Az avesztán nyelv , akárcsak a szanszkrit , gazdag nevek deklinációs rendszerével és összetett verbális paradigmával rendelkezik. Szerkezetének alapos tanulmányozása csak a 19. században kezdődött, és bizonyos nehézségekkel járt; ez főként arra vonatkozott, hogy az első kutatók nem tettek különbséget a fiatal és az öreg avesztán között, ami némi zavarhoz vezetett. A mai napig mindkét nyelvjárás morfológiáját elég jól tanulmányozták, azonban a szintaxissal kapcsolatban sok megmagyarázhatatlan pont van, különösen az ó-avesztán. Ez a cikk elsősorban az ó-avesztánra közvetlenül jellemző formákat tárgyalja. A csak a Young Avestan nyelven rögzített űrlapok (M.) jelzéssel lesznek megjelölve .
Az Avestan egy példa a ragozásos, erősen szintetikus nyelvre, amelynek három nyelvtani neme van : hímnem, nőnemű és semleges, három szám: egyes szám, többes szám és kettős. Nyolc esete – névelő , akkuzatívusz , instrumentális , dativus , degenerált , genitivus , lokatívusz és vokatívus – általában egybeesik a szanszkrit megfelelő eseteivel.
A főnevek és melléknevek ragozásuk szerint két nagy csoportra oszthatók: a tövekkel mássalhangzókra és magánhangzókra. Mindkét osztály további kisebb csoportokra oszlik, és a legteljesebb osztályozás tizenkét deklinációt tartalmaz (az alcsoportok nélkül).
Az alábbi táblázat felsorolja azokat a szabványos végződéseket, amelyeket a nevek elutasításkor vesznek fel. Mindazonáltal azon nevek tövek, amelyekhez a végződések fűződnek, a magánhangzók váltakozása miatt bizonyos esetekben megváltozhatnak. A szanszkrit nyelvtan az ilyen hatásokat guna és vriddhi néven nevezi . A vriddhi váltakozása azonban meglehetősen ritka az avesztánban, a gunában pedig a szanszkrithoz képest sokféle magánhangzó miatt sokkal gyakoribb.
| ügy | Férfias és nőies | Semleges nem | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| Jelölő | -s (-š), - | -ā | (-as°), -ō, -ā | — , -m | — , -ī | — , -i |
| Tárgyeset | -(a/ə)m | -ā | (-±s°), ō; -ā | — , -m | — , -ī | — , -i |
| Hangszeres | -ā | -biia | -bis | -ā | -biia | -bis |
| Részeshatározó | -e | -biia | (-biias°) -biiō | -e | -biia | (-biias°) -biiō |
| Halasztás | -(nál nél | -biia | (-biias°) -biiō | -(nál nél | -biia | (-biias°) -biiō |
| Birtokos | (-as°) -ō; -s (š); -ő, -hiia | -e | -am | (-as°) -ō; -s (š); -ő, -hiia | -e | -am |
| Helyi | -én | -ō | -su, -ṣ̌u, -hu | -én | -ō | -su, -ṣ̌u, -hu |
| Vokativusz | — | -ā | (-±s°), ō; -ā | — , -m | — , -ī | — , -i |
A °-val jelölt alakok az úgynevezett sandhi -alakok , amelyeket főként az enklitikumok ( -ca "és") és a t- kezdetű enklitikus névmások előtt használnak .
Az alábbi zárójelben lévő űrlapok rögzítetlenek. Mellettük az azonos ragozású nevek rögzített alakjait tüntetjük fel. A csillaggal * jelölt formákat mesterségesen hozták létre a szanszkrit és más avesztai deklinációk hasonló alakjai alapján.
Főleg hím és semleges főnevek tartoznak az a-tövekhez, valamint számos hím és semleges melléknév [1] [2] .
| ügy | férfias | Semleges nem | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| Jelölő | ahurō , ciϑrə̄, akas° | zasta | (yasnā) maṣ̌iiā, maṣ̌iiåŋhō | xšaϑrəm | šiiaoϑanōi | šiiaoϑanā |
| Tárgyeset | ahurəm | zasta | (yasnə̄ṇg) maṣ̌iiə̄ṇg, sə̄ṇghąs° | xšaϑrəm | šiiaoϑanōi | šiiaoϑanā |
| Hangszeres | (ahura) sə̄ṇghā | zastōibiiā | (yasnāiš) maṣ̌iiāiš | xshaϑrā | (š́iiaoϑanōibiiā) | šiiaoϑanāis |
| Részeshatározó | ahurāi , ahurāi.ā | zastōibiiā | yasnōibiiō , marətaēibiiō | (xšaϑrāi) rafəδrāi, aṣ̌ā.ye° | (š́iiaoϑanōibiiā) | (š́iiaoϑanōibiias°) dātōibiias° |
| Halasztás | (ahurāt̰) zaošāt̰, vīrāat̰° | zastōibiiā | yasnōibiiō , marətaēibiiō | (xšaϑrāt̰) š́iiaoϑanāt̰, aṣ̌āat̰° | (š́iiaoϑanōibiiā) | (š́iiaoϑanōibiias°) dātōibiias° |
| Birtokos | ahurahiiā , zaraϑuštrahē,
spəṇtaxiiiā° |
(zastaiiå) rānaiiå | yasnanam | (xšaϑrahiiā) š́iiaoϑanahiiā,
aṣ̌axiiā° |
(š́iiaoϑanaiiå) | šiiaoϑənanąm |
| Helyi | (ahurē) marəkaē°, sə̄ŋ́hē,
xᵛāϑrōiiā |
zastaiiō | (yasnaēšū) maṣ̌iiaēṣ̌ū | (xšaϑrōi) š́iiaoϑanōi,
aṣ̌aē° |
(siiaoϑanaiiō) | šiiaoϑanaēšū |
| Vokativusz | ahurā | zasta | (yasnā) maṣ̌iiā, maṣ̌iiåŋhō | xšaϑrəm | šiiaoϑanōi | šiiaoϑanā |
Az ā-tövek kétfélék. Az első a nőnemű ā-tövek, amelyekhez csak a nőnemű főnevek és melléknevek tartoznak. A második - az ún. -aH- > -å- átmenettel kialakított "gége" ā-bázisok [3] [4] .
ā-tövek nőies| ügy | Nőies | ||
|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| Jelölő | daēna | ube | daēnå , daēnås° |
| Tárgyeset | daēnam | ube | daēnå , daēnås° |
| Hangszeres | daēnā , daēnaiiā | (ubābiiā) vąϑβābiia (M.) | daēnabīš |
| Részeshatározó | daēnaiiāi | (ubābiiā) vąϑβābiia (M.) | daēnabiiō |
| Halasztás | daēnaiiå
daēnaiiāt̰ (M.) |
(ubābiiā) vąϑβābiia (M.) | daēnabiiō |
| Birtokos | daēnaiiå | (ubaiiå) nāirikaiiå [5] (M.) | (daēnanąm) sāsnanąm |
| Helyi | (daēnaiiā) daēnaiia (M.) | *ubaiiō | (daēnāhū) gaēϑāhū |
| Vokativusz | (daēnē) bərəxδē | ube | daēnå , daēnås° |
| ügy | férfias | ||
|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| Jelölő | mazdå , mazdås° | — | — |
| Tárgyeset | mazdam | — | pāϑō |
| Hangszeres | — | — | padəbīš |
| Részeshatározó | Mazdai | — | — |
| Halasztás | mazda | — | — |
| Birtokos | mazda | — | paϑam |
| Helyi | — | — | — |
| Vokativusz | paiϑī | — | — |
az i-tövek hím, nőnemű és semleges neveket tartalmaznak [6] [7] .
| ügy | férfias | Nőies | Semleges nem | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| Jelölő | astiš , zaraϑuštris | ə̄nəitī, xᵛīti° | (astaiiō) | armaitis | (ārmaitī) | armataiiō | būiri | *buiri | (būirī) būiri (M.) |
| Tárgyeset | astim | ə̄nəitī, xᵛīti° | (astīš) | armaitim | (ārmaitī) | (ārmaitīš) īštīš | būiri | *buiri | (būirī) būiri (M.) |
| Hangszeres | (asti) | (ə̄nəitibiiā) ašibiia (M.) | *asztikus | armaitī | (armaitibiia) | *ārmaitibīš | (būirī) | (būiribiia) | *būiribīš |
| Részeshatározó | (astōiiōi) , paiϑiiaē° | (ə̄nəitibiiā) ašibiia (M.) | (astibiiō) | (ārmatōiiōi) axtōiiōi | (armaitibiia) | (ārmaitibiiō) gairibiiō | (būrōiiōi) | (būiribiia) | (būiribiō) |
| Halasztás | (astōiš) dāmōiš
frauuaṣ̌ōit̰ (M.) |
(ə̄nəitibiiā) ašibiia (M.) | (astibiiō) | armatōis | (armaitibiia) | (ārmaitibiiō) gairibiiō | (būrōis) | (būiribiia) | (būiribiō) |
| Birtokos | (astōiš) dāmōiš | *ə̄nəitiia | (asztinám) | armatōis | *armaitiia | (ārmaitinąm) gairinąm | (būrōis) | *būiriya | (būirinąm) |
| Helyi | (asta) | *ə̄nəitiiō | (astišu) | (ārmata) ustā | *armaitiiō | (ārmaitišū) ratufritišu (M.) | (burā) | *būiriiō | (būirišū) |
| Vokativusz | (astē) | ə̄nəitī, xᵛīti° | (astaiiō) | armaitē | (ārmaitī) | armataiiō | būiri | *buiri | (būirī) būiri (M.) |
Az ī-tövek közé kizárólag nőnemű főnevek és melléknevek tartoznak [8] [9] .
| ügy | Nőies | ||
|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| Jelölő | vaŋᵛhī | azī | azīš |
| Tárgyeset | vaŋᵛhīm | azī | azīš |
| Hangszeres | vaŋhuiiā | (azibiiā) fṣ̌aonibiia (M.) | (azibīš) vaŋᵛhibiš (M.) |
| Részeshatározó | vaŋhuiiāi , usiiāi | (azibiiā) fṣ̌aonibiia (M.) | (azibiiō) šiieitibiiō |
| Halasztás | vaŋhuiya
aṣ̌aoniiat̰ (M.) |
(azibiiā) fṣ̌aonibiia (M.) | (azibiiō) šiieitibiiō |
| Birtokos | vaŋhuiya | *aziia | (azinąm) nāirinąm |
| Helyi | (vaŋhuiiā) aṣ̌auuaniia (M.) | *aziiō | (azišū) xšaϑrišu (M.) |
| Vokativusz | vaŋᵛhī | azī | azīš |
Az i-tövekhez hasonlóan az u-tövek között is szerepelnek hím, nőnemű és semleges nevek [10] [11] .
| ügy | Férfias-nőies | Semleges nem | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| Jelölő | mainiius | mainiiū | (paorauuō) xratauuō | vohu | *vohu | vohu |
| Tárgyeset | mainiium | mainiiū | pourūš | vohu | *vohu | vohu |
| Hangszeres | mainiiū | (mainiiubiiā) ahubiiā | (pourubīš) | (vohu) | (vohubiia) | (vohubiiō) |
| Részeshatározó | (mainiiauuē) vaŋhauuē | (mainiiubiiā) ahubiiā | pourubiō | vaŋhauē | (vohubiia) | (vohubiiō) |
| Halasztás | mainiiə̄us
zaṇtaot̰ (M.) |
(mainiiubiiā) ahubiiā | pourubiō | (vaŋhə̄us) | (vohubiia) | (vohubiiō) |
| Birtokos | mainiiə̄us | mainiuuå , ahuuå | (pourunąm) daxiiunąm | (vaŋhə̄us) | (vaŋhuuå) | vohunam |
| Helyi | (mainiiaō) pərətaō,
vaŋhaū |
(mainiuuō) aŋhuuō | pourusu | (vaŋhaū) | (vaŋhuō) | (vohušū) |
| Vokativusz | (mainiiō) mainiiō (M.) ,
ratuuō (M.) |
mainiiū | (paorauuō) xratauuō | vohu | *vohu | vohu |
Az ū-tövekkel kapcsolatos nevek többsége nőnemű, de vannak férfinevek is [8] [12] .
| ügy | Férfias-nőies | ||
|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| Jelölő | fšəratus | *tanū | (tanuuō) tanuuō (M.) |
| Tárgyeset | fšəratūm , tanuuə̄m | *tanū | tanuuō |
| Hangszeres | (fšəratuuā) hizuuā | *tanubiiā | (tanubīš) hizubīš |
| Részeshatározó | (fšəratuiiē) tanuiiē | *tanubiiā | (tanubiiō) tanubiiō (M.) |
| Halasztás | (fšəratuuō) hizuuō
tanuuat̰ (M.) |
*tanubiiā | (tanubiiō) tanubiiō (M.) |
| Birtokos | (fšəratuuō) hizuuō | *tanue | (tanunąm) [10] [13] [14] tanuuąm (M.)* |
| Helyi | (fšəratuuī) tanuui (M.) | *tanuo | (tanušū) tanušu (M.) |
| Vokativusz | (fšəratuuō) tanuuō (M.) | *tanū | (tanuuō) tanuuō (M.) |
*A többes számú genitivus alak analógiával jön létre az u-deklináció megfelelő alakjával. A Young Avestanban ennek a formának az -uuąm végződése van mind az u-, mind az ū-deklinációhoz, ami a védikus szanszkrit -uvām végződésnek felel meg. Az ó-avesztánban a többes számú genitivus -unąm végződéssel rendelkezik , amely a szanszkrit -ūnām végződésnek felel meg. Feltételezhető tehát, hogy az ó-avesztánban ezek a formák is egybe fognak esni, adott [14] .
Ezek a tövek csak hímnemű főneveket tartalmaznak, a gao- kivételével , amely lehet hím vagy nőnemű főnév. Ezeknek a deklinációknak nem sok feljegyzett alakja van; mindegyik itt lesz megadva [15] .
| ügy | aē-deklináció | ||
|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| Jelölő | kauuā, °haxā | — | kāuuaiias° |
| Tárgyeset | °haxām | — | — |
| Hangszeres | — | — | — |
| Részeshatározó | — | — | — |
| Halasztás | rāiiō | — | — |
| Birtokos | rāiiō | — | — |
| Helyi | — | — | — |
| Vokativusz | — | — | kāuuaiias° |
| ügy | ao-deklináció | ||
|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| Jelölő | gāuš, °bāzāuš, hiϑāuš | gāuuā | — |
| Tárgyeset | gąm, hiϑąm | gāuuā | ge |
| Hangszeres | — | — | — |
| Részeshatározó | gauuchi | — | — |
| Halasztás | gə̄us
gaot̰ (M.) |
— | — |
| Birtokos | gə̄us | — | — |
| Helyi | — | — | — |
| Vokativusz | — | — | — |
Ah tövekben csak hímnemű és semleges nemnevek szerepelnek [16] [17] .
| ügy | férfias | Semleges nem (külön formák) | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| Jelölő | váza | anaocasha | °varšnaŋhō | manō | — | sörény |
| Tárgyeset | (vasaŋhəm) °aēnaŋhəm | anaocasha | (varšnaŋhō) °vacaŋhō | manō | — | sörény |
| Hangszeres | (vasaŋhā) vacaŋha (M.) | *anaocə̄biia | (varšə̄bīš) vacə̄bīš | — | — | — |
| Részeshatározó | (vasaŋ́hē) aēnaŋ́hē | *anaocə̄biia | (varšə̄biiō) raocə̄biiō | — | — | — |
| Halasztás | (vasaŋhō) aojaŋhō
manaŋhat̰ (M.) |
*anaocə̄biia | (varšə̄biiō) raocə̄biiō | — | — | — |
| Birtokos | (vasaŋhō) aojaŋhō | (anaocaŋhå) zraiiaŋhå (M.) | (varšaŋhąm) vacaŋhąm | — | — | — |
| Helyi | (vasahī) ϑβōi.ahī | *anaocaŋhō | (varšahū) sarahu (M.) | — | — | — |
| Vokativusz | (vasō) huuacō (M.) | anaocasha | °varšnaŋhō | manō | — | sörény |
Ezek a törzsek hímnemű és semleges neveket tartalmaznak. Egyes esetekben a guna és a vriddhi hatása figyelhető meg: a szár erős és gyenge fokú is lehet. Ez a váltakozás közvetlenül érinti a -han , -man utótagokat [16] [18] .
| ügy | férfias | Semleges nem (külön formák) | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| Jelölő | airiiama | (airiiamana) airiiamana (M.) | (airiiamanō) aṣ̌auuanō (M.) | Anma | — | nāmąn , nāmə̄nī |
| Tárgyeset | (airiaimanəm) airiiamanəm (M.)
(airiiamānəm) |
(airiiamana) airiiamana (M.) | (airiiamnō) xṣ̌afnō (M.)
(airiamanō) rasmanō (M.) |
Anma | — | nāmąn , nāmə̄nī |
| Hangszeres | airiiamna
(airiaimanā) maēšmana (M.) |
*airiiamabiia | (airiiamə̄nīš) namə̄nīš
(airiiamə̄bīš) damə̄bīš (M.) |
— | — | — |
| Részeshatározó | (airiamaine) airiiamaine (M.)
(airiiamnē) xṣ̌afne (M.) |
*airiiamabiia | (airiiamabiiō) dāmabiiō (M.) | — | — | — |
| Halasztás | (airiiamnō) airiiamnas°
(airiiamanō) airiiamanō (M.) cašmanat̰ (M.) |
*airiiamabiia | (airiiamabiiō) dāmabiiō (M.) | — | — | — |
| Birtokos | (airiiamnō) airiiamnas°
(airiiamanō) airiiamanō (M.) |
*airiiamna | (airiiamnąm) arṣ̌nąm (M.)
(airiiamanąm) namanąm |
— | — | — |
| Helyi | (airiiamainī) cašmainī | *airiiamnō | (airiiamōhū) viiāxmōhu (M.) | — | — | — |
| Vokativusz | airiiama | (airiiamana) airiiamana (M.) | (airiiamanō) aṣ̌auuanō (M.) | Anma | — | nāmąn , nāmə̄nī |
Ezek a tövek tartalmazzák az -aṇt szótagokat és mellékneveket, valamint a -maṇt , -uuaṇt birtokos mellékneveket . Ez a ragozás csak hímnemű és semleges neveket tartalmaz, a megfelelő nőnevek az ī-deklinációhoz tartoznak, és -ai(ṇ)tī- végződnek . Az előző deklinációhoz hasonlóan ez is a tövek váltakozását mutatja: az erős fokon az utótag -aṇt , a gyenge fokon -at/āt marad . A váltakozás főleg csak a melléknevekre vonatkozik, gyakori, hogy minden esetben erős fokúak a melléknevek [19] [20] [21] .
aṇt-bases| ügy | Férfi, melléknév | Férfi, melléknév | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| Jelölő | bərəzō | (bərəzaṇtā) bərəzaṇta (M.) | bərəza ṇ tō | fšuiąs | (fšuiiaṇtā) bərəzaṇta (M.) | fšuiiaṇ tō _ |
| Tárgyeset | bərəza ṇ təm | (bərəzaṇtā) bərəzaṇta (M.) | bərəzatō | fšuiiaṇtəm _ _ | (fšuiiaṇtā) bərəzaṇta (M.) | fšuiiaṇ tō _ |
| Hangszeres | (bərəzāta) bərəzata (M.) | (bərəzaṇbiiā) bərəzaṇbiia (M.) | (bərəzadbīš) bərəzaδbīš (M.) | (fšuiiaṇta) | (fšuiiaṇbiiā) bərəzaṇbiia (M.) | (fšuiiaṇbīš) |
| Részeshatározó | (bərəzāitē) bərəzaite (M.) | (bərəzaṇbiiā) bərəzaṇbiia (M.) | (bərəzadbiiō) bərəzaδbiiō (M.) | fšuiie ṇ tē | (fšuiiaṇbiiā) bərəzaṇbiia (M.) | fšuiia ṇ biiō |
| Halasztás | (bərəzātō) drəguuātō
bərəzatat̰ (M.) |
(bərəzaṇbiiā) bərəzaṇbiia (M.) | (bərəzadbiiō) bərəzaδbiiō (M.) | (fšuiiaṇtō) saošiiaṇtō
fšuiiaṇtat̰ (M.) |
(fšuiiaṇbiiā) bərəzaṇbiia (M.) | fšuiia ṇ biiō |
| Birtokos | (bərəzātō) bərəzatō (M.) | (bərəzaṇtå) °uxšaiiaṇtå | (bərəzātąm) bərəzatąm (M.) | (fšuiiaṇtō) saošiiaṇtō | (fšuiiaṇtå) °uxšaiiaṇtå | (fšuiiaṇtąm) saošiiaṇtąm |
| Helyi | (bərəzaiṇtī) astuuaiṇti (M.) | *bərəzaṇtō | (bərəzasū ) | (fšuiieṇtī) astuuaiṇti (M.) | *fsuiiaṇtō | fšuiiasu |
| Vokativusz | (berəzā) berəza (M.) | (bərəzaṇtā) bərəzaṇta (M.) | bərəza ṇ tō | (fšuiiā) berəza (M.) | (fšuiiaṇtā) bərəzaṇta (M.) | fšuiiaṇ tō _ |
| ügy | férfias | ||
|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| Jelölő | drəguuå , ϑβāuuąs | *drəguuaṇtā | drəguuaṇ tō _ |
| Tárgyeset | drəguuaṇtəm _ _ | *drəguuaṇtā | drəguuatō |
| Hangszeres | drəguuātā | *drəguuaṇbiia | drəguuō.dəbīš |
| Részeshatározó | drəguuāitē | *drəguuaṇbiia | drəguō.dəbiiō |
| Halasztás | drəguuatō
astuuatat̰ (M.) |
*drəguuaṇbiia | drəguuaṇ tō _ |
| Birtokos | drəguuatō | *drəguuaṇtå | drəguuatam |
| Helyi | (drəguuaiṇtī) astvaiṇti (M.) | *drəguuaṇtō | drəguuaū |
| Vokativusz | (drəguuō) astuuō | *drəguuaṇtā | drəguuaṇ tō _ |
Ez a ragozás magában foglalja a -tar , -ar származtatott töveket, amelyek a cselekvés hordozóját jelző verbális főneveket ( dātar- , "alkotó") és a családi kapcsolatokat jelző főneveket tartalmaznak. A deklinációban három fokozatú váltakozás figyelhető meg: erős -ār -n , erős -ar -on, gyenge -r -n a magánhangzók előtt és -ərə mássalhangzók előtt. Az egyes szám akuzatívusban, a névelős kettősben és többes számban a verbális főnevek általában a legerősebb, míg a rokonságot jelző főnevek az erősben [22] [23] .
| ügy | férfias | ||
|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| Jelölő | adat | (dātārā) dātāra (M.)
(patara) patara (M.) |
dātarō
patarō |
| Tárgyeset | dātarəm
patarə̄m |
(dātārā) dātāra (M.)
(patara) patara (M.) |
dātarō , fəδrō |
| Hangszeres | (dāϑrā) āϑrā | (dātərəbiiā) nərəbiia (M.) | (dātərəbīš) garō.bīš < garə̄bīš |
| Részeshatározó | (dāϑrē) āϑrē, fəδrōi | (dātərəbiiā) nərəbiia (M.) | (dātərəbiiō) ātərəbiiō |
| Halasztás | (dāϑrō) āϑrō
āϑrat̰ (M.) |
(dātərəbiiā) nərəbiia (M.) | (dātərəbiiō) ātərəbiiō |
| Birtokos | (dāϑrō) āϑrō | (dāϑrå) narå | (dāϑrąm) sāϑrąm |
| Helyi | (dāϑrī) sairī | *dāϑrō | *datərəsū |
| Vokativusz | (dātarə) ātarə | (dātārā) dātāra (M.)
(patara) patara (M.) |
dātarō
patarō |
A fentieken kívül számos olyan főnév létezik, amelyek törzse mássalhangzóra végződik. Megkülönböztetik a sibilánsok bázisait, a fogászati, a labiális, a palatális / veláris bázisokat, de mivel ezekben a deklinációkban túl kevés alakot rögzítenek, ezeket itt nem vesszük figyelembe.
Az összes feljegyzett aveszta szám kizárólag a Young Avestan nyelvű szövegekben található, ezért itt ebben a formában kerül bemutatásra.
| egy. | aēuua- | tíz. | dasa | 100. | satem | 1000. | hazaŋrəm |
| 2. | duua- | húsz. | visaiti (visasta) | 200. | duiie oldalon | 10 000. | baēuuar-/baēuuan- |
| 3. | ϑraii-/ϑri- | harminc. | ϑrisatem | 300. | tišro sata | ||
| négy. | caϑβar-/catur- | 40. | caϑβarəsatəm | 400. | caϑβārō sata | ||
| 5. | paṇca | ötven. | paṇcāsatəm | 500. | paṇca sata- | ||
| 6. | xšuuaš | 60. | xšuuašti- | 600. | xšuuaš sata- | ||
| 7. | hapta | 70. | haptāiti- | 700. | hapta sata- | ||
| nyolc. | asta | 80. | Astaiti- | 800. | asta sata- | ||
| 9. | nauua | 90. | nauuaiti- | 900. | nauua sata- |
A tizenegytől tizenkilencig terjedő számnevek, amennyiben előfordulnak a szövegekben, úgy jönnek létre, hogy az egytől kilencig terjedő számhoz -dasa -t adunk : paṇcadasa- "tizenöt", xšuuaš.dasa- "tizenhat". Összetett számokban az alsó számjegyek megelőzik a magasabb számjegyeket, és a komponensek általában az enklitikus -ca "és"-t kapcsolják:
| 33. | ϑraiiasca ϑrisąsca |
| 405. | paṇcāca caϑβarəsatəmca |
| 99999. | nauuaca nauuaitišca nauuaca sata |
Az "egy" számnév a névmási tő típusának megfelelően -a -ra, a "kettő" - az a-alap kettős számának típusa szerint hajlik . A "három" és a "négy" számnévnek van néhány sajátos nőnemű alakja, a többi számnév többnyire lefordíthatatlan.
| ügy | aēuua- | ||
|---|---|---|---|
| Úr. | S. r. | J. r. | |
| Jelölő | aēuuō | ōiium, ōim | ageuua |
| Tárgyeset | ōiium, ōim | ōiium, ōim | aēuuąm |
| Hangszeres | ageuua | ageuuaiia | |
| Halasztás | aēuuahmāt̰ | — | |
| Birtokos | aēuuāhe | aēuuaŋ́hå | |
| Helyi | aēuuahmi | — | |
| ügy | duua- | ||
|---|---|---|---|
| Úr. | S. r. | J. r. | |
| Im.-vin. | duua | duiie, duuaē° | ageuua |
| Adatok – Kiváló – Kreatív | duuagibiia | — | |
| Helyi | duaiiå | — | |
| ügy | ϑraii-/ϑri- | ||
|---|---|---|---|
| Úr. | S. r. | J. r. | |
| Jelölő | ϑrāiiō | ϑri | tišrō |
| Tárgyeset | ϑris | ϑri | tišrō |
| Adat-kiv. | ϑribiiō | — | |
| Birtokos | ϑraiąm | tišrąm, tišranąm | |
| ügy | caϑβar-/catur- | ||
|---|---|---|---|
| Úr. | S. r. | J. r. | |
| Jelölő | caϑβārō | catura | cataŋrō |
| Tárgyeset | caturə̄ | catura | cataŋrō |
| Birtokos | caturam | — | |
Vannak más számnevek néhány alakja is: genitivusban - paṇcanąm , nauuanąm , dasanąm ; a kreatívban - paṇcasat̰biš , satāiš , hazaŋrāiš , baēuuarəbiš .
| 1._ _ | fratəma-
paoiriia- |
11._ _ | aēuuandasa- | 20._ _ | visatəma- |
| 2._ _ | bitia- | 12._ _ | duuadasa- | 30._ _ | ϑrisastəma- |
| 3._ _ | ϑritia- | 13._ _ | ϑridasa- | 100._ _ | satōtəma- |
| 4._ _ | tuiriia- | 14._ _ | caϑrudasa- | 1000._ _ | hazaŋrōtəma- |
| 5._ _ | puxδa- | 15._ _ | paṇcadasa- | 10 000 | baēuuarə° |
| 6._ _ | xštuua- | 16._ _ | xšuuaš.dasa- | ||
| 7._ _ | haptaϑa- | 17._ _ | hapta.dasa- | ||
| 8._ _ | asztəma- | 18._ _ | asta.dasa- | ||
| 9._ _ | nooma- | 19._ _ | nauua.dasa- | ||
| 10._ _ | dasəma- |
A kardinális és sorszámok mellett az aveszta szövegek a következőket is tartalmazzák:
| ⅓ | ϑrisuua- |
| ¼ | caϑrušuua- |
| ⅕ | paŋtaŋᵛha- |
| ⅐ | haptahuua- |
| ⅛ | astahuua- |
| egy. | hakərət̰ "egyszer" | tíz. | 100. | satāiiuš "százszoros" | |
| 2. | biš, bižuuat̰ "kétszer" | húsz. | visaitiuuå "húszszor" | 1000. | hazaŋrāiš "ezerszer" |
| 3. | ϑriš, ϑrižuuat̰ "háromszor" | harminc. | ϑrisaϑβå, ϑrisataϑβəm "harmincszoros" | 10 000. | baēuuarōiš "tízezerszeres" |
| négy. | caϑruš "négyszer" | 40. | caϑβarəsaϑβå "negyvenszer" | ||
| 5. | ötven. | paṇcasaϑβå "ötvenszeres" | |||
| 6. | xšuuažaiia "hatszoros" | 60. | xšuuaštiuuå "hatvanszor" | ||
| 7. | 70. | haptaiϑiuuå "hetvenszer" | |||
| nyolc. | 80. | aštaiϑiuuå "nyolcvanszoros" | |||
| 9. | naomaiia, nauuasə̄ "kilencszer" | 90. | nauuaitiuuå "kilencvenszer" |
| "első" | paoirim |
| "másodszor" | āt̰bitim/āδbitim |
| "harmadszor" | āϑritim |
| "negyedszer" | axtuirim |
Az aveszta igék alakjai általában megfelelnek a szanszkrit igéknek mind morfológiájuk, mind szintaxisuk tekintetében. A szövegek összes kötete azonban nem elég ahhoz, hogy teljes képet alkossunk az igerendszerről; a különböző ragozásokban esetenként bizonyos helyeken hézagok vannak. Két hang van az avesztánban: valódi és mediopaszív , négy hangulat : jelző, alárendelt, felszólító és kívánatos, hat igeidő: jelen és imperfektus (a jelenlét alapján alakul ki), aorista (az aorista alapja), tökéletes és pluperfect . (a tökéletes alapja), jövő. Az ige három személyből és három számból áll (egyes, kettős és többes szám). Emellett a személyes alakok mellett léteznek olyan személytelenek is, mint az infinitivus, általában igei főnév szerepében, különböző igeidők valós és középső igenévi igenévei, gerundok.
Külön megkülönböztetik az úgynevezett másodlagos ragozásokat, amelyek tulajdonképpen az alapigék toldalékos származékai. Ezek az igék kauzatív , inchoatív, desideratív és intenzív formái, a toldalékos passzív hang és a főnevekből képzett denominatív igék. Általánosságban elmondható, hogy a rendszer meglehetősen bonyolult, ráadásul számos, a szanszkrit kivételével még tovább bonyolítja. A személyes és személytelen alakok és ragozások nagy száma (négy tematikus és hat atematikus) miatt a jelen idejű paradigmát főként az első ragozás (tematikus aszfixum) példájával illusztráljuk [24] .
Mint fentebb említettük, az avesztán nyelvben tíz igeosztály létezik, amelyek közül négy tematikus, hat pedig atematikus. A tematikus igéket azért nevezték így, mert a személyalakokban az ige törzse és a végződés közé az úgynevezett tematikus magánhangzó -a- kerül be . Ennek a tulajdonságnak köszönhetően a tematikus igék általában szabályosabbak, mint az atematikusak. Az alábbi táblázat példákat sorol fel mind a tíz osztály igére és ragozásuk jellemzőire [25] .
| Osztály | Ige | Leírás |
|---|---|---|
| egy | √bar- , baraitī | Tematikus ragozást, a gyökér erős szakaszát használják |
| 2 | √vas- , vastī | Atematikus ragozás, a gyökér foka a végződéstől függően erős vagy gyenge |
| 3 | √dā- , dadāitī | Atematikus ragozás gyökérreduplikációval, a második osztályhoz hasonló fokozat |
| négy | √nas- , nasiieitī | Tematikus ragozás -iia- ban, a gyök gyenge foka |
| 5 | √kar- , kərənaoitī | Atematikus ragozás a -nao- (erős tőszint), -nu- / -nuu- (gyenge), gyökérszint gyenge |
| 6 | √vīs- , vīsaitī | Tematikus ragozás, a gyökér gyenge foka |
| 7 | √ciš- , cinastī | Atematikus konjugáció orr infix -na- (erős szárszint), -n- (gyenge), gyökérszint gyenge |
| nyolc | √in- , inaoitī | Atematikus ragozás az -ao- / -auu- (erős tőfok), -u- / -uu- (gyenge), gyökfok gyenge |
| 9 | √frī- , frīnāitī | Atematikus ragozás a -nā- (erős tőfokú), -n- / -na- (gyenge), gyökfok gyenge |
| tíz | √taϑ- , tāϑaiieitī | Tematikus ragozás az -aiia- ban, a gyök erős foka.
Az a gyökű igéket gyakran a vriddhi, az i, u betűs igéket gyakran a guna erősíti. |
Az igék személyes végződései két fő csoportra oszthatók: elsődleges, amelyet az igék a jelen és a jövő idő jelző hangulatában, részben pedig a kötőmódban vesznek fel; és a másodlagos igék, amelyek az imperfektívet, az optatívust, az aorisztiát és a részlegesen kötőszót is felveszik. Az imperatívusznak és a tökéletesnek van néhány ragozási sajátossága, ezért ezeknek az alakoknak a végződései általában két különálló kategóriába sorolhatók [26] .
| Aktiv hang | Középső hang | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Arc | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| Elsődleges | egy | -mi | -uuahī | -mahī | -e | — | -kisasszony |
| 2 | -hī (-šī) | — | -ta
-ϑa (M.) |
-hē (-šē) | — | -duiē
-ϑβe (M.) | |
| 3 | -ti | -tō, -ϑō | -əṇtī | -te | -atē
-āϑe (M.) |
-aitē, -əṇtē | |
| Másodlagos | egy | -m | -uuā | -ma | -ī, -ā | — | -maidi
-kisasszony (M.) |
| 2 | -s (-š) | — | -ta | -van egy) | — | -dūm
-δβəm (M.) | |
| 3 | -t̰ | -təm | -ən | -ta | -atəm | -ātā, -əṇtā | |
| Tökéletes | egy | -ā | — | -ma | -e | — | — |
| 2 | -tā, -ϑā | — | -ā | — | — | — | |
| 3 | -ā | -atarə̄ | -arə̄, -ərəš | -e | -aite | — | |
| Parancsoló | egy | — | — | — | — | — | — |
| 2 | -dī, -
-δi (M.) |
— | -ta | -ŋᵛhā, -(s/h)uuā | — | -dūm
-δβəm (M.) | |
| 3 | -tu | — | -əṇtu | -tam | — | -əṇtąm | |
A jelen alapjából két ige keletkezik: a tulajdon és az imperfektus jelen idő, valamint a jelen idejű igenév, a valós és az átlag. A jelzőmód tökéletlen formáinak láthatóan szinte mindig nincs kiegészítése, ezért egybeesnek az injektív formáival [ 27] [28] [29] .
Jelző hangulat Jelen idő| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | bar amī | — | bár amahi | bair ē | — | bár amaide |
| 2 | bár ahī | — | bár aϑā | bár ahē | — | bár ō.duiē |
| 3 | bar aitī | bár atō | bar əṇtī , van aiṇtī | bár aite | bár kor | bar əṇtē , hac iṇtē |
| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | bár əm | (bár āuuā ) juu āuua (M.) | bar ama | (bair ē ) bair e (M.) | — | — |
| 2 | ( barō ) jasō _ | — | (bar ātā ) tauruuaii ata (M.) | (bar aŋhā ) bar aŋha (M.) | — | (bar ō.dūm ) bar aδβəm (M.) |
| 3 | bár at̰ | (bár atəm ) tauruuaii atəm | bár ən | baratā _ | bar aētəm | (bar əṇtā ) bar əṇta (M.) |
| Aktiv hang | Középső hang | |||
|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Mn. h. | |
| egy | — | — | — | — |
| 2 | bara _ | baratā _ | (bar aŋᵛhā ) yaz aŋᵛha (M.) | bar ō.dūm |
| 3 | (bár atū ) bar atu (M.) | (bar əṇtū ) bar əṇtu (M.) | (bár atam ) yaz atam (M.) | bar əṇtąm |
| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | barā , barānī _ | — | bar ama | barai _ | — | — |
| 2 | (bar āhī ) bar āhi (M.) | — | (bar āϑā ) az āϑā | bár aŋha | — | — |
| 3 | bar aitī , bar a̰ | (bar ātō ) jas ātō | bar əṇ , bar əṇtī | bár aite | — | bar əṇtē , yaz åṇtē (M.) |
| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | — | — | bár aema | bar ōiiā , bar āiiā | — | bár ōimaidē |
| 2 | bár ōis | — | (bar aētā ) ϑβərəs aēta (M.) | (bar aēšā ) yaz aēša (M.) | — | (bar ōi.dūm ) bar ōiδβəm (M.) |
| 3 | bár ōit̰ | — | bár aiiəm (M.) | bár ata | (bár aiiatəm ) vikárius aiitəm (M.) | (bar aiiaṇtā ) maēz aiiaṇta (M.) |
| Aktiv hang | Középső hang | |
|---|---|---|
| Úr. | bár aṇt- _ | bár əmna- _ |
| J. r. | bár əṇtī- _ | bár əmnā - |
A legnyilvánvalóbb vonás, amely megkülönbözteti a tökéletes szárát, a szár reduplikációja; a személyes végződések is némileg eltérnek a jelenléttőhöz tartozóktól. A szanszkrithoz hasonlóan a tökéleteset (és a pluperfectet) gyakran használják az egyszerű múlt idő, egyes esetekben a jelen jelölésére [30] [31] [32] .
Jelző hangulat Tökéletes| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | vaēdā _ | — | vaoxə mā | (susruii ē ) susruii e ( M.) | — | — |
| 2 | vōis ta
dadā ϑā |
— | (haŋhān ā ) haŋhān a (M.) | — | — | — |
| 3 | vaēdā _ | vāuuərz ātarə̄ | cāxn arə̄ | dādrē _
ār ōi |
mamn aitē | — |
| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | (did aēm ) diδ aēm (M.) | — | — | — | — | — |
| 2 | — | — | — | — | — | — |
| 3 | tataš at̰ | — | sašən _ | ə̄nāxš tā [33] | — | — |
| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | vaēdā _ | — | — | — | — | — |
| 2 | — | — | vaorāzāϑā _ | — | — | — |
| 3 | (vaēd at̰ ) vaēϑ at̰ (M.) | — | (vaēd əṇtī ) vaēϑ əṇti (M.) | — | — | — |
| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | ( daid iiąm ) daiδ iiąm (M.) | — | — | — | — | — |
| 2 | tūtu iiå | — | — | — | — | — |
| 3 | vid iiat̰ | — | ( daid in ) daiδ in (M.) | — | — | vaoz irəm |
| Aktiv hang | Középső hang |
|---|---|
| vid uuah- _
viϑ us - ( M.) |
āp ana- , vauuərəz āna- |
Az aorist az avestánban általában az egyszerű múlt idő ábrázolására használják. Egy adott időképzési módok között három csoport különíthető el legtisztábban:
Akárcsak az imperfektusban, az indikatívumban a kiegészítés szinte mindig hiányzik, így egybeesik az injektív aoristával [34] [35] [36] .
Indikatív/KizáróRoot aorista:
| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | cōis əm | — | dā mā | cə̄uuiš ī ( < *cōiš ī ) | d uuaidī | varə maidī |
| 2 | då (< dā- s ), cōiš (< cōiš- s ) | — | dā tā | då ŋha | — | — |
| 3 | dā t̰ , cōiš t̰ | — | dą n | ciuuiš tā (< *cōiš tā ) | — | datā _ |
Tematikus aorista:
| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | frāuuaoc im (M.) | — | (frāuuaoc āmā ) frāuuaocāma (M.) | — | — | — |
| 2 | tašō _ | — | — | — | — | — |
| 3 | taš at̰ | — | — | gūš atā | — | — |
Szigmatikus aorista:
| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | — | — | — | frā š ī
mə̄ŋ́ h ī |
— | amə̄ h maidī |
| 2 | daiš _ | — | — | mə̄ṇghā (< mə̄n-s-ŋhā) | — | ϑβarō ž dūm |
| 3 | darəšt _ _ | — | ståŋ h at̰
uruuāx š at̰ |
mą s tā | — | — |
Root aorista:
| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | — | — | — | — | — | — |
| 2 | dai dī | — | dā tā | dā huuā
kərəš uuā |
— | — |
| 3 | da tu | — | scaṇtu _ | dąm _ | — | — |
Tematikus aorista:
| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | — | — | — | — | — | — |
| 2 | Vidā _ | — | — | gūš ahuuā | — | gūš ōdūm |
| 3 | — | — | — | — | — | xš ə̄ṇtąm |
Szigmatikus aorista:
| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | — | — | — | — | — | — |
| 2 | — | — | są s ta | frā š uuā | — | sā z dūm |
| 3 | — | — | — | — | — | — |
Root aorista:
| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | jim -a | — | dāmā (da-āmā ) | mə̄nāi _
dānē (da-ānē ) |
— | — |
| 2 | dāhī (< da-ahī ) | — | dātā (da-atā ) | d åŋ́hē (da-aŋ́hē) | — | da duiē |
| 3 | dāt̰ (da-at̰
) dāitī (da-aitī ) |
jam aete | dąn ( da-ən) | dāitē (da-aitē ) | — | dåṇtē (da-əṇtē ) |
Tematikus aorista:
| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | vaocā _
han anī |
— | vaoc amā | xšai _ | — | — |
| 2 | — | — | — | — | — | — |
| 3 | vaoc āt̰
vid āitī |
— | — | vāur āitē | — | — |
Szigmatikus aorista:
| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | varəšā _ _ | — | nāš āmā _ | xšnao š āi | — | — |
| 2 | — | — | — | råŋ h aŋhōi | — | — |
| 3 | naēš at̰ _
varəš aitī _ |
— | xšnao š ən
varə š əṇtī |
varə š aitē | — | — |
Root aorista:
| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | d iiąm | — | (bu iiāmā ) bu iiama (M.) | d iiā | — | — |
| 2 | d iiå , dā iiå | — | (dā iiātā ) dā iiatā (M.) | dīšā _ | — | — |
| 3 | d iiāt̰ | — | bu iiąn (M.) | — | — | — |
Tematikus aorista:
| Aktiv hang | Középső hang | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | Mértékegység h. | Dv. h. | Mn. h. | |
| egy | — | — | vaoc aēmā | vāurāiiā _ | — | vāur ōimaidē |
| 2 | — | — | — | (xs aēšā ) xšaēša (M.) | — | — |
| 3 | sīš ōit̰ | — | — | xs ata | — | — |
| Aktiv hang | Középső hang |
|---|---|
| daṇt- , vīd aṇt- _ | xšnaoš əmna - |