Baszkok a Fülöp-szigeteken | |
---|---|
áttelepítés | Manila , Cebu , Iloilo |
Nyelv | tagalog , angol |
Vallás | Túlnyomóan katolikus |
A Fülöp-szigeteki baszkok ( spanyolul: vasco filipino ) baszk származásúak a Fülöp -szigeteken .
1565 és 1898 között sok bevándorló érkezett Baszkföldről a Fülöp-szigetekre . A Fülöp -szigetek akkori főkapitányságát a spanyol Kelet-Indiák igazgatták . 1821 óta a szigetcsoport a madridi kormány közvetlen irányítása alatt áll.
A Spanyol Birodalom más régióitól eltérően a baszkok kis kisebbséget alkottak a Fülöp-szigeteken, többnyire Andalúziából érkeztek a szigetekre .
A gyarmati időszakban a baszkok többsége katona, tengerész, kereskedő, misszionárius vagy pap volt. Idővel őslakossá váltak a filippínó társadalomban. [1] A mai baszkok leszármazottai filippínónak tartják magukat, és megtartják befolyásukat az üzleti életben és a politikában. [2] Aboitis, Sobel de Ayala, Araneta, Subiri vagy Osamis még mindig erős klánok. [2] [3] [4]
A baszk kultúra, bár a közönség nem ismeri jól, némi befolyást gyakorol a modern Fülöp-szigetekre, különösen a chorizo de Bilbao kolbász és a sesta punta (jai alai) játék . A legjelentősebb hatás azonban a helyi helynévhasználatra volt hatással. [2] Dél-Amerikától eltérően azonban a leszármazottak nem őrzik meg őseik kultúráját: nincs baszk otthonuk, a baszk nyelvet pedig alig beszélik.
Ma is sok a baszk származású ember, de gyorsan keverednek más etnikai csoportokkal. Még ha tudatában is van a származásának, nehéz megőrizni a baszk identitást ebben az országban.
spanyol diaszpóra | |
---|---|
Európa |
|
Ázsia |
|
Afrika |
|
Észak Amerika |
|
Dél Amerika |
|
Ausztrália és Óceánia |
|