Tanórán kívüli olvasás

A tanórán kívüli olvasás Borisz Akunin  regénye az Egy mester kalandjai című sorozatból, amely először 2003-ban jelent meg.

Telek

A regény két történetszálat dolgoz fel párhuzamosan. Az egyik cselekménye a 17. században , Nagy Katalin uralkodásának utolsó évében játszódik , a másik pedig a 21. század elején [1] .

Az első sor: a hétéves Mithridatész , egy elképesztően tehetséges fiú, véletlen szemtanúja lesz a császárné elleni összeesküvésnek, valamint I. Pál és I. Sándor támogatóinak trónjáért folytatott harcának [2] . Megpróbálja megmenteni a haláltól, palotai intrikákba keveredik. Hirtelen a nemes remete Danila Larionovics Fondorin jön a segítségére.

A második vonal: egy híres plasztikai sebész , aki Moszkva leggazdagabb és leghíresebb lakosait operálja, úgy tesz, mintha saját lányát találná egy bentlakásos iskolában. Elhozza onnan a lányt, letelepíti fényűző kastélyában, és felbérel egy orosz angolt, Nicholas Fandorin bárót , hogy világi modort és angol nyelvet tanítson. Egy üzletember és egy sebész volt osztálytársa elrabol egy lányt, hogy megzsarolja egy nagy pénzügyi üzletbe. Egy hamis apa kész feláldozni a "lánya" sorsát a haszon érdekében.

Nicholas, aki számítógépes játékot készít egy diákkal Erast Fandorinról , három lehetséges cselekményt kínál neki: "Erast Petrovich Hasfelmetsző Jack ellen", "Erast Petrovich Japánban" és "Erast Petrovich egy víz alatti városban". Annak ellenére, hogy Nicholas nem rendelkezett megbízható információkkal ezekről a kalandokról, mindegyik külön regényben olvasható ("A dekorátor ", " Gyémánt szekér " és " Planet Water "). Ugyanakkor a Planet Water csak 12 évvel az Extracurricular Reading megjelenése után íródott.

A mű jellemzői

A regény minden fejezete híres irodalmi művekről kapta a nevét [3] , és az utolsó mondatukkal végződik. Ezek közé tartozik Denis Fonvizin " Brigadier " című vígjátéka , Ivan Bunin " Napszúrás " című története , Ivan Turgenyev " Apák és fiak " című regénye , William Shakespeare " Sok hűhó semmiért " című vígjátéka , a " Veszélyes kapcsolatok " című regénye . Choderlos de Laclos , Friedrich Schiller drámája , " Ravaszság és szerelem " , John Milton " Elveszett paradicsom " című költeménye , Jean de La Fontaine " A psziché és Ámor szerelme " [ 4 ] . A 18. századi felvilágosodás utópizmusától ( Denis Fonvizin ) a szocialista realizmusig és a 20. századi szovjet utópizmusig ( Vaszilij Shuksin ) követhető a mozgás ideológiai iránya. A "művezető" Lyubavin vezetékneve Vaszilij Shukshin "Napváros" című regényére utal [3] .

Karakterek

Nicholas Fandorin

Nicholas Fandorin képéhez az „Okrán kívüli olvasás” című regényben az „orosz angol” definíciót használják, amely egy idegen komponens orosz elmében való asszimilációjának modelljére játszik. Ezt a modellt gyakran találták a 19. századi irodalomban, és van egy kialakult kép az "orosz németről". Az asszimiláció magában foglalja a nyugati civilizációs modell közvetítésétől a hős keleti összetevőjének és „oroszságának” való elfogadásáig és megértéséhez [5] .

Valya Glen

A regényben először jelenik meg Valya Glen karakter, aki továbbra is jelen lesz a Mester kalandjai ciklus következő alkotásaiban . Az Extracurricular Readingben ez a karakter "interszex", rendezetlen önazonosítással, ami abban nyilvánul meg, hogy ez a karakter vagy férfinak, vagy nőnek tartotta magát, és ezért két különböző hangon beszélt, egy tenor és egy kontralt. A következő könyvciklusokban kialakult a karakter önazonosítása, és nőnek tartotta magát [6] .

Miranda

Miranda egy gazdag üzletember, Kutsenko tizennyolc éves lánya, akihez Nicholas Fandorint alkalmazták tanárnak; "angyali" megjelenésű és infantilis viselkedésű, gyermeki naivitást, tehetetlenséget, zavartságot, gyengeséget mutat. Nicholas szimpátiát érez a lány iránt az iránta érzett vonzalma és védtelensége miatt. Amikor Fandorin részt vesz egy lány elrablásában, ő, látva, hogy a lány hanyagul alszik, meghozza a végső döntést, hogy megvédje őt, még saját gyermekei életét is kockáztatva [7] .

Miután Miranda megtudja, hogy az üzletember nem a saját apja, és saját önző céljaira használja fel, elveszíti gyermeki spontaneitását és hiszékenységét, és határozottnak, kegyetlennek, körültekintőnek és bosszúállónak tűnik. A lány elmondja az üzletember felesége, Ingának, hogy annak érdekében, hogy szeresse, csak eltorzította az arcát, majd helyreállította, ráadásul meddővé is tette, ezért Inga megőrül és megöli Kutsenkót. A bosszú végrehajtása után Miranda marad az egyetlen örökösnő, mivel mostohaanyját pszichiátriai klinikára küldik [7] .

Az olyan jellemvonások, mint a kegyetlenség és a bosszúállóság, egy bentlakásos iskolában töltött élete során alakultak ki Mirandában. Ugyanakkor mások szeretetének kiváltására egy naiv gyermek maszkját használták. A történet több epizódjában Akunin a higgadtság megnyilvánulásait mutatja a halálig, a vérig, a szenvedésig, és kiemeli azt az ellentétet is, ahogy Fandorin felfogja és leírja a lányt, valamint az obszcén kifejezéseket használó beszédet [7] .

A Nicholas által érzékelt hősnő képe rejtett utalás lehet Vlagyimir Nabokov Lolitájának képére Humberttal való találkozás pillanatában. Ugyanakkor a kép is átalakul: ha Lolita a szexualitását hangsúlyozza, Miranda elrejti a feltörekvő nőiességet, és tinédzsernek adja ki magát. Charles Dickens hagyományát folytatva az anamorfózissal olyan karaktert hoznak létre, aki képmutatást, aljasságot és gonoszságot rejteget a külső alázat és jámborság mögé, de más szereplők külső megnyilvánulások miatt rosszul ítélik meg [7] .

Jegyzetek

1. ↑ Truskova E. A. Borisz Akunyin regényciklusai: a hipertext sajátosságai: disz. - b. i., 2012. . Letöltve: 2021. július 5. Az eredetiből archiválva : 2021. július 9.. (határozatlan)
2. ↑ Borunov A. B. A "FANDORINSKY CORPORATION" KERÉKPÁROS MOtívumairól B. AKUNINA //BBK 81.2: 71.0 R17 Vezető szerkesztők. - 2020. - T. 9. - S. 5. . Letöltve: 2022. június 16. Az eredetiből archiválva : 2021. július 9.. (határozatlan)
3. ↑ 1 2 Deszjatov Vjacseszlav Vladimirovics. Ljubov Sztyepkina: Borisz Akunin és Vaszilij Shuksin  // Filológia és ember. - 2009. - Kiadás. 2 . – S. 45–52 . — ISSN 1992-7940 . Archiválva az eredetiből 2021. július 9-én.
4. ↑ Truskova Jekaterina Aleksandrovna. Hipertext a modern orosz irodalom esztétikájában (B. Akunin műveinek példáján)  // A Dél-uráli Állami Humanitárius és Pedagógiai Egyetem közleménye. - 2010. - Kiadás. 5 . – S. 306–314 . — ISSN 2618-9682 . Archiválva az eredetiből 2021. július 9-én.
5. ↑ Breeva Tatyana Nikolaevna. A történelem konceptualizálása Chkhartishvili irodalmi projektjeiben  // Filológia és kultúra. - 2014. - Kiadás. 3. cikk (37) bekezdése . – 42–48 . — ISSN 2074-0239 . Archiválva az eredetiből 2021. július 9-én.
6. ↑ Borunov Artyem Boriszovics. ANDROGÍNIA MINT KERÉKPÁROS MOtívum B. AKUNINA „FANDORINSKY CORPORATION”-BAN  // Filológiai tudományok. Elméleti és gyakorlati kérdések. - 2021. - T. 14 , sz. 2 . – S. 247–251 . — ISSN 1997-2911 . Archiválva az eredetiből 2021. július 9-én.
7. ↑ 1 2 3 4 Oszmuhina Olga Jurjevna, Kazacskova Anna Vladimirovna. A "gyermekek" téma megtestesülésének sajátossága a modern orosz prózában: a reflektív gyakorlatok sokfélesége  // A Leningrádi Állami Egyetem közleménye. A. S. Puskin. - 2012. - 1. évf. , szám. 4 . – 47–55 . — ISSN 1818-6653 . Az eredetiből archiválva : 2021. február 10.

Források

• Kazachkova A.V. Borisz Akunin detektívregényeinek műfaji stratégiája az 1990-es években és a 2000-es évek elején //N. Novgorod. — 2015.
• Kazachkova A. V. A gyermekkép sajátosságai Borisz Akunyin „tanórán kívüli olvasás” című regényében / A. V. Kazachkova // Orosz klasszikusok kódjai: „gyerekkor”, „gyerekes”, mint elmosott, érték és kód: anyagai a IV. Nemzetközi Tudományos és Gyakorlati Konferencia (Szamara, 2011. november 24-25.) / Szerk. szerkesztő G. Yu. Karpenko. - Samara: "SNC RAS" kiadó, 2012.-p. 184-187.
• Yarmukhametova Alexandra Robertovna A szerzői antroponimák létrehozásának technikái B. Akunin műalkotásainak példáján  // A Cseljabinszki Állami Egyetem közleménye. - 2012. - Kiadás. 23 (277) . – S. 150–153 . — ISSN 1994-2796 .