A választottbíróság a Szovjetunióban és az RSFSR -ben 1931-1991 között létező állami kvázi-bírósági [1] testületek általánosító elnevezése, amelyek a szovjet szocialista gazdaság szervezetei, vállalkozásai és intézményei közötti tulajdonviták elbírálását végezték . A választottbírói testületeket alárendeltségtől függően állami és tanszéki választottbírósági rendszer képviselte. 1991. október 1-jén az RSFSR-ben a szovjet választottbíróságot választottbírósági rendszer váltotta fel .
Az 1917-es oroszországi forradalmi események előtt a szervezetek közötti gazdasági vitákat kereskedelmi bíróságok vizsgálták. A bíróságokról szóló 1. számú rendelettel a kereskedelmi bíróságokat megszüntették. A jövőben a gazdálkodó szervezetek közötti vitákat adminisztratív módon, azaz független bírói testületek részvétele nélkül tárgyalták [2] .
1922. szeptember 21-én fogadták el az állami intézmények és vállalkozások közötti vagyoni viták rendezésének rendjéről szóló szabályzatot. E rendelettel összhangban központi alárendeltségű ( a Munkaügyi és Védelmi Tanács – a CTO-nál a Döntőbizottság) és helyi – a regionális gazdasági üléseken működő választottbírósági bizottságokat hoztak létre.
1924-ben alapvetően befejeződött az állami és szövetkezeti vállalkozások, szervezetek közötti vagyoni viták elbírálására létrehozott választottbírói bizottságok rendszerének kialakítása. Az egyes népbiztosságoknak és néhány más osztálynak saját választottbírósági bizottsága volt az azonos osztályhoz tartozó vállalkozások és intézmények közötti vagyoni viták megoldására, amelyeket osztályi választottbírósági bizottságoknak neveztek.
1931. május 3-án az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság és a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa rendeletével az államigazgatási rendszerben létrehozták az állami választottbírósági testületek struktúráját.
A választottbíróság egyesítette a közigazgatási és bírósági funkciókat. Egy ilyen bíróság két formában létezett: minisztériumi és állami. Az állami választottbíróságon a szervezetek és vállalkozások vitáit az adminisztratív alárendeltség jellege szerint, az osztályon - egy adott osztálynak való alárendeltség szerint vizsgálták.
A vitarendezési funkciók megléte ellenére a választottbíróságok nem voltak független bírói testületek , és a végrehajtó hatóságok – a Szovjetunió Minisztertanácsa, az Uniós Köztársaságok Minisztertanácsai, az autonóm köztársaságok minisztertanácsai és a a regionális, regionális és ezzel egyenértékű Népi Képviselőtanácsok végrehajtó bizottságai.
A választottbíróságok döntéseik meghozatalakor nemcsak a törvényi előírások, hanem a célszerűség is vezérelte a választottbíróságokat.
A Szovjetunió Minisztertanácsának 1953. március 15-i 768. számú, „A Szovjetunió Minisztertanácsa alatti Állami Választottbíróságról” szóló rendeletének elfogadásával az Állami Választottbíróság a Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumához került. [3] .
A Szovjetunió Minisztertanácsának 1954. június 10-én kelt, 1153. számú hasonló határozatával közvetlenül a Szovjetunió Minisztertanácsának alárendeltségébe került.
1959. július 23-án a Szovjetunió Minisztertanácsa elfogadta az Állami Választottbíróság munkájának javításáról szóló 824. számú rendeletet [4] , amely utasította az állami választottbíróságot, hogy aktívan befolyásolja a vállalkozásokat, szervezeteket és intézményeket munkájuk javításában, a gazdasági tervek megvalósítása és az önerő erősítése. Panaszügyi eljárásban állapodtak meg, amely kötelezi a felperest, hogy a másik féllel keresetet nyújtson be, és tegye meg a szükséges intézkedéseket a felmerült viták rendezésére [3] .
A Szovjetunió Minisztertanácsának 1960. augusztus 17-i 892. számú rendelete jóváhagyta a Szovjetunió Minisztertanácsa alatti Állami Választottbírósági Szabályzatot [5] , amely 1960-1961 között minden uniós köztársaságban hasonló rendelkezések alapjául szolgált. [3] .
1974-ig nem volt a választottbírói testületekben az alsóbb szerveknek a felsőbb szervek alárendeltségi rendszere.
A Szovjetunió Állami Választottbírósága 1974. január 17-én a Minisztertanácsi Állami Választottbíróságról szóló szabályzat alapján szakszervezeti-köztársasági irányító testületté alakult át.
Az állami választottbírói testületek tevékenységének alkotmányos alapjait a Szovjetunió 1977. évi alkotmánya állapította meg , ahol a 163. cikk rendelkezett arról, hogy a vállalkozások, intézmények és szervezetek közötti gazdasági vitákat a hatáskörükön belüli állami választottbírói testületek rendezzék, összhangban a Szovjetunió törvényével. Állami választottbíróság a Szovjetunióban. Ezt a törvényt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1979. november 30-án fogadta el, és 1980. július 1-jén lépett hatályba [3] .
Az RSFSR-ben 1991. október 1-jétől az RSFSR Legfelsőbb Tanácsának a választottbíróságról szóló RSFSR törvényének hatálybalépéséről szóló rendeletével a választottbírósági rendszert eltörölték, beleértve a minisztériumok struktúráit is. , egyesületekben, kormányzati szervekben, konszernekben, egyéb egyesületekben, szervezetekben és vállalkozásokban, majd a jelenlegi választottbírósági rendszer váltotta fel.
| A Szovjetunió Államhatalmi és Közigazgatási Intézetei | |||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| † Beleértve a Szovjetunió köztársaságait és az azokon belüli autonóm köztársaságokat . | |||||||||||||||||||||