rejlő démonokat” [1] . Az írás egy lovecrafti horror történetre emlékeztet . Egyes szerzők bírálták az írót a műben használt félelmek felületessége miatt. Thomas Disch, a The Twilight Zone magazin rovatvezetője azt írta, hogy a sírból hazatérő gyerek ijesztő, de sokkal rosszabb, mint egy mentális zavar halála. John Herron megismételte: "Szerintem mindenki egyetért abban, hogy a retardált gyerek kérdése fontosabb, hiszen reálisabb, mint az a kétes elképzelés, hogy az emberek feltámadhatnak a sírból" [29] :32 . Jesse Nash ezzel szemben azzal érvelt, hogy a regény csak a halálból való visszatéréstől való félelem miatt volt különösen népszerű [2] :175 .

A regény egyik fő gondolata azt jelzi, hogy a horror bármilyen formát ölthet az ember életébe. A félelem a műben nemcsak a zombik és az ősi szellemek miatt nyilvánul meg, hanem az Óz varázslótól való gyermekkori félelem formájában is . Zelda, Rachel nővére félt tőle, és a főszereplőt üldözi, a fülébe súgva betegségről és halálról [7] :163-164 . A műben a varázsló a kiszámíthatatlan és közömbös gonosz szimbóluma [15] :65 . Egyes véleményezőknek nem tetszett a terméknevek zagyvasága [5] . Az a tény azonban, hogy a főhős MasterCard hitelkártyával fizet fia temetéséért, nem csak egy ijesztő reklámkampány hatását kelti, hanem a fogyasztás világát is kivetíti, megmutatva az olvasóknak, hogy a könyvből szörnyű dolgok a valóságban is megtörténhetnek [39 ] .

A regény címe első ránézésre ostobának és ártalmatlannak tűnik. A munka mindennapi kezdetét szívszorító elviselhetetlen kegyetlenség váltja fel. King narrátorként finoman használja az őt kísértő öntudatlan ellenségességet és bűntudatot, amely az élet rutinját érző, kisgyermeket nevelő emberekre jellemző [5] . A könyv 3/4-e után King hirtelen megváltoztatja a narratíva fókuszát, és a főszereplő Louis Creedről egy másik karakterre - Rachelre - vált át, később több hőst is megváltoztat, akiknek a részvételével a fő cselekmény zajlik. A könyv erős lendülete ellenére ezek a csoszogások gyengítik az írás „rémisztő” hatását [40] .

A könyv megdöbbentő, egy gyermek halálával összefüggő befejezése King egy másik művére emlékeztet - "Kujo" [41] :105 . A regényt William Wymark Jacobs klasszikus horrortörténetéhez, a Majommancshoz [ 1] [5] [12] [41] :104 [42] és T. E. D. Cline Poros Farmjához [29] : 26 hasonlították . A műfajkönyv "ellenáll" a kategorizálásnak. Mary Ferguson Farr megtalálta benne Mary Shelley Frankensteinjének hatását , Tony Magistrail erős rokonságot látott Nathaniel Hawthorne műveinek témáival , Slavoj Zizek a "Kisállat temetőt" Sophoklész tragédiájaként kezelte [2] :167 , Mark Browning észrevett Edgar Allan Poe " Idő előtti temetés " című intertextuális hivatkozásait [43] . Jesse Nash szerint a regény megértésének kulcsa nem a klasszikus irodalmi hagyományban, hanem a populáris kultúrában rejlik [2] :167 .

Frankensteinhez hasonlóan a regény a szabad akarat fogalmának elemzését mutatja be, és a vitathatatlan gépies világkép ellenére a szereplők szabad akarattal rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy erkölcsi döntéseket hozzanak [15] :55 . Luist az emberi halhatatlanság fausti álma szállta meg, feláldozza tudományos tudását, meggyőződését és szakmai etikáját [44] . A főszereplő Victor Frankensteinhez hasonlóan a gótikus ideált testesíti meg, életet teremt az élettelenből. Mindkét karakter a tiltott tudás keresőjeként túllép a természetes, az emberi és az isteni határokon. King a hagyományos anyagot átdolgozva összekapcsolta az olvasó valódi szorongásaival. Az amerikai társadalmi valóságra épülő értelmezése nem másolja Shelleyt, hanem "kulturális visszhangként" használja az ő elképzeléseit, így ezeknek a gondolatoknak a visszhangja a modern olvasó számára is világosabban jelenik meg [15] :55, 61 . A kisállat-temető mögötti erdős területen zajló események a Hawthorne-i fikció történetmesélésére emlékeztetnek. Az ember a tragikus körülmények között elveszíti ártatlanságát, a küzdelem során megváltoztatja erkölcsi nézeteit. E küzdelem negatív eredményeit bemutatva mindkét szerző azt sugallja, hogy vannak bizonyos titkok, amelyeket az embernek meg kell tanulnia elfogadni, és olyan etikai korlátok, amelyeken túllépni csak a lélek rovására lehet [45] .

Adaptációk

1989-es film

A könyvet 1989 -ben forgatta Mary Lambert rendező [7] :268-269 . Az író visszautasította egy nagy stúdió ajánlatát, amely 1 millió dollárt ajánlott fel filmjogokért, és eladta azokat George Romerónak 10 000 dollár névleges díjért és némi ösztönzőért cserébe. King maga írta a forgatókönyvet [19] , papot jelölték ki [46] , és ragaszkodott a Maine -i forgatáshoz is, mert aggódott az állam "depressziós gazdasága" miatt [19] . Romero azonban nem volt hajlandó rendezni a filmet . A Ramones régóta rajongója , az író felkérte a zenekart, hogy írjanak egy új dalt a filmadaptációhoz, utóbbi pedig beleegyezett [48] . A kép King egyértelmű irányításával készült, és tetszett neki a végeredmény: „Mary Lambert jó munkát végzett. Jött, és meg sem rezzent" [16] :120 .

A kritikusok megjegyezték, hogy az egész film feszültségben maradt, de az utolsó részét a démoni Gage-el meglehetősen ügyetlenül sikerült megvalósítani [43] – a gyerek inkább Chucky babára hasonlított [13] . A Rotten Tomatoes aggregátor frissességi besorolása 43 százalék volt [49] . A szalag három hétig volt a vezető helyen a pénztáraknál [50] . A 11 millió dolláros költségvetéssel a pénztárak bevétele 57 millió dollár [46] . A film meglehetősen sikeres volt, és 1992 -ben kapott egy folytatást [7] :268-269 . Lambert rendezte is a filmet, Kinget pedig a forgatókönyvírói mezőnyben Richard Outten váltotta fel, aki freudi felhangokkal egészítette ki a szerző szimbolikus világát. A kritikusok szerint a speciális effektusok sikeresek voltak a szalagon – szemben a narratíva koherenciájával és a karakterek feltárásával [51] .

2019-es film

A 2010-es évek elején a Paramount Studios egy új filmadaptáció kiadását tervezte a regényből. A forgatókönyvet David Kaiganich és Matt Greenberg készítette, utóbbi korábban Stephen King „ 1408 ” című novellájának adaptációján dolgozott [46] , és később Jeff Bahler váltotta fel, aki 3 hónap alatt írta a forgatókönyvet [52]. .

2015-ben Guillermo del Toro kijelentette, hogy szeretne filmadaptációt készíteni a regényből: „Nagyon sötét mű. Lehetetlen elszakadni. Ölnék a lehetőségért, hogy filmet készítsek belőle” – mondta [53] . A film rendezésével azonban eredetileg Juan Carlos Fresnadillo [46] volt megbízva , és végül Kevin Kolsh és Dennis Widmyer [54] váltotta fel . Az új filmadaptáció főszereplője Jason Clarke és John Lithgow . A premierre 2019. április 4-én került sor. King pozitívan értékelte ezt a filmadaptációt, nem hozta zavarba néhány cselekményváltozás, különös tekintettel Ellie halálára, nem pedig Gage-re: „A 301-es főúton eljuthat Tampába, vagy a 17-es főúton Tampába. Akárhogy is, Tampában köt ki! (Nevet). Érted mire gondolok? Számomra ez nem számít" [56] .

Rádióműsor

A regényt a mű alapján rádiójáték-formátumba is adaptálták, amelyet 1997. február 20-án sugárzott a British Broadcasting Corporation [16] :19 .

Orosz fordításban

Tekintettel arra, hogy a Pet Sematary a Pet Cemetery hibája, a könyv 2019-ben jelent meg Pet Cemetery [57] címmel .

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 5 James Smythe. Stephen King újraolvasása: 16. hét – Pet  Sematary . The Guardian (2013. február 21.). Letöltve: 2016. február 8.
  2. ↑ 1 2 3 4 5 Harold Bloom (Jesse W. Nash). Posztmodern gótika: Stephen King's Pet Sematary // Bloom modern kritikai nézetei: Stephen  King . - Frissített kiadás. - Infobázis Kiadó, 2007. - 228 p. — ISBN 978-1-4381-1348-7 .
  3. ↑ 12 Michael R. Collings . Scaring Us to Death: The Impact of Stephen King on Popular Culture (angol) . — Másodszor. - Wildside Press LLC, 1997. - P. 50, 62. - 168 p. - (Milford-sorozat: Napjaink népszerű írói). — ISBN 0930261372 .  
  4. ↑ Kisállat temető . Fantasy Lab . Letöltve: 2016. február 6.
  5. ↑ 1 2 3 4 5 Christopher Lehmann-Haupt. "Pet  Sematary " The New York Times (1983. október 23.). Letöltve: 2016. február 7.
  6. ↑ A "temető" helyesírásának feltárása (mint "Sematary"  ) . Merriam Webster .
  7. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Erlikhman V. V. A sötét oldal királya. Stephen King Amerikában és Oroszországban. - Szentpétervár: Amphora , 2006. - 386 p. - 3000 példányban.  — ISBN 5-367-00145-9 .
  8. ↑ 1 2 3 Pet Sematary. Inspiráció  (angol)  (nem elérhető link) . Stephen King.com. Letöltve: 2016. február 6. Az eredetiből archiválva : 2016. február 7..
  9. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 Rougek Lisa. Egy szív, amely félelemben él. Stephen King: élet és munka \u003d Haunted Heart: Stephen King élete és ideje / ford. angolról. N. Balashova. - M. : AST: Astrel, 2011. - 411, [5]: 8 p. beteg.  Val vel. - 4000 példány.  - ISBN 978-5-17-070665-5 .
  10. ↑ Christopher Lehmann-Haupt, Nathaniel Rich. Stephen King, A szépirodalom művészete sz. 189  (angol) . A párizsi szemle. Letöltve: 2014. július 28.
  11. ↑ 1 2 3 4 Stephen J. Spignesi. 9. szám. Pet Sematary (1983) // The Essential Stephen King: A világ legnépszerűbb  írójának legjobb regényeinek, novelláinak, filmjeinek és egyéb alkotásainak rangsora . - Franklin Lakes: Career Press, 2001. - P. 44-46. — 359 p. Archivált másolat (nem elérhető link) . Letöltve: 2017. szeptember 30. Az eredetiből archiválva : 2017. október 10. 
  12. ↑ 1 2 Grady Hendrix. The Great Stephen King Olvasd újra: Pet Sematary  (angolul) . Tor.com (2013. január 24.). Letöltve: 2016. február 10.
  13. ↑ 1 2 Tony Magistrale. Tracing the Influences: Regional and Literary // Stephen King: America's Storyteller  (angol) . - Santa Barbara: ABC-CLIO, 2010. - P. 32. - 181 p. — ISBN 978-0-313-35228-7 .
  14. ↑ Tony Magistrale. Miért számít a ragyogó még mindig // Stephen King: Amerika mesemondója  (angol) . - Santa Barbara: ABC-CLIO, 2010. - P. 105. - 181 p. — ISBN 978-0-313-35228-7 .
  15. ↑ 1 2 3 4 5 Heidi Strengell. Stephen King boncolgatása: A gótikától az irodalmi naturalizmusig  (angol) . - Népszerű sajtó, 2006. - 308 p. — ISBN 0299209741 .
  16. ↑ 1 2 3 4 George Beahm. Stephen King. A-tól Z-ig. Életének és munkásságának enciklopédiája  (angol) . - Kansas City : Andrews McMeel Publishing, 1998. - 257 p.
  17. ↑ 1 2 Stanley Wiater, Christopher Golden, Hank Wagner. A teljes Stephen King Univerzum: Útmutató Stephen  King világaihoz . - New York: Macmillan, 2006. - P. 116, 215. - 544 p. - ISBN 978-0-312-32490-2 .
  18. ↑ James Smith. Stephen King újraolvasása: 18. hét – A  talizmán . The Guardian (2013. március 26.). Hozzáférés időpontja: 2016. szeptember 13.
  19. ↑ 1 2 3 4 Aljean Harmetz. A "Pet " film jogai eladva  . The New York Times (1984. június 8.). Letöltve: 2016. február 9.
  20. ↑ Pet Sematary [30. évfordulós kiadás  , Stephen King] . Pspublishing.co.uk. Letöltve: 2016. február 28.
  21. ↑ Allan Kozinn. A korai Stephen King regények különkiadásban  újra megjelennek . The New York Times (2014. április 7.). Letöltve: 2016. február 9.
  22. ↑ Jojo Marshall. A könyvekről: Stephen King "Carrie", "The Stand" és még sok más újra kiadásra vár!  (angol) . Entertainment Weekly (2014. április 8.). Hozzáférés időpontja: 2016. február 18.
  23. ↑ Pet Sematary  . Stephenking.com Letöltve: 2016. június 2.
  24. ↑ Kisállat Sematary. A dobozból  (angolul) . Stephenking.com . Letöltve: 2018. július 7.
  25. ↑ David Canfield. Michael C. Hall elmeséli az első, rövidített Pet Sematary hangoskönyvet  . Entertainment Weekly (2018. január 22.). Letöltve: 2018. július 7.
  26. ↑ Kisállat temető . AST kiadó . Letöltve: 2016. február 6.
  27. ↑ Információk S. King műveinek hiányos orosz nyelvű fordításairól . Fantasy Lab . Hozzáférés időpontja: 2015. április 10.
  28. ↑ Jennifer Just. A legijesztőbb könyv az összes közül  . The New York Times (1999. július 11.). Hozzáférés időpontja: 2016. január 6.
  29. ↑ 1 2 3 Harold Bloom (Don Herron). Stephen King: A jó, a rossz és az akadémikus // Bloom modern kritikai nézetei: Stephen  King . - Infobázis Kiadó, 2007. - 228 p. — ISBN 978-1-4381-1348-7 .
  30. ↑ Michael Marshall. Michael Marshall Smith 10 legjobb  horrorkönyve . The Guardian (2003. július 29.). Letöltve: 2016. február 9.
  31. ↑ 12 Zach Dionne . Scary Monsters and Superfreaks: The World of Stephen King, A-tól Z-ig (angolul) (nem elérhető link) . Rolling Stone (2014. november 11.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 30. Az eredetiből archiválva : 2017. december 24.   
  32. ↑ Michael Roffman. Stephen King : 10 további könyv, aminek folytatást kellene írnia  . Időpont (2013. szeptember 26.). Letöltve: 2015. március 1.
  33. ↑ Díjak és jelölés  (angolul)  (elérhetetlen link) . Stephen King.com. Hozzáférés időpontja: 2016. február 6. Az eredetiből archiválva : 2016. február 5.
  34. ↑ 1984-es World Fantasy  Awards . Locus (magazin) . Letöltve: 2016. március 5. Az eredetiből archiválva : 2011. június 6.
  35. ↑ Stephen King. Díjak  összefoglalója . sci-fi díjak adatbázisa. Letöltve: 2016. május 3.
  36. ↑ Doreen Carvajal. Ki engedheti meg magának?;  Stephen King új kiadót keres . The New York Times (1997. október 27.). Hozzáférés dátuma: 2016. január 6. Az eredetiből archiválva : 2016. március 6.
  37. ↑ Edwin McDowell. Kiadás: "search" heads 1983 keménytáblás  lista . The New York Times (1984. február 3.). Letöltve: 2016. február 9.
  38. ↑ Edwin McDowell. Kiadás: 1984 legkeresettebb könyvei  (angol nyelven) . The New York Times (1985. január 18.). Letöltve: 2016. február 9.
  39. ↑ Robert R. Harris. Olvasás és írás; márkanév horror  (angol) . The New York Times (1983. november 23.). Letöltve: 2016. február 9.
  40. ↑ Christopher Lehmann-Haupt. A kritikus  füzete . The New York Times (1984. január 19.). Letöltve: 2016. február 7.
  41. ↑ 1 2 Harold Bloom (Linda Badley). A bűnfaló: szóbeliség, írásbeliség és korai Stephen King // Bloom modern kritikai nézetei: Stephen  King . - Frissített kiadás. - Infobázis Kiadó, 2007. - 228 p. — ISBN 978-1-4381-1348-7 .
  42. ↑ Vincent Canby. Szemle/Film; Egy macska és egy kisgyermek rossz  nevet ad a reinkarnációnak . The New York Times (1989. április 22.). Hozzáférés időpontja: 2016. január 6.
  43. ↑ 12 Mark Browning . Pet Sematary (Mary Lambert, 1989) // Stephen King a nagy képernyőn (angol) . - Beverly: Intellect Books, 2009. - P. 90-94. — 251 p.  
  44. ↑ N. Ujjak. Stephen King ijesztő meséi: Fantázia és valóság  // Holtzóna. - Moszkva: Ifjú Gárda, 1987. - S. 410-428 .
  45. ↑ Anthony Magistrale, Tony Magistrale. Stephen  King erkölcsi utazásai . - Wildside Press LLC, 1989. - P. 79-80. — 157 p. — (Starmont irodalomkritikai tanulmányok (25. szám)). — ISBN 9781557420701 .
  46. ↑ 1 2 3 4 A Pet Cemetery halottjai visszatérnek a képernyőkre . Film.ru (2013. november 1.). Letöltve: 2016. február 10.
  47. ↑ Tony Williams. One Evil Eye and The Dark Half // George A. Romero mozija: Az élőhalottak lovagja. Rendezők  vágásai . - Columbia University Press, 2015. - 304 p. — ISBN 9780231850759 .
  48. ↑ Olvasói szavazás: A 10 legjobb Ramones-dal. 9. "Pet Sematary"  (angol) . Guruló kő . Letöltve: 2016. március 5.
  49. ↑ Pet Sematary  . Rotten Tomatoes . Letöltve: 2016. március 5.
  50. ↑ Tudja, hol vannak a gyerekei?  (angol) . The New York Times (1989. május 21.). Letöltve: 2016. február 8.
  51. ↑ Stephen Holden. Szemle/Film;  Freudi horror és egy döglött kutya . The New York Times (1992. augusztus 29.). Letöltve: 2016. február 8.
  52. ↑ Sean Decker. Exkluzív: Jeff Buhler a Pet Sematary Rebootról beszél, és elvisz minket a zombi  alvilágba . Dread Central (2015. július 17.). Letöltve: 2016. március 19.
  53. ↑ Denis Knyazev. Guillermo Del Toro egy kisállat szemata filmet akar rendezni (nem elérhető link) . Szerencsejáték (2015. október 19.). Letöltve: 2016. február 6. Az eredetiből archiválva : 2016. február 6.. 
  54. ↑ Justin Quizon. Pet Sematary Interjú : rendezők: Kevin Kölsch és Dennis Widmyer  . Screenrant.com (2019. április 4.). Letöltve: 0201. május 10.
  55. ↑ Nyár a hitvallásokkal . Film.ru. Hozzáférés időpontja: 2018. május 14.
  56. ↑ Stephen King az új "Pet Sematary"-ról: "Nagyon jó film!" . Fantázia világ. Hozzáférés időpontja: 2019. május 10.
  57. ↑ King S. Pet Cemetery / Per. angolról. T. Yu. Pokidayeva. — M.: AST, 2019. — 480 p. - (Minden idők királya). - ISBN 978-5-17-099626-1 .

Linkek

 Kisállat temető
Könyv
Filmek