Digallan | |
---|---|
Tábornok | |
Szisztematikus név |
di-μ-hidrido-tetrahidridogallium (""UNIQ--nowiki-00000000-QINU`"' di-μ- hidrido- tetrahidridodigallium ) |
Hagyományos nevek |
digallium(III)-hexahidrid gallium(III)-hidrid |
Chem. képlet | Ga2H6 _ _ _ |
Patkány. képlet | H 6 Ga 2 |
Fizikai tulajdonságok | |
Állapot | színtelen illékony folyadék |
Moláris tömeg | 145,494 g/ mol |
Termikus tulajdonságok | |
Hőfok | |
• olvadás | -21,4°C |
• forralás | (extrapolálással meghatározott hőmérséklet) 139 °C |
• bomlás | 139 °C |
Kémiai tulajdonságok | |
Oldhatóság | |
• vízben | reagál |
Osztályozás | |
Reg. CAS szám | 12140-58-8 |
Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve. | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A digallán vagy gallium(III)-hidrid a gallium és a hidrogén szervetlen bináris kémiai vegyülete . A kémiai képlet Ga 2 H 6 .
Egy tiszta vegyület lehetséges előállításáról 1989-ben számoltak be, és „erőversenynek” tekintették ( francia tour de force ). A Digallant már 1941-ben regisztrálta Wiberg, azonban Greenwood és más tudósok későbbi munkái nem erősítették meg a felfedezést.
A kétlépéses megközelítés kulcsfontosságúnak bizonyult a tiszta digallán sikeres szintézisében . Először gallium-triklorid (GaCl 3 ) trimetil-szilánnal ( Me 3 Si H ) végzett hidrogénezésével dimer monoklórgallánt (H 2 GaCl) 2 állítottunk elő . Ezt követi a lítium-tetrahidrogallát (LiGaH 4 ) további kapcsolása redukált monoklorogallánnal ( oldószer nélkül , -23 °C-on), hogy digallánt állítsanak elő; A digallánt alacsony hozammal nyerik:
Ga 2 Cl 6 + 4Me 3 SiH → (H 2 GaCl) 2 + 4Me 3 SiCl ½(H 2 GaCl) 2 + LiGaH 4 → Ga 2 H 6 + LiCl .Tetrametil -digallán trietil -aminnal való kezelésével is keletkezik .
A digallán illékony vegyület, és –50 °C-on kondenzálva fehér szilárd anyagot kap. Környezeti hőmérsékleten lebomlik:
Általában a digallán kémiája hasonló a diboránéhoz .
255 K hőmérsékleten végzett elektronpár diffrakcióval azt találták, hogy a digallán szerkezetében hasonló a diboránhoz, két kételektronos háromcentrumú kötés jelenlétében . A Ga–H szerkezetben a kötés hossza 152 pm , a szög a Ga–H–Ga szerkezetben 98°, a Ga–Ga távolság pedig 258 pm .
Szilárd állapotban a digallán polimer vagy oligomer szerkezeteket vesz fel . A rezgési spektrum megfelel a tetramernek , azaz (GaH 3 ) 4 . A vibrációs adatok hidrid referencia ligandumok jelenlétét jelzik.
_ | Galliumvegyületek|
---|---|
Gallium antimonid (GaSb) gallium-arzenát (GaAsO 4 ) Gallium-arzenid (GaAs) Gallium-acetát (Ga(CH 3 COO) 3 ) gallium(I)-bromid (GaBr) Gallium(II)-bromid (GaBr 2 ) Gallium(III)-bromid ( GaBr3 ) Gallates Gallium-hidroxid (Ga(OH) 3 ) Gallium-hidroxoacetát (Ga(CH 3 COO) 3 3Ga(OH) 3 3H2O ) _ Digallan (Ga 2 H 6 ) Hidrogén-diklór-gallát(I) (H[GaCl 2 ]) gallium(I)-jodid (GaI) Gallium(II)-jodid (GaI 2 ) Gallium(III)-jodid (GaI 3 ) Gallium-metahidroxid (GaO(OH)) Gallium-nitrát (Ga(NO 3 ) 3 ) gallium-nitrid (GaN) Gallium-oxalát (Ga 2 (C 2 O 4 ) 3 ) Gallium-oxid-volframát (Ga 2 O 3 2WO 3 8H2O ) _ Gallium-oxid-acetát (4Ga(CH 3 COO) 3 2Ga2O3 _ _ _ 5H2O ) _ Gallium-molibdát - oxid ( 2Ga2O3 3MoO 3 15H2O ) _ gallium-oxid-klorid (GaOCl) Gallium(I)-oxid (Ga 2 O) Gallium(III)-oxid (Ga 2 O 3 ) Gallium(III)-perklorát (Ga(ClO 4 ) 3 ) Gallium-szelenát (Ga 2 (SeO 4 ) 3 ) Gallium(I)-szelenid ( Ga2Se ) gallium(II) -szelenid (GaSe) Gallium (III) -szelenid ( Ga2Se3 ) Gallium-szulfát (Ga 2 (SO 4 ) 3 ) Gallium(I)-szulfid (Ga 2S ) gallium(II)-szulfid (GaS) Gallium(III)-szulfid (Ga 2 S 3 ) Gallium(II)tellurid (GaTe) Gallium(III)-tellurid (Ga 2 Te 3 ) Tetrametil-digallán (Ga 2 H 2 (CH 3 ) 4 ) Hidrogén-tetraklór-gallát(III) (H[GaCl 4 ]) gallium(III)-tiocianát (Ga(NCS) 3 ) Trimetilgallium (Ga(CH 3 ) 3 ) Trifenilgallium ( Ga ( C6H5 ) 3 ) Trietilgallium (Ga(C 2 H 5 ) 3 ) gallium-foszfát (GaPO 4 ) gallium-foszfid (GaP) Gallium-fluorid (GaF 3 ) Gallium(II)-klorid (GaCl 2 ) Gallium(III)-klorid (GaCl 3 ) |