A zálogjog a polgári jogban a kötelezettségek teljesítésének biztosítéka olyan vagyoni és egyéb polgári jogi tárgyak (a pénz kivételével) formájában, amelyek a zálogjogosult korlátozott tulajdonában vannak, és garantálják a kölcsön vagy egyéb kölcsön visszafizetését. polgári kötelezettségek. A zálogjog, valamint a biztosíték a biztosított főkötelezettséghez kapcsolódó járulékos (többlet-)kötelezettség, amely különösen a következő következményekkel jár: ha a főkötelezettség érvénytelen, a zálogkötelezettség érvénytelenné válik, a zálogjog átruházása. a fő kötelezettség fedezetet stb. von maga után. Az ingatlan zálogjogát jelzálognak nevezzük .
A fogalomnak vannak alternatív értelmezései is, ahol a zálogjogot a zálogjogosult zálogjog tárgyának követelésére vonatkozó elsőbbségi jogának tekintik, amelyet a zálogjogosult az adóssal (kölcsönvevővel) szembeni követelmények teljesítése érdekében kötelezettségek biztosítására ruház át, és a zálogjogot a zálogjoggal számolja el. a zálogjog és/vagy egyéb érték [1]
A zálogjog egyrészt az ingó vagyontárgynak a hitelező-zálogjogosult részére történő tényleges átruházása (zálogba) következtében (birtokos zálogjog), másrészt a zálogjog alapításáról szóló megállapodás (nem birtokos zálogjog) megkötése következtében keletkezik. ). Ugyanakkor zálogkötelezettként felléphet maga a fő (biztosított) kötelezettség (zálogjog saját adósságaira) és egy harmadik személy (zálogjog mások adósságára).
A zálogjog tárgya a dolgok és a tulajdonjog. A zálogjog felei a zálogjogosult és a zálogjogosult. A zálogszerződést egyszerű írásbeli formában kell megkötni, kivéve, ha törvény vagy a felek megállapodása közjegyzői formát ír elő. A zálogszerződés biztosítja a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítését, melyet közjegyzői okiratba kell foglalni. [2] [3] A bankszámlán lévő pénzeszközöket hosszú ideig nem lehetett zálogba helyezni, de az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvében 2013-ban végrehajtott változtatások lehetővé tették a hitelintézetek számára fedezeti számlák megnyitását (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 358.9. cikke). az Orosz Föderáció). [4] .
A zálogjog lényeges jellemzője a valódi természete. Nem csak az adósra - a zálogtárgy tulajdonosára - vonatkozik, hanem minden harmadik félre is, akinek a kezében van. A zálogjog az örökléssel, vásárlással stb. szerzett vagyonnal együtt száll át. Azt, aki ingatlant zálogba vagy zálogba ad, zálogjogosultnak vagy zálogjogosultnak nevezzük ; az ingatlant zálogba fogadó személy zálogjogosult .
Az ingó vagyontárgy zálogba adása esetén azt a leltár szerint a hitelező megkapja, de csak tárolásra, használati jog nélkül; az ingatlan elzálogosítása esetén az adós birtokában és használatában marad, akit csak az elidegenítési jogtól és az új zálogjogtól fosztanak meg.
A tiltott ingatlan záloga érvénytelen.
Az Art. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 342. §-a szerint, ha a zálogjog tárgya más követelések biztosítására szolgáló másik zálogjog (utólagos zálogjog), a későbbi zálogjogosult követelései az ingatlan értékéből kerülnek kielégítésre a korábbi zálogjogosultok követelései után. . Utólagos zálogjog akkor megengedett, ha azt korábbi zálogszerződések nem tiltják. A zálogkötelezett köteles minden további zálogkötelezettet tájékoztatni az ingatlan minden meglévő zálogjogáról, az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 339. cikkének (1) bekezdése értelmében, és felelősséggel tartozik a zálogjogosultnak e kötelezettség elmulasztásával okozott veszteségekért. .
A zálogjogosultnak a kötelezettség lejártakor, nemteljesítés esetén jogában áll a zálogtárgy értékesítését követelni, hogy a bevételből kielégítést kapjon; az értékesítés nyilvános árverésen történik az erre megállapított eljárás szerint.
A zálogjogosultnak elsőbbségi kielégítési joga van más olyan hitelezőkkel szemben, akiknek jogait a zálogjog nem biztosítja, vagy később biztosított.
Zálog - a kötelezettségek teljesítésének biztosításának módja , amelyben a hitelezőnek (zálogkötelezettnek) joga van arra, hogy abban az esetben, ha az adós (zálogjogosult) a zálogjoggal biztosított kötelezettségét nem teljesíti, követelésének értékéből kielégítést kaphat. törvény eltérő rendelkezése hiányában a zálogtárgy túlnyomórészt a többi hitelezővel szemben.
Zálogadóként vagy zálogkötelezettként állampolgárok vagy jogi személyek járhatnak el. A zálogkötelezett vagyon zálogjoga esetén az lehet, akihez a zálogjog alanya tulajdonjog vagy teljes körű gazdálkodási jog alapján tartozik vagy fog tartozni.
A jelzálogjog tárgya a megfelelő nyilvántartásba bejegyzett , a jelzálogszerződésben meghatározott ingatlan .
A bankok és más, fedezettel fedezett hitelt kibocsátó szervezetek sok esetben csak azt az ingatlant fogadják el fedezetként, amely nemteljesítés esetén gyorsan értékesíthető. [5]
A gépjármű zálogjog a kötelezettségek megfelelő teljesítésének biztosításának módja. Ez megkönnyíti a végrehajtást. A zálogjog azt feltételezi, hogy az adós vagyona leróható.
Autofedezet esetén a zálogtárgy a jármű ( autó , motorkerékpár , speciális felszerelés, vízi jármű stb.). A szerződés feltételeitől függően a zálogtárgy a zálogszerződés időtartamára a zálogkötelezett használatában maradhat és a hitelezőnek átadható tárolásra. A második esetben a biztonság érdekében a járművet őrzött parkolóban kell elhelyezni a kölcsönszerződés teljes időtartamára. A zálogtárgy tulajdonjoga mindkét esetben a zálogjogosultnál marad. Ha a jármű a kölcsönvevő használatában marad, meghatalmazást adnak ki a kölcsönvevő nevére .
Ha a zálogkötelezett nem teljesíti a hitelezővel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit, a jelzáloggal terhelt ingatlant lefoglalják, árverésen értékesítik, és az értékesítésből befolyt pénzeszközöket a főkötelezettség kifizetésére fordítják. A zálogszerződés ahelyett, hogy a zálogjoggal terhelt gépkocsit letiltják, és a hitelezőt az eladásból származó bevétel terhére kielégítik, a zálogszerződés megállapíthatja a gépjármű tulajdonjogának átruházását a hitelező-zálogkötelezettre.
| Fizetésképtelenség (csőd) | |
|---|---|
| Alapfogalmak |
|
| Csődeljárások |
|
| Döntőbíró | |
| Polgári jogi szerződések | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| tulajdon átruházása _ |
| ||||||
| ingatlan használatba adása | |||||||
| a munka elvégzéséhez |
| ||||||
| a szolgáltatások nyújtásáról |
| ||||||
| szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos |
| ||||||
| a közös tevékenységekről |
| ||||||
| Egyéb | |||||||