Európai Tanács

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. július 15-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzésekhez 10 szerkesztés szükséges .
Európai Tanács
angol  Európai Tanács
Vezető Charles Michel [1]
Az alapítás dátuma 1974. december 9. [2]
Központ Európa épület . Brüsszel . Belgium
Weboldal consilium.europa.eu/… ​(  angol)
consilium.europa.eu/… ​(  francia)
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Az Európai Tanács ( eng.  European Council ) az Európai Unió legmagasabb szintű politikai testülete , amely az EU-tagállamok állam- és kormányfőiből áll . Az Európai Tanács tagjai a 2,5 évre megválasztott elnöke és az Európai Bizottság elnöke is [3] .

Létrehozási előzmények

Az Európai Tanács létrehozása Charles de Gaulle francia elnök ötletén alapult, hogy informális találkozókat tartsanak az Európai Unió államfői között, aminek az volt a célja, hogy megakadályozzák a nemzetállamok szerepének csökkenését integrációs oktatás. 1961 óta tartanak informális csúcstalálkozókat . 1974 -ben egy ilyen párizsi találkozón ezt a gyakorlatot Valéry Giscard d'Estaing , Franciaország akkori elnöke javaslatára hivatalossá tették .

Funkciók

A Tanács meghatározza az EU fejlesztésének fő stratégiai irányait. A politikai integráció általános irányvonalának kialakítása az Európai Tanács fő küldetése. A Tanács lendületet ad az egész EU fejlődésének. A Miniszterek Tanáccsal együtt az Európai Tanácsnak politikai funkciója van (ún. „politikai arbitrázs”), amely az európai integrációs alapszerződések megváltoztatásából áll. Üléseit félévente legalább kétszer Brüsszelben vagy az elnöklő államban tartja, az Európai Unió Tanácsát jelenleg vezető tagállam képviselőjének elnökletével. A találkozók két napig tartanak.

Az általa kidolgozott és elfogadott határozatok politikai irányelv jellegűek, és jogilag kötelező erővel is bírnak. A tanács által meghozott döntések egyfajta cselekvési tervet jelentenek, amely meghatározza a továbbfejlesztés feladatait és céljait. Például a lisszaboni stratégiát (az EU-t a világ legversenyképesebb gazdaságává alakítani) a Tanács dolgozta ki. Az intézmények, szervek és szervezetek, valamint a határozatok címzettjei a tagállamok jogilag kötelesek végrehajtani azokat, és gondoskodni a végrehajtásukról.

Az Európai Tanácsot meg kell különböztetni az EU Tanácsától és az Európa Tanácstól . A 2007-es Lisszaboni Szerződés tagországok általi ratifikálása után az Európai Tanács az Európai Unió intézménye státuszt kapott. Ennek keretében kerül sor az úgynevezett „ceremoniális” vezetésre, amikor a legmagasabb szintű politikusok jelenléte egyszerre ad jelentőséget és magas legitimációt a meghozott döntésnek.

A tanács tagjai

Név Munka megnevezése Ország A szállítmány
Charles Michel Az Európai Tanács elnöke (elnöke). - Megújuló Európa
Ursula von der Leyen Az Európai Bizottság elnöke (elnöke). - Európai Néppárt
Olaf Scholz  Szövetségi kancellár Németország Európai Szocialisták Pártja (nemzeti párt: Németországi Szociáldemokrata Párt )
Emmanuel Macron Az elnök Franciaország Megújítják Európát (Nemzeti Párt: Előre! )
Mario Draghi A Minisztertanács elnöke Olaszország párton kívüli
Pedro Sanchez miniszterelnök Spanyolország Európai Szocialisták Pártja (nemzeti párt: Spanyol Szocialista Munkáspárt )
Mateusz Morawiecki miniszterelnök Lengyelország Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége (Nemzeti Párt: Jog és Igazságosság )
Klaus Johannis Az elnök Románia Európai Néppárt
Mark Rutte miniszterelnök Hollandia Megújítva Európát (nemzeti párt: Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért )
Alexander De Cro  miniszterelnök Belgium Renovating Europe (Nemzeti Párt: Nyílt Flamand Liberálisok és Demokraták )
Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök Görögország Európai Néppárt (nemzeti párt: Új Demokrácia )
Fiala Péter miniszterelnök cseh Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége (nemzeti párt: Polgári Demokrata Párt )
António Costa miniszterelnök Portugália Európai Szocialisták Pártja (nemzeti párt: Szocialista Párt )
Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország nincs (nemzeti párt: Fidesz )
Magdalena Andersson miniszterelnök Svédország Európai Szocialisták Pártja (nemzeti párt: Szociáldemokrata Munkáspárt )
Carl Nehammer Szövetségi kancellár Ausztria Európai Néppárt (nemzeti párt: Osztrák Néppárt )
Kiril Petkov miniszterelnök Bulgária nem (Nemzeti Párt: Tartjuk a változást )
Mette Frederiksen miniszterelnök Dánia Európai Szocialisták Pártja (nemzeti párt: Szociáldemokraták )
Sanna Marin miniszterelnök Finnország Európai Szocialisták Pártja (nemzeti párt: Szociáldemokrata Párt )
Edward Heger miniszterelnök Szlovákia Európai Néppárt (nemzeti párt: hétköznapi emberek )
Mikal Martin miniszterelnök Írország Megújuló Európa (Nemzeti Párt: Fianna Fáil )
Andrej Plenkovics miniszterelnök Horvátország Európai Néppárt (nemzeti párt: Horvát Demokratikus Nemzetközösség )
Gitanas Nauseda Az elnök Litvánia párton kívüli
Golob Róbert miniszterelnök Szlovénia nem (nemzeti párt: Szabadság Mozgalom )
Krisjanis Karins miniszterelnök Lettország Európai Néppárt (nemzeti párt: Egység )
Kaya Callas miniszterelnök Észtország Megújítva Európát (nemzeti párt: Reformpárt )
Nikos Anastasiades Az elnök Ciprus Európai Néppárt (nemzeti párt: Demokrata Rally )
Xavier Bettel miniszterelnök Luxemburg Megújítva Európát (nemzeti párt: Demokrata Párt )
Robert Abela miniszterelnök Málta Európai Szocialisták Pártja (nemzeti párt: Munkáspárt )

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.consilium.europa.eu/fr/meetings/european-council/2019/06/30/
  2. ↑ https://www.consilium.europa.eu
  3. ↑ Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata. 15.2. cikk Archiválva : 2013. március 9., a Wayback Machine eur-lex.europa.eu webhelyen .
  Ugrás a Wikidata elemre  A közösségi hálózatokon
Fotó, videó és hang
Szótárak és enciklopédiák