A gyermekkor evangéliuma ( arab. إنجيل الطفولية , ʾindzhіl aṭ-ṭfuliyya ; lat. Evangelium infantiae ) Jézus Krisztus gyermekkorának arab nyelven írt apokrif evangéliuma .
Henry Sike cambridge-i professzor ( eng. Henry Sike ; lat. Henricus Sike ) szerzett egy arab nyelvű kéziratot Lyonban , amelyet 1697-ben latinra fordítottak, és mindkét szöveget (arab és latin) egy könyvben publikálta. A Syk által megszerzett kézirat elveszett, és a tudósok nem tudták meghatározni megírásának idejét. Az arab szöveg töredékeit később a római és a párizsi könyvtárakban találták meg, a firenzei Laurentian Library -ben pedig egy 47 lapos kéziratot találtak (és őrzik) a gyermekkor evangéliumának teljes arab szövegét . Jelenleg ez az apokrifok legrégebbi kézirata. Ez a kézirat a végén alá van írva, ezért pontos dátummal rendelkezik. "Izsák hűséges és alázatos szolgája" alkotta meg, amelyet ő másolt le egy korábbi, kézzel írott szövegből, a Sándor-korszak 1610. évi Sciabat hónapjának tizennegyedik napján (1299. február). A kézirat nagyszámú miniatúrát tartalmaz, amelyek a Gyermekkor evangéliumának szinte minden epizódját illusztrálják. E. K. Redin a "Császári Orosz Régészeti Társaság feljegyzései" VII. kötetében publikálta ezek egy részét. A gyermekkor evangéliumának firenzei kézirata még nem jelent meg teljes terjedelmében.
A 18-19. század folyamán Syck latin fordítását többször is újranyomták Angliában és Németországban az újszövetségi apokrif-gyűjtemények részeként. 1832-ben a német teológus és a bibliai szövegek tudósa, Johann Karl Thilo ( eng. Johann Karl Thilo, 1794-1853) újra kiadta (G. Sayk szerint) az elveszett arab szöveget az általa javított latin fordítással együtt. 20 év után K. Tischendorf az arabista G. Fleischerrel együtt alaposan ellenőrizte a szöveg latin és arab változatát. Két tudós munkája eredményeként számos eltérésre derült fény. 1853-ban Tischendorf kiadta a „Gyermekkor evangéliumának” szövegét az apokrif evangéliumok gyűjteményében – „Evangelia apocrypha”, és feltüntette könyvének interlineáris részében az összes eltérést. Tischendorf szövege klasszikussá vált.
1914-ben jelent meg először a Gyermekkor arab evangéliumának orosz szövege, a fordítást V. V. Geiman készítette a Thilo latin változata szerint. I. Yu. Krachkovsky orosz fordítása továbbra sem jelent meg. 2000-ben A. P. Skogorev új orosz nyelvű fordítást adott ki.
A „Gyermekkor evangéliuma” Jakab protoevangéliumának és Tamás evangéliumának hatására íródott .
A Gyermekkor evangéliuma Krisztus születéséről és Salome bábáról , gyógyulásáról és arról, hogyan őrizte Krisztus fitymáját (vagy köldökzsinórját ), a bölcsek imádásáról, Krisztus körülmetéléséről, Krisztus bemutatásáról szól , a csecsemők lemészárlásáról , az Egyiptomba való menekülésről és a Krisztus-gyermek csodáiról Egyiptomban, mint például egy bálvány elpusztítása, egy pap fiának meggyógyulása, a rablóktól való félelem, egy, majd egy másik démoni meggyógyulása, egy néma menyasszony meggyógyítása, egy leprás lány megtisztulása, az uralkodó feleségétől született leprás csecsemő megtisztulása, a varázsló által megbabonázott emberi öszvérré visszaváltozás, valamint Krisztus találkozásáról a rablókkal akiket vele együtt keresztre feszítettek a kereszten; Jézus tinédzserének és ifjúkorának csodáiról is, miután visszatért Názáretbe - csodák a festőműhelyben, Jézus koronázása gyerekek által, egy goromba ember megbüntetése, agyagfigurák feltámadása, Jézus az iskolában, Jézus az asztalos stb. A gyermekkor evangéliuma Jézus megkeresztelkedésével ér véget .
Nehéz meghatározni az apokrif írásának idejét, feltehető, hogy a mű az 5. vagy a 6. században szír nyelven íródott, és csak később fordították le arabra [1] . Emiatt az angol nyelvű irodalomban a „gyermekkor evangéliumát” nem „arabnak”, hanem „szírnek” nevezik.
| Újszövetségi apokrif | |
|---|---|
| evangéliumok |
|
| csel |
|
| üzenetek |
|
| Apokalipszis |
|
| Egyéb |
|
| hamisítványok |
|